Gólem 82% 67 csillagozás

Most én ezzel mit kezdjek?
Alkimista akarok lenni Prágában!
De minimum regényt akarok írni az alkimistákról Prágában! Vagy ha létezik még egy ilyen város, amelyik ily mértékben ontja magából a zseniális groteszkeket, akkor ott!

Benyomásaim a regény fülszövegéről:
Amiben süketnéma árnyjátékos, különc bábos, szent életű kabbalista és rejtélyes gyilkosság van, rossz könyv nem lehet.

@eme, nem tudsz róla, de ezt a könyvet neked köszönhetem. Akkor fedeztem fel magamnak, amikor láttam, hogy valamelyik polcodra felteszed A zöldarcú kísértetet.

Részletes értékelés a blogon:
https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/2020/02/18/gustav_mey…

Különleges álombéli történet, amelyben tökéletes betekintést nyerhetünk a korabeli prágai zsidók életébe is. Én egy régebbi 1917-es kiadást olvashattam, ami összevetve az újabb fordításokkal, számomra ismerősebben csengő, autentikusabb ízt adott a történetnek. Sok hasonlóságot éreztem benne Mircea Eliade különös kalandjaival és Lovecraft rémálomszerű látomásaival. Egyszerre volt sötéten elgondolkodtató és morbid humorral egyaránt fűszerezett a regény, amelynek a fő kérdését akár magunknak is feltehetjük: azok vagyunk-e valóban, akinek gondoljuk, hisszük magunkat? Vagy esetleg valami teljesen más, amit akár még magunk elől is rejtegetünk? Álmodjuk meg! :)

Köszönet érte a szíves kölcsönadónak! :)

Azok közé a könyvek közé sorolom, amik megérintettek. Újraolvasnám, ha lenne időm újraolvasásra.

Zavarban vagyok ennek a könyvnek az értékelésekor. Egyrészt nem szeretem az okkultizmust, így nem is ismerem igazán, tehát valószínűleg egy csomó jelképet, utalást nem értettem, vagy nem jól értettem. Másrészt a történet maga is… Álom vagy valóság? Előző életek?
Mindenesetre horrornak jó, illetve arra, hogy egy csomó dolgot megtudtam erről a témáról, azt ott honos legendákról.

Egy drogfüggő spiritualitással kevert hallucinációi…
A történet egy saját farkába harapó kígyó, amiben keveredik a múlt, a jelen és a jövő, a jóság és a gonoszság, a vallási hagyományok, a miszticizmus és a helyi legendák, a valóság és a képzelet, és amely mindig visszatér önmagába, azonban így sem alkot kerek egészet.
Lehet, hogy csak keveset tudok a zsidó vallásról, de az is lehet, hogy nem vagyok fogékony a túlmisztifikált, ködösített, belemagyarázós képekre, de egy-egy részletet kivéve nekem ez a könyv nagyon nem tetszett.

Ezt a könyvet egy kihívás kedvéért vettem a kezembe. 1915-ös megjelenésű könyvre volt szükségem. (Nem nagy a választék). Prága – ez volt az ok, amiért ezt választottam.
Nem vagyok misztikus beállítottságú jöttem rá olvasás közben. Mert sajnos, a nagyon sok pozitív értékelés ellenére, azt mondhatom, hogy olvastam, olvastam, odafigyeltem és mégsem tudtam kibogozni semmi értelmet, történést. Egyedül az óváros utcái az ami értelmet kapott, jártam már Prágában ezeknek az utcáknak csodás hangulata van, itt – ott a könyvben is sikerült ezt felfedeznem. De sajnos semmi több.

Fantasztikus könyv. A víziók, legendák,okkult utalások, és a történetbeli mesterkedések végtelen profizmussal lettek összeszőve. Az ódon Prága, a korabeli gettó pedig tökéletes helyszínt és hangulatot biztosított. Aki valódi misztikumra, mély gondolatokra áhítozik és nem retten meg a víziószerű narrációtól, nem lineáris történetvezetéstől, az mindenképpen fogjon hozzá! Páratlan élmény!

Már olvastam egy prágai zsidóságról szóló könyvet, amiben ugyancsak szerepelt egy gólem, az a történet jobban tetszett, ezért a félpont levonás. Az olvasása elég nehézkes, álom vagy valóság, okkultizmus, horror, ezekkel tudnám jellemezni a történetet. Ez is egy olyan történet ami sok kérdést vet fel az emberi léttel kapcsolatban. A sors fintora, hogy most olvastam Kosztolányi Dezső Esti Kornél-ját, ami ugyancsak hasonló témával foglakozik, az emberben lévő kettős én kérdése sok írót írásra késztetett, az olvasók nagy örömére. A kaballáról nem sok szó esik a könyvben, talán bővebben is lehetett volna szó róla.

Különleges hangulatú, érdekes történet, időnként Lovecraft jutott az eszembe.
Maradtak bennem kérdések, de annyi baj legyen.

Tetszett a regény, főleg a hangulat, amit visszaadott, szinte én is barangoltam a prágai gettóban olvasás közben.