Gólem 56 csillagozás

Gustav Meyrink: Gólem Gustav Meyrink: Gólem Gustav Meyrink: Gólem Gustav Meyrink: Gólem Gustav Meyrink: Gólem

A ​gólem harminchárom évenként Prágában ölt testet egy ajtók nélküli szobában.

Athanasius Pernath múltját titokzatos homály fedi, társai – a csábos prostituált, a süketnéma árnyjátékos, a különc bábos, a zsugori ócskás és a szent életű kabbalista – titkolnak előle valamit, ami kulcsot adna furcsa látomásaihoz. Egy rejtélyes gyilkosság gyanúba keveri a férfit, aki egy este Prága sikátoraiban szembetalálkozik a gólemmel, és eljut oda, ahol ember még nem járt…

A gólem a zsidó néphagyomány és irodalom fontos szereplője, a védelmező agyagszörnyeteg, akit egy rabbi kelt életre. Gustav Meyer fordulatokban gazdag élete, a korabeli prágai gettó elrajzolt figurái és egy letűnőben lévő korszak elevenedik meg a Gólem lapjain. Meyer behatóan tanulmányozta a kabbalizmust, a szabadkőművességet, a jógát és az alkímiát, fantasztikus látomásai szinte őrületbe kergették, de volt párbajhős, műfordító, bankár és csaló, ingázott Bécs és Prága között, miközben testi-lelki… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1915

A következő kiadói sorozatban jelent meg: A zsidó világirodalom remekei Ulpius-ház

>!
Digi-Book Magyarország, Budaörs, 2019
224 oldal · ISBN: 9789634746287 · Fordította: Kelen Ferenc
>!
Ulpius-ház, Budapest, 2010
350 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632543383 · Fordította: Szűr-Szabó Katalin
>!
Göncöl, Budapest, 1989
300 oldal · puhatáblás · ISBN: 963787500X · Fordította: Kelen Ferenc

2 további kiadás


Enciklopédia 3

Szereplők népszerűség szerint

Buddha


Kedvencelte 12

Most olvassa 9

Várólistára tette 68

Kívánságlistára tette 35

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

Timár_Krisztina IP>!
Gustav Meyrink: Gólem

Most én ezzel mit kezdjek?
Alkimista akarok lenni Prágában!
De minimum regényt akarok írni az alkimistákról Prágában! Vagy ha létezik még egy ilyen város, amelyik ily mértékben ontja magából a zseniális groteszkeket, akkor ott!

Benyomásaim a regény fülszövegéről:
Amiben süketnéma árnyjátékos, különc bábos, szent életű kabbalista és rejtélyes gyilkosság van, rossz könyv nem lehet.

@eme, nem tudsz róla, de ezt a könyvet neked köszönhetem. Akkor fedeztem fel magamnak, amikor láttam, hogy valamelyik polcodra felteszed A zöldarcú kísértetet.

Részletes értékelés a blogon:
https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/2020/02/18/gustav_mey…

>!
Ulpius-ház, Budapest, 2010
350 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632543383 · Fordította: Szűr-Szabó Katalin
20 hozzászólás
kalypso>!
Gustav Meyrink: Gólem

„Lélektani rémtörténet”: bűvölgeti a regény borítója az olvasót, de nem, nem olyan ez, mint Shelley Frankensteinje, bár én naivan valami olyasfélére számítottam volna.
Nem volt könnyű olvasmány Meyrink Gólemje. Annyira nem, hogy sok olvasással töltött időnek és oldalnak kellett elmúlnia, míg végre elkezdtem értékelni. A szerző ugyanis eleinte Prága egy olyan kis kusza sikátorába dobja be az olvasót, ahonnan csak igen nehezen tud kikeveredni. Vagy talán csak többszöri olvasás után. S a regény tényleg teljesen a prágai zsidónegyedhez hasonló: misztikus, zegzugos, néha nyirkos földdel keveredett penésztől bűzlő, de mégis csodálatos és magával ragadó, ahová az ember visszavágyik, mint ahogyan ebbe a kötetbe is.

