Nürnbergi ​napló 12 csillagozás

Gustave Mark Gilbert: Nürnbergi napló Gustave Mark Gilbert: Nürnbergi napló Gustave Mark Gilbert: Nürnbergi napló

Ez a könyv Amerikában 1948-ban jelent meg, amikor még frissen éltek az emberek emlékezetében a háború borzalmai, és ismertek voltak gaztetteik révén a náci kormány bűnös vezetői. A mai olvasónak már itt-ott nehéz felidéznie mindazt, ami Göring, Hess, Ribbentrop, Keitel és a többiek személyéhez fűződik. Gilbert könyve hűen tartalmazza az igazságot vagy legalábbis annak igen fontos részeit.

Eredeti cím: Nuremberg Diary

Eredeti megjelenés éve: 1967

>!
Lap-ics, Debrecen, 1995
592 oldal · keménytáblás · ISBN: 9638276525 · Fordította: Halász Zoltán
>!
Magvető, Budapest, 1967
628 oldal · Fordította: Halász Zoltán

Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Joachim von Ribbentrop


Kedvencelte 1

Most olvassa 2

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 11


Kiemelt értékelések

Risus P>!
Gustave Mark Gilbert: Nürnbergi napló

Ez a könyv elég részletesen mutatja be a nürnbergi per „legnagyobb alakjainak” a beszélgetéseit, a pszichológiai állapotukat és személyiségüket, a perhez való hozzáállásukat.
Ezt a könyv nem a perre, hanem a vádlottakra koncentrál, hisz az író pszichológus.
A könyv elején rövid történelmi áttekintés után a vádlottakat mutatja be, majd a per alatti beszélgetésekre (Gilbert magánbeszélgetései a vádlottakra, pszichológiai észrevételek, vádlottak egymás közti beszélgetések), ezekhez a vádpontokhoz milyen megjegyzéseket, érzéseket váltottak ki belőlük. Egyszóval nem a jogi, hanem a személyekre koncentrált.
Számos részlet ismert és ismertem, de ennyire nem ismertem a vezetők gondolkodását.

KBCsilla P>!
Gustave Mark Gilbert: Nürnbergi napló

Ha azt veszem alapul, hogy néhány évvel a szörnyűségek után, tehát még viszonylag frissen kerültek papírra a sorok, akkor azt kell mondanom, hogy tökéletes. Ha viszont azt nézem, hogy mai szemmel nézve, főleg, ha, mint olvasnivalót nézem, akkor viszont meglehetősen száraz, tömör Ami persze semmit sem von le az értékéből és az értékelhetőségéből.
Sajnos a tények, azok tények.

WerWolf>!
Gustave Mark Gilbert: Nürnbergi napló

Kicsit unalmasra sikeredett…második nekifutásra azért sikerült elolvasnom. A benne lévő dolgok nagyon jók voltak, és nem bántam meg, hogy rászántam az időt. Viszont szerintem egy hivatásos íróval kellett volna megíratni, hogy ne legyen ennyire száraz.
Viszont azt kell mondanom, hogy akit érdekel a náci Németország, politikája és személyiségei, annak kötelező olvasmány!

nyolcadikutas>!
Gustave Mark Gilbert: Nürnbergi napló

Kivételes forrásmunka még így ötven év távlatából is. Mivel a téma érdekel, számomra letehetetlen volt.


Népszerű idézetek

Wiggin77 P>!

Göring megtagadta Hitlert, s nagyszabású beszédben hangoztatta ártatlanságát. Istent és a német népet hívta tanúnak annak bizonyítására, hogy csupán hazaszeretetből tette, amit tett. Képmutatása annyira felháborította von Papent, hogy ebédnél átjött Göringhez, és dühösen nekitámadt:
– De hát az ördögbe is: ki volna felelős mindezért a pusztításért, ha nem maga? Maga volt rangban a második ember az országban. Hát senki sem felelős mindezért?

585. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Hermann Göring
Wiggin77 P>!

Ebben a kérdésben én szaktekintély vagyok. Himmler azt tartotta magáról, hogy ért hozzá –de semmit sem tudott valójában. Néger vér folyt az ereiben!
– Valóban?
– Hát persze… –vigyorgott diadalmasan. –A fejformájáról és a hajáról láttam. Én felismerem, hogy kiben milyen vér kering.

Habár Streicher látszólag normális volt, ezúttal első ízben támadt az a benyomásom, hogy elvakult fanatizmusa már a paranoiával határos.

71. oldal

Wiggin77 P>!

A többi vádlott jórészt elismerte, hogy iszonyú bűnök történtek, azonban azt állította, hogy ő egyénileg jóhiszeműen, állásának és hivatásának megfelelően járt el. A tábornokok csupán a parancsokat teljesítették; a tengernagyok nem tettek egyebet, mint a többi tengernagy; a politikusok csupán a haza érdekében ügyködtek; a pénzügyi szakemberek csak gazdasági tevékenységüket folytatták.

596. oldal

Wiggin77 P>!

– Nem veszem magamnak a fáradságot, hogy keresztkérdéseket tegyek fel egy ilyen disznónak –mondta Göring. Ezután általánosságban a jelenlevőkhöz intézte szavait, s öklével verve az asztalt, nagy hangon ordította: –Az istenit neki! Bárcsak volna bátorságunk, hogy néhány szóba tömörítsük az egész védelmünket: Nyaljátok ki a seggemet!

