A tanulmánykötet írásai a kora romantika egyes filozófiai, irodalmi, nyelvészeti, természettudományos, képző- és kertművészeti vonatkozásait taglalják, s elsősorban azokat a kölcsönhatásokat veszik számba, amelyek sajátos szimultanizmusát az e korszakban programszerűen megújított egyetemek, folyóiratok, tudományos társaságok biztosították. Az egymástól látszólag távol eső momentumok közös vizsgálati szempontját tehát egy intézménytörténeti megközelítés adja – melynek konceptuális keretét a Dieter Henrich és Manfred Frank nevével fémjelzett konstellációkutatás, illetve a romantikus tudományok Nicholas Jardine által kidolgozott fogalmi apparátusa jelöli ki –, s ebből adódóan a 2008. áprilisában megtartott szarvasi konferencia előadóinak tanulmányai a kölcsönhatások tágasságát a romantika konkrét tereihez (a kerthez, a műteremhez, az egyetemhez, a bányához) kapcsolva mutatják be.
A romantika terei 0 csillagozás
Az irodalom, a művészetek és a tudományok intézményei a romantika korában
Kívánságlistára tette 1
Hasonló könyvek címkék alapján
- Gere Zsolt (szerk.): Vörösmarty Mihály emlékezete ·
Összehasonlítás - Sík Eszter: Felvilágosodás és romantika a magyar irodalomban ·
Összehasonlítás - Séllei Nóra: Lánnyá válik, s írni kezd 94% ·
Összehasonlítás - Németh László: Homályból homályba ·
Összehasonlítás - Osztovits Levente: Közvetítés ·
Összehasonlítás - Körömi Gabriella – Kusper Judit (szerk.): Kitáruló ajtók ·
Összehasonlítás - Makay Gusztáv: „Édes hazám, fogadj szívedbe!…” ·
Összehasonlítás - Lukács György: Nagy orosz realisták ·
Összehasonlítás - Pogány Péter: A magyar ponyva tüköre ·
Összehasonlítás - Tarján Tamás: Nagy László tekintete ·
Összehasonlítás