A ​szenvedélyes lovagok (Francia szerelmi históriák 1.) 88% 12 csillagozás

Vegyesek az érzéseim a könyvvel kapcsolatban. Hogy a pozitívumokkal kezdjem: könnyed olvasmány, gyorsan lehetett vele haladni, és nekem pont arra kellett, hogy időnként kikapcsolódjam egyéb könyveimből. Időnként humoros, időnként kissé szarkasztikus is, ami nem válik hátrányára.
A műnek viszont több olyan tulajdonsága is van, amelyek zavarnak. Vegyes írói-történészi alkotásról van szó, szóval a szárazabb történeti eseményeket párbeszédek, esetleg rövid leírások szakítják meg. Tekintve, hogy egy olyan korszakról van szó, amikor még nem ismerték a magnószalagot vagy a fényképezőgépet, óhatatlanul rontotta egy kicsit a hitelét.
A másik gondom éppen a hitelesség volt, helyenként nagyon kilógott az a bizonyos lóláb, hogy a történelemből csak a szenzációsabb verziókat ismertette, a szárazabb valóságot kevésbé. Ez elég feltűnő volt, pedig nem vagyok a francia históriának avatott szakértője. Különösen Bajor Izabella történeteinél látszott, hogy inkább hitelt adott 18. századi történeti munkáknak (pl. de Sade márki művének), mint modern feldolgozásoknak.
A harmadik, inkább csak feltételezett, mint valós problémám, hogy vagy az eredeti műre, vagy a fordításra ráfért volna még egy szerkesztés. Így például a szövegben Druonból hirtelen Dumas lesz, pedig a fülszövegben az előbbit idézték, gondolom a Nesle-torony kapcsán is az ő neve kellett volna szerepeljen. A hivatalok és a titulusok mintha keverednének néhol (így lesz az inkvizícióból inkvizítor stb.), ami megint csak bosszantó tud lenni. Kár érte, mert tényleg időnként vicces történeteket lehetett olvasni benne.

Ez a könyvsorozat egészen új megvilágításba helyezte a francia történelmet :D Csak ajánlani tudom.

jó kis történeteket olvastam, bár időnként nehéz volt követni, hogy ki kinek a kicsodája.
nem véletlenül van az a mondás, hogy minden sikeres férfi mögött van egy nő. hát némelyik igen csak odatette magát, ha bele kellett avatkozni a dolgokba. meg azok a háremek… csoda hogy az európaiak nem mind debilek, az a sok rokoni házasság, meg szeretői viszony…
kétségkívül nagyon jól szórakoztam időnként! :)

Sajnos nem jön be a tartalomhoz a forma, mivel ez tkp. egy mesekönyv. Mesekönyv kisgyerekeknek, bár nem tudom, hogy egy magyar kisgyerek miért érdeklődne a pajzán Klodvig francia király után. A tartalomról így időnként az ember képes elfeledkezni, pedig szvsz tényleg alapos kutatások után írja le, amit ír, így meg is felelhet a valóságnak, de mégis az egész egy szarkasztikus mesefolyam.
Persze sok szikár, tényszerű, majdnem hogy halálosan unalmas életrajzot, ez pont az ellentétje…. csak én azt szeretem, ha a ló hátán sikerül megkapaszkodni, azaz egyik oldalra sem lóg le a dolog.