190. oldal

Wiggin77 P>!

Ha a náci párt olyasmire vállalkozott, ami meghaladta a lehetőségeit – rendben van, vége, számolják fel. De miért kezelnek bennünket bűnözők gyanánt? Ez ellen van kifogásom.
[Rosenberg]

196. oldal

2 hozzászólás
Wiggin77 P>!

[Ribbentrop]
– De hát Hitler nem szegte meg a müncheni egyezményt!
Hitetlenül néztem rá. Látszólag még csak nem is tréfált.
– Hát ezt meg hogyan képzeli? Önök bekebelezték egész Csehszlovákiát azután, hogy megkapták a Szudéta-vidéket, ezáltal az egész világ szeme előtt bebizonyították, hogy Hitler ígéretei értéktelenek, a német agresszió nem ismer határokat.
– De hát Csehszlovákiát mint államot a versailles-i békeszerződés hozta létre. Akárhogyan is –Hitler protektorátust létesített Csehszlovákiában. Elismerem, hogy némi nyomást gyakorolt Háchára… Azonban jogi szempontból nem szegtük meg a müncheni egyezményt.

Szinte hihetetlen, hogy ez az ember milyen orcátlanul álszent.

230. oldal

Sonnenschein>!

Hans Frank, Hitler ügyvédje, később a megszállt Lengyelország főkormányzója, cellájában, amikor a könyv szerzőjével, Gilbert pszichológussal beszélget

A tárgyalóterem szenvedélytől mentes légkörében nagyon is reális szégyen növekszik csak napról napra. Istenem, milyen együgyűek is vagyunk!
És így áll a dolog mindnyájunkkal. Most láthatjuk, mennyire csinált dolog volt a hajdani lelkesedés, amikor az észszerűség, a világszerte érvényes normák hűvös fényénél vizsgáljuk meg a dolgokat. De annak idején nem láttuk a részleteket, mert amikor a lelkesedés egyik forrása kiapadt, jött valami más – egy beszéd vagy egy győzelem – , s megint felszította az illúziókat. Hát bizony … most már késő.

133-134. oldal

Sonnenschein>!

Ismét visszatértünk a háború kérdéséhez. Megjegyeztem [G.M.Gilbert pszichológus, a szerző], hogy Göring álláspontjával ellentétben, én a magam részéről nem hiszem, hogy az átlagember nagyon hálás volna azoknak a vezetőknek, akik háborúba és pusztulásba sodorják.
– Hát a nép, természetesen, nem akar háborút – mondta Göring vállat vonva. – Miért is akarná egy gyámoltalan parasztlegény az életét háborúban kockáztatni, amikor a legtöbb, amit háború esetén remélhet az, hogy épségben kerül vissza. Az egyszerű emberek természetesen nem akarnak háborút, sem Oroszországban, sem Angliában, sem Amerikában, sem pedig Németországban. Ez nyilvánvaló. Azonban egy ország politikáját végül is a vezetők szabják meg: az embereket pedig mindig roppant egyszerű belevinni a dologba, akár demokrácia van, akár kommunista diktatúra.
– Mégiscsak van különbség – szóltam közbe. – A demokráciában a népnek némi beleszólása van az államügyekbe, választott képviselő útján. Az Egyesült Államokban csak a a Kongresszus üzenhet hadat.
– Hát ez mind így van, valóban, de akár van beleszólása, akár nem, a népet mindig rá lehet venni, hogy azt tegye, amit a vezetői akarnak. Nagyon könnyen. Csak azt kell mondani a népnek, hogy megtámadták az országot … ezután meg kell bélyegezni a pacifistákat, hogy nincs bennük hazafiság, és veszélybe sodorja a hazát. A recept minden országban egyaránt hatásos.

388. oldal

Sonnenschein>!

– Nézze, kérem – mondta [Von Schirach a pszichológusnak] –, az atrocitások leleplezése önagában nem fog véget vetni az antiszemitizmusnak és a faji előítéleteknek. Sem büntetéssel, sem bosszúállással nem érhető ez el, később, esztendők múlva újjáéledhet. Az antiszemitizmusnak kizárólag egy antiszemita maga vethet véget. Talán éppen ez az egyetlen történelmi feladat, amelyet még teljesíthetek. Ha én mint a német ifjúság vezére szóra emelkedem, és az egész világ színe előtt kijelentem, hogy faji politikánk elhibázott volt – akkor ez egyszer s mindenkorra véget vetne az egésznek

397. oldal

Sonnenschein>!

Führerprinzip, vagyis „vezéri elv” szerint a vezető szava törvény, s a polgári személyek csakúgy, mint a katonák csupán közvetlen felettesüknek és végső soron a Führernek felelősek, akinek feltétlen engedelmességgel tartoznak.

151. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Lord Russell: A horogkereszt rémtettei
Rupert Butler: SS-Hitlerjugend
Ralf Rothmann: Tavasszal meghalni
Stephen E. Ambrose: Az elit alakulat
Hans Hellmut Kirst: Tisztgyár
Bernt Engelmann: Menet, indulj: lépést tarts!
Rachel Seiffert: Lore
Christian Feldmann: Élet az árral szemben
Kurt Rieder: Waffen-SS a II. világháborúban
Rupert Butler: A Gestapo története