2 hozzászólás
Kkatja P>!
Gustav Meyrink: Gólem

Különleges álombéli történet, amelyben tökéletes betekintést nyerhetünk a korabeli prágai zsidók életébe is. Én egy régebbi 1917-es kiadást olvashattam, ami összevetve az újabb fordításokkal, számomra ismerősebben csengő, autentikusabb ízt adott a történetnek. Sok hasonlóságot éreztem benne Mircea Eliade különös kalandjaival és Lovecraft rémálomszerű látomásaival. Egyszerre volt sötéten elgondolkodtató és morbid humorral egyaránt fűszerezett a regény, amelynek a fő kérdését akár magunknak is feltehetjük: azok vagyunk-e valóban, akinek gondoljuk, hisszük magunkat? Vagy esetleg valami teljesen más, amit akár még magunk elől is rejtegetünk? Álmodjuk meg! :)

Köszönet érte a szíves kölcsönadónak! :)

Chöpp P>!
Gustav Meyrink: Gólem

Azok közé a könyvek közé sorolom, amik megérintettek. Újraolvasnám, ha lenne időm újraolvasásra.

4 hozzászólás
anesz P>!
Gustav Meyrink: Gólem

Zavarban vagyok ennek a könyvnek az értékelésekor. Egyrészt nem szeretem az okkultizmust, így nem is ismerem igazán, tehát valószínűleg egy csomó jelképet, utalást nem értettem, vagy nem jól értettem. Másrészt a történet maga is… Álom vagy valóság? Előző életek?
Mindenesetre horrornak jó, illetve arra, hogy egy csomó dolgot megtudtam erről a témáról, azt ott honos legendákról.

nagy_anikó>!
Gustav Meyrink: Gólem

Ezt a könyvet egy kihívás kedvéért vettem a kezembe. 1915-ös megjelenésű könyvre volt szükségem. (Nem nagy a választék). Prága – ez volt az ok, amiért ezt választottam.
Nem vagyok misztikus beállítottságú jöttem rá olvasás közben. Mert sajnos, a nagyon sok pozitív értékelés ellenére, azt mondhatom, hogy olvastam, olvastam, odafigyeltem és mégsem tudtam kibogozni semmi értelmet, történést. Egyedül az óváros utcái az ami értelmet kapott, jártam már Prágában ezeknek az utcáknak csodás hangulata van, itt – ott a könyvben is sikerült ezt felfedeznem. De sajnos semmi több.

Equimanthorn>!
Gustav Meyrink: Gólem

Fantasztikus könyv. A víziók, legendák,okkult utalások, és a történetbeli mesterkedések végtelen profizmussal lettek összeszőve. Az ódon Prága, a korabeli gettó pedig tökéletes helyszínt és hangulatot biztosított. Aki valódi misztikumra, mély gondolatokra áhítozik és nem retten meg a víziószerű narrációtól, nem lineáris történetvezetéstől, az mindenképpen fogjon hozzá! Páratlan élmény!

kvzs P>!
Gustav Meyrink: Gólem

Egy drogfüggő spiritualitással kevert hallucinációi…
A történet egy saját farkába harapó kígyó, amiben keveredik a múlt, a jelen és a jövő, a jóság és a gonoszság, a vallási hagyományok, a miszticizmus és a helyi legendák, a valóság és a képzelet, és amely mindig visszatér önmagába, azonban így sem alkot kerek egészet.
Lehet, hogy csak keveset tudok a zsidó vallásról, de az is lehet, hogy nem vagyok fogékony a túlmisztifikált, ködösített, belemagyarázós képekre, de egy-egy részletet kivéve nekem ez a könyv nagyon nem tetszett.

Morpheus>!
Gustav Meyrink: Gólem

Különleges hangulatú, érdekes történet, időnként Lovecraft jutott az eszembe.
Maradtak bennem kérdések, de annyi baj legyen.

niksi>!
Gustav Meyrink: Gólem

Tetszett a regény, főleg a hangulat, amit visszaadott, szinte én is barangoltam a prágai gettóban olvasás közben.


Népszerű idézetek

Kkatja P>!

    Csak azt gyűlölhetjük igazán mélyen, ami önmagunknak része.

159. oldal, Inség (Athenaeum, 1917)

Kapcsolódó szócikkek: gyűlölet
24 hozzászólás
déli_báb I>!

