Kötetünk a geológia szaktudománnyá válásának néhány fontos történeti momentumát mutatja be, azoknak a 18-19. századi filozófiatörténeti jelenségeknek az összefüggésében, melyek maguk is jelentős átalakuláson mentek keresztül ezen időszakban. A korábbi természettani felfogással szemben Kant, Herder, Schelling és Humboldt műveiben az egyes diszciplínák szemléletét is nagymértékben befolyásoló természet-történeti megközelítés került előtérbe. A természet időiségének újraértelmezésében jelentős szerepe volt a geológiának, amely intézményhálózatának kiépítése (vagyis a geogyűjtemények és a tudományos társaságok életre hívása), illetve diszciplináris kereteinek kibővítése (így a rétegtan vagy a geodézia önálló szakterületként való megalapozása) révén éppen a 19. század első évtizedeitől vált modern értelemben vett szisztematikus szaktudománnyá. Újabb sorozatunk első kötetének írásai – a korábbi, négy könyvből álló széria tanulmányaihoz hasonlóan – kitérnek az irodalomtörténeti hatások… (tovább)
Formációk és metamorfózisok 0 csillagozás
A geológia, a filozófia és az irodalom kölcsönhatásai a 18-19. században
Kívánságlistára tette 2
Hasonló könyvek címkék alapján
- Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 3. 92% ·
Összehasonlítás - Földényi F. László: Melankólia 93% ·
Összehasonlítás - Claire Tomalin: Jane Austen élete 89% ·
Összehasonlítás - Szilágyi Márton: A költő mint társadalmi jelenség ·
Összehasonlítás - Neumer Katalin (szerk.): Nyelvfilozófia Locke-tól Kierkegaard-ig ·
Összehasonlítás - Szilágyi Márton: Határpontok ·
Összehasonlítás - Hölvényi György (szerk.): Pyrker János emlékkönyv ·
Összehasonlítás - Török Endre: Átragyogás ·
Összehasonlítás - Bisztray Gyula: Jókedvű magyar irodalom ·
Összehasonlítás - Benedek Marcell: Világirodalom I-II. ·
Összehasonlítás