A ​Patkánynő 20 csillagozás

Günter Grass: A Patkánynő Günter Grass: A Patkánynő

A regény lapjain a névtelen elbeszélő és egy nőnemű patkány folytat párbeszédet a világot elpusztító atomrobbanás után, felidézve a katasztrófához vezető utat, a patkányok figyelmeztető megjelenését, és sok meghitt ismerős sorsát: így lép fel az immár hatvanéves Oskar Matzerath, a médiacsászár, aki a hamelni patkányfogóról forgat filmet, és akit meghívnak Gdańskba, 107 éves nagyanyja, a kasub Anna Koljaicek születésnapjára. Szerepet kap Malskat is, a gótikus freskók hamisítója, feltűnnek a Grimm testvérek, akik mint a Szövetségi Köztársaság kormánytagjai a Németországban élő török nők helyzetéről készítenek tanulmányt, a Keleti-tenger romló vízminőségét pedig öt hajókázó hölgy figyeli, akik egyúttal az elsüllyedt legendás Vinetá-t is keresik. A bőséggel áradó mese mégsem feledteti az alapkérdést: vajon az elbeszélő csak álmodta-e az emberiséget túlélő Patkánynőt, netán a Patkánynő álmodta csupán a saját bolygóját könnyelműen elpusztító Embert?

Eredeti cím: Die Rättin

Eredeti megjelenés éve: 1986

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Magvető Világkönyvtár

>!
Európa, Budapest, 2007
538 oldal · ISBN: 9789630782494 · Fordította: Bor Ambrus
>!
Magvető, Budapest, 1988
548 oldal · ISBN: 9631412997 · Fordította: Bor Ambrus

Enciklopédia 2


Kedvencelte 6

Most olvassa 1

Várólistára tette 37

Kívánságlistára tette 11


Kiemelt értékelések

Bla I>!
Günter Grass: A Patkánynő

Valamikor régen olvastam a Bádogdobot, de már kevés rémlik belőle. Az egykor megismert szereplő, Oskar Matzerath itt ismét színre lép, hogy számot vessen – ezúttal – a nyolcvanas évek világával, szembesüljön a génmanipulációval, a kettészakított Németországgal, a céltalan punkok hadával, a szeméttel és a környezet pusztulásával, az atomháborúval, s kivegye a részét a mindent elöntő videó-áradatból.
Ez a könyv nyomasztó, mégis lenyűgöző az az irrealitás-áradat, öt különböző eseményszál, amelyek összefonódnak-szétválnak, nem sok közük van egymáshoz, mégis szorosan összetartoznak. Bár kihámozható egy teljesen reális háttércselekmény is, de ez oly kevés, hogy nem is túl fontos.
Ami a realitáson túl van: lüktető, áradó, sodró lendületű írás, amelyet időnként még szabad versek is tarkítanak. A szereplők szüntelenül tevékenykednek, a regény minden sora kommentár nélküli cselekmény, melyet azonban nem lehet röviden összefoglalni. Elégedjünk meg az öt cselekményszál számszerű említésével, ami a kötet bonyolultságot igazolja.
Külön meg kell említeni Bor Ambrus kitűnő fordítását. Elmélyült olvasást igénylő, többféleképpen értelmezhető modern remekmű.

1 hozzászólás
vicomte P>!
Günter Grass: A Patkánynő

Igazi, a nyolcvanas évek derekára jellemző, mérhetetlenül kiábrándult, világvége váró hangulat borítja el az egész írást.
Önmagában már emiatt is rendkívül nehéz olvasmány lenne, de a posztmodern narráció és a mágikus realizmus, mint stílus, tovább lassítja a mű befogadhatóságának sebességét.
További – az olvasás előtt számomra nem ismert – tényező, hogy a könyv sok-sok szálon kapcsolódik Grass korábbi regényeihez, amelyek ismerete nélkül a könyv eleje végképp zavarossá válik.
Ezek voltak az objektív okok, amelyek miatt a könyvet az első 100 oldal után kilenc hónapra félretettem, és becsületesen bevallom, hogy ha nincs rajta a várólista csökkentéses listámon, nem is vettem volna újra elő.
Mert a szubjektív tényezők – momentán, hogy nyakatekert a nyelvezete, és hogy oldalak tucatjain keresztül egy vénember szenilis motyogására emlékeztető módon unalmas – újra évekig a polcon marasztalták volna a könyvet.
Pedig a nagyon jótól a zseniálisig terjedő részek is vannak benne, és minden motyogós, zavaros szövegfolyása ellenére még az unalmas részekben is érzetem a gyerekkoromból felrémlő világvége félelmet.
Mert a nyolcvanas években ott volt a nukleáris világégéstől és az emberiség totális pusztulásától való rettegés, ami olyan szinten égett bele a mindennapokba, hogy a III. VH kitörését sokkal reálisabb forgatókönyvnek fogadta el bárki, mint a kommunista blokk összeomlását*.
A könyv cselekménye minimális, és Grass a történet könnyebben megragadható pontjain is folyamatos kételyben tartja az olvasót afelől, hogy mi az álom, mi a valóság, mi a narrátor szerepe, sőt, hogy ki ő egyáltalán.
A német mesék erdejének pusztulásán kívül számomra a Patkánynő poszthumán** valóság történetét elmesélő részei voltak igazán érdekesek a könyvben, ami miatt akár posztapokaliptikus sci-fi-nek is fel lehetett (volna) fogni a könyvet, de Grass ezeket a részeket is inkább az emberi társadalom és a morál keserű kritikájaként tálalja – az utolsó fejezetben feltűnő, emberi jegyeket is őrző „pulák” helyzete és hozzáállása több ponton is az Állatfarm disznóiéra emlékeztetett.
Ami miatt még sem tudok rá több csillagot adni, az egyértelműen a hosszúsága és az öncélúsága: minden amit Grass el akart és tudott mondani elfért volna fele ekkora terjedelemben is.

Két szubjektív karc (szenvedéseim krónikája :))
http://moly.hu/karcok/83745
http://moly.hu/karcok/124277

* Jellemző, hogy a nukleáris világégésről még Hollywood is ontotta a filmeket, de a cyberpunk guru Gibbson XXI. sz. elején játszódó Neurománcában még létezik a Szovjetunió.
** A poszthumánon kívül a gótikus punk volt a másik hívószó, ami szerintem ebben a könyvben jelent meg először. :)

12 hozzászólás
Bélabá>!
Günter Grass: A Patkánynő

Günter Grass különös világokat tud teremteni. Egyszer már megjártam a Bádogdobbal, azt nem tudtam elolvasni. Kipróbáltