Az ​igazságok élete 1 csillagozás

Gustave Le Bon: Az igazságok élete

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

>!
Dick Manó, Budapest, 1920
168 oldal · Fordította: Benedek Marcell

Enciklopédia 1


Kívánságlistára tette 6


Népszerű idézetek

אדם P>!

A legveszedelmesebb modern tévedések közé tartozik az, ha félre akarjuk dobni a múltat. Hogyan volnánk erre képesek? Az ősök árnyai uralkodnak lelkünkön. Énünknek legnagyobb részét alkotják és ők szövik a mi végzetünket. A halottak élete tartósabb, mint az élőké. Akár egyes lények, akár társadalmak egymás örökébe lépéséről van szó: a múlt teremti a jelent.

5

אדם P>!

Az istenek állandósága a történelemben egymaga is elég volna annak bizonyítására, hogy az emberi szellem meg nem szüntethető szükségleteinek felelnek meg. Az emberiség változtatta néhányszor isteneit, de sohasem volt meg nélkülük. Előbb emeltek palotákat az isteneknek, mint a királyoknak. A vallási szükséglet ugyanoly állandó jellegű, mint természetünk bármely más alapvető törekvése.

18. oldal

אדם P>!

Az igazság és a bizonyosság összezavarásából születtek a történelem legnagyobb konfliktusai. A népek könnyen megvannak igazságok nélkül, de bizonyosságok nélkül nem tudnak élni.

(első mondat)

אדם P>!

Ha a hipotézisek nem vezették volna az embert, még most is barbárságba merülten élne. Ezek tájékoztatták bizonytalan útján, ezek engedték meg, hogy a maga mértékére szabott igazságokat találjon, vagyis olyanokat, melyek összefüggenek korának és fajának mentalitásával. A képzelgő hipotézisek kora készítette elő az észkorát.
Nem kell hát megvetni azokat, melyeknek segítségével apáink éltek. Kétségtelen, hogy sok csak illúzió volt, de ezek az illúziók az emberek millióinak boldogságot adó reménységeket teremtettek, s a leghasznosabb realitások származtak belőlük. Mégis sokáig félreismerték azt a fontos szerepet, melyet fejlődésünkben játszottak. A népek sohasem voltak meg nélkülük és valószínűleg mindig szükségük lesz rájuk, Hipotézisektől megfosztottan az emberiség nem is élhetne sokáig.

אדם P>!

A hiedelmek mindig alapvető szerepet játszottak a történelemben. Egy nép sorsa azoktól a bizonyosságoktól függ, melyek vezetik. Társadalmi fejlődések, birodalmak alapításai és bukásai, civilizációk nagysága és hanyatlása, mind néhány hiedelemből származnak, amiket igazságoknak tartanak. Ezek képviselik a fajok örökölt mentalitásának alkalmazkodását minden egyes kor szükségleteihez.

5

אדם P>!

Az igazság koncepciója tekintélyes változásokon ment keresztül az idők folyamán. Némelyek entitásnak tartották, mások hasznosságnak, ismét mások kényelmi szükségletnek. A szkeptikusok szemében egyszerűen olyan tévedés, melyet egy adott pillanatban nem lehet megcáfolni.

9

אדם P>!

…Jehova nem diktálta Mózesnek a tíz parancsolatot, de azért nem kevésbé bizonyos, hogy ez igen helyes parancsolatok nélkül a zsidó nép nem virágozhatott volna. Jehova fikciója szükséges volt, hogy a tíz parancsolatnak vita nélkül elfogadott tekintélyt adjon.
Egy igazság tehát illuzórikus köntösben is jelentkezhetik és mégis igazság maradhat. Félelmes istenségek presztízsére támaszkodva érvényesülhetnek azok az erkölcsi szabályok és különböző kényszerek, melyek nélkül semmiféle társadalom nem állhat fenn.
A modern racionalisták egyik nagy tévedése az, hogy nem értik meg: igen racionális igazságokat gyakran csak irracionális formában lehet elfogadtatni.

13 /Az igazságoknak tartott hipotézisek szerepe./

אדם P>!

Egy civilizáció története a hipotéziseinek története. Egyszerű hipotézisek hozták létre a semmiből a piramisokat, templomokat, moschékat, székesegyházakat és mindazokat a csodákat, melyeket csak a hit korszakai képesek megteremteni. Egy vallási hipotézis alapította meg Mohamed hatalmas birodalmát, egy másik vallási hipotézis sodorta a Nyugatot Keletre a keresztes háborúk idején; vallási hipotézis vette rá az angol puritánokat, kik az üldözések elől menekültek és vallásukat szabadon kívánták gyakorolni, hogy Amerika lakatlan pusztaságaiban megteremtsék azt a kis kolóniát, melyből valamikor az Egyesült Államok óriási köztársasága lett.

15. oldal

אדם P>!

…az emberi igazságok úgy fejlődnek, mint minden egyéb természeti jelenség. Születnek, nőnek és hanyatlanak.

13

אדם P>!

A vallások egyik lényeges eleme a misztikus szellem.

18. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Georges Minois: Az életfájdalom története
Montaigne: Esszék
René Guénon: Szellemi tekintély és időbeli hatalom
Laurent Gounelle: A nap, amikor megtaláltam a boldogságot
René Guénon: Metafizikai írások II.
Roland Barthes: Beszédtöredékek a szerelemről
Jean-Paul Sartre: Drámák I-II.
Simone Weil: Ami személyes, és ami szent
Blaise Pascal: Gondolatok
Alexandre Dumas – Jean-Paul Sartre: Kean, a színész