Nürnbergi ​napló 11 csillagozás

Gustave Mark Gilbert: Nürnbergi napló Gustave Mark Gilbert: Nürnbergi napló Gustave Mark Gilbert: Nürnbergi napló

Ez a könyv Amerikában 1948-ban jelent meg, amikor még frissen éltek az emberek emlékezetében a háború borzalmai, és ismertek voltak gaztetteik révén a náci kormány bűnös vezetői. A mai olvasónak már itt-ott nehéz felidéznie mindazt, ami Göring, Hess, Ribbentrop, Keitel és a többiek személyéhez fűződik. Gilbert könyve hűen tartalmazza az igazságot vagy legalábbis annak igen fontos részeit.

Eredeti cím: Nuremberg Diary

Eredeti megjelenés éve: 1967

>!
Lap-ics, Debrecen, 1995
592 oldal · keménytáblás · ISBN: 9638276525 · Fordította: Halász Zoltán
>!
Magvető, Budapest, 1967
628 oldal · Fordította: Halász Zoltán

Kedvencelte 1

Most olvassa 3

Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

>!
Risus P
Gustave Mark Gilbert: Nürnbergi napló

Ez a könyv elég részletesen mutatja be a nürnbergi per „legnagyobb alakjainak” a beszélgetéseit, a pszichológiai állapotukat és személyiségüket, a perhez való hozzáállásukat.
Ezt a könyv nem a perre, hanem a vádlottakra koncentrál, hisz az író pszichológus.
A könyv elején rövid történelmi áttekintés után a vádlottakat mutatja be, majd a per alatti beszélgetésekre (Gilbert magánbeszélgetései a vádlottakra, pszichológiai észrevételek, vádlottak egymás közti beszélgetések), ezekhez a vádpontokhoz milyen megjegyzéseket, érzéseket váltottak ki belőlük. Egyszóval nem a jogi, hanem a személyekre koncentrált.
Számos részlet ismert és ismertem, de ennyire nem ismertem a vezetők gondolkodását.

>!
Kiss_Csillag_Mackólány P
Gustave Mark Gilbert: Nürnbergi napló

Ha azt veszem alapul, hogy néhány évvel a szörnyűségek után, tehát még viszonylag frissen kerültek papírra a sorok, akkor azt kell mondanom, hogy tökéletes. Ha viszont azt nézem, hogy mai szemmel nézve, főleg, ha, mint olvasnivalót nézem, akkor viszont meglehetősen száraz, tömör Ami persze semmit sem von le az értékéből és az értékelhetőségéből.
Sajnos a tények, azok tények.

>!
WerWolf
Gustave Mark Gilbert: Nürnbergi napló

Kicsit unalmasra sikeredett…második nekifutásra azért sikerült elolvasnom. A benne lévő dolgok nagyon jók voltak, és nem bántam meg, hogy rászántam az időt. Viszont szerintem egy hivatásos íróval kellett volna megíratni, hogy ne legyen ennyire száraz.
Viszont azt kell mondanom, hogy akit érdekel a náci Németország, politikája és személyiségei, annak kötelező olvasmány!

>!
nyolcadikutas
Gustave Mark Gilbert: Nürnbergi napló

Kivételes forrásmunka még így ötven év távlatából is. Mivel a téma érdekel, számomra letehetetlen volt.


Népszerű idézetek

>!
Wiggin77

Ebben a kérdésben én szaktekintély vagyok. Himmler azt tartotta magáról, hogy ért hozzá –de semmit sem tudott valójában. Néger vér folyt az ereiben!
– Valóban?
– Hát persze… –vigyorgott diadalmasan. –A fejformájáról és a hajáról láttam. Én felismerem, hogy kiben milyen vér kering.

Habár Streicher látszólag normális volt, ezúttal első ízben támadt az a benyomásom, hogy elvakult fanatizmusa már a paranoiával határos.