– Álmaimban elképzelem – folytatá halkan, – hogy két lény egybeolvadása a végcélunk, összeolvadása azzá, amelynek a „hermafrodita” lehetne a szimbóluma. Nem hallott ön sohasem a régi egyiptomi Osiris-kultuszról?
– A „hermafrodita”? – Kérdeztem feszült figyelemmel.
– Úgy értem: Férfinek és nőnek félistenné való mágikus egyesülését.
– Mint végcélt?
– Nem, nem mint végcélt, – hanem egy új útnak a kezdetét, amely örök – és nincs vége.

220-221. oldal (Athenaeum, 1917)

2 hozzászólás
Kollográd P>!

Bocsásson meg a sok okoskodásért, de amikor az ember egyetemen tanul, rengeteg ostoba könyv kerül a kezébe, és gépiesen ráragad az üres halandzsájuk.

144. oldal (Ulpius-ház, 2010)

Carmilla >!

Mint aki hirtelen végtelen homoksivatagban találja magát, egy csapásra tudatára ébredtem annak a mély, roppant magányosságnak, mely embertársaimtól elválasztott.

121. oldal

Szelén>!

Azt akarom, hogy boldogságom egy sugara másokra is essék, amennyire ez csekély hatalmamban áll…

Csakhogy e földön sok jó és nemes cselekedet van, amelynek átkos a következménye. Nem tudjuk olykor, hogy a mag mérges vagy gyógyító növény csíráját hordja-e magában.

78. oldal (Athenaeum, 1917)

Szelén>!

Ha az emberek nyugvóhelyeikről felkelnek, úgy vélik, hogy lerázták magukról az álmot. Nem tudják, hogy érzékeiknek lettek az áldozatai, hogy egy sokkal mélyebb, új álomnak esnek prédául, mint amelyből az imént felébredtek. Pedig csak egyetlen igazi ébrenlét van, az, amelyhez most közeledel. És ha az emberekkel erről beszélsz, azt fogják mondani, hogy beteg vagy, mert nem tudnak megérteni. Ezért céltalan, és kegyetlen dolog, erről hozzájuk szólani.

90. oldal (Athenaeum, 1917)

Szelén>!

Az emberek nem járják sem az élet útját, sem a halálét. Viharban sodródnak polyvaként.

91. oldal (Athenaeum, 1917)

Carmilla >!

Minden kérdésre, melyet az ember tehet, abban a pillanatban készen van a felelet, amelyben a kérdés a szellemben fogantatott.

141. oldal (Athenaeum, 1917)

n P>!

Meyrink természetesen a Kabbalát is tanulmányozta, de mellette a buddhista és a hindu filozófiát is, tudása gyümölcseit pedig megtalálhatjuk a Gólemben is. Szívott hasist, jógázott, kísérletezett a nem alvással, a böjtöléssel és a különböző légzéstechnikákkal. Naponta kétszer gumiarábikumot ivott, hogy látomásokat idézzen elő. És voltak is látomásai. Regényei és novellái látomásokon alapulnak. valószínűleg 1901-ben volt része az első jelentős vízióban. Egy téli éjszakán a Moldvánál háttal ült a templom óratornyának, amikor a legapróbb részletekig pontosan, de felnagyítva látta maga előtt lebegni az égen ugyanazt a számlapot. Mint mondta, abban a pillanatban szűnt meg szavakban gondolkodni, és áttért a képekben gondolkodásra, és lett belőle író. Nem sokkal később, a drezdai tüdőszanatóriumban írta első regényét, Az égő katonát , amely a híres szatírikus folyóiratban, a Simplicissimusban jelent meg.

10. oldal

Kkatja P>!

    A holdvilág besüt ágyam végére és ott elterpeszkedik, mint valami lapos kő.

(első mondat)


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Franz Kafka: A per
Alfred Kubin: A másik oldal
Kurt Vonnegut: Kékszakáll
Jan Otčenášek: Rómeó, Júlia és a sötétség
Jakub Arbes: Szent Xavér
Jáchym Topol: Nővérem
Zdena Hadrbolcová: A titokzatos paraplé
Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége
Emil Vachek: Átkozott pillanat
Laini Taylor: Füst és csont leánya