71. oldal

>!
Wiggin77

Göring megtagadta Hitlert, s nagyszabású beszédben hangoztatta ártatlanságát. Istent és a német népet hívta tanúnak annak bizonyítására, hogy csupán hazaszeretetből tette, amit tett. Képmutatása annyira felháborította von Papent, hogy ebédnél átjött Göringhez, és dühösen nekitámadt:
– De hát az ördögbe is: ki volna felelős mindezért a pusztításért, ha nem maga? Maga volt rangban a második ember az országban. Hát senki sem felelős mindezért?

585. oldal

>!
Wiggin77

A többi vádlott jórészt elismerte, hogy iszonyú bűnök történtek, azonban azt állította, hogy ő egyénileg jóhiszeműen, állásának és hivatásának megfelelően járt el. A tábornokok csupán a parancsokat teljesítették; a tengernagyok nem tettek egyebet, mint a többi tengernagy; a politikusok csupán a haza érdekében ügyködtek; a pénzügyi szakemberek csak gazdasági tevékenységüket folytatták.

596. oldal

>!
Wiggin77

– Nem veszem magamnak a fáradságot, hogy keresztkérdéseket tegyek fel egy ilyen disznónak –mondta Göring. Ezután általánosságban a jelenlevőkhöz intézte szavait, s öklével verve az asztalt, nagy hangon ordította: –Az istenit neki! Bárcsak volna bátorságunk, hogy néhány szóba tömörítsük az egész védelmünket: Nyaljátok ki a seggemet!

190. oldal

>!
Wiggin77

Ha a náci párt olyasmire vállalkozott, ami meghaladta a lehetőségeit – rendben van, vége, számolják fel. De miért kezelnek bennünket bűnözők gyanánt? Ez ellen van kifogásom.
[Rosenberg]

196. oldal

2 hozzászólás
>!
Wiggin77

[Ribbentrop]
– De hát Hitler nem szegte meg a müncheni egyezményt!
Hitetlenül néztem rá. Látszólag még csak nem is tréfált.
– Hát ezt meg hogyan képzeli? Önök bekebelezték egész Csehszlovákiát azután, hogy megkapták a Szudéta-vidéket, ezáltal az egész világ szeme előtt bebizonyították, hogy Hitler ígéretei értéktelenek, a német agresszió nem ismer határokat.
– De hát Csehszlovákiát mint államot a versailles-i békeszerződés hozta létre. Akárhogyan is –Hitler protektorátust létesített Csehszlovákiában. Elismerem, hogy némi nyomást gyakorolt Háchára… Azonban jogi szempontból nem szegtük meg a müncheni egyezményt.

Szinte hihetetlen, hogy ez az ember milyen orcátlanul álszent.

230. oldal

>!
Wiggin77

Jodl azt mondta, hogy miután az oroszországi hadjárat kátyúba jutott, jól tudta, hogy nincs segítség –mégis az a véleménye, hogy nem volt tisztességes dolog Speer részéről, hogy Hitler ellen összeesküvést szőtt. Hiszen Hitler oly sok kedvezésben részesítette, annyira törődött a gyermekeivel. Jodl arra célzott, hogy ő –habár tudta, hogy a háború elveszett –nem viselkedett ízléstelenül, s nem ölte meg Hitlert. Speer viszont nagyon rossz ízlésről tett tanúbizonyságot, amikor ilyesmivel próbálkozott –hiszen Hitler legjobb barátainak egyike volt.

520. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Lord Russell: A horogkereszt rémtettei
Hans Hellmut Kirst: Tisztgyár
Rachel Seiffert: Lore
Christian Feldmann: Élet az árral szemben
Rupert Butler: A Gestapo története
Rupert Butler: A Gestapo
Anna Maria Sigmund: A szexuális élet nem magánügy
Sarah Cohen-Scali: Max
Michael FitzGerald: Nácik okkult háborúja
Joachim Fest: A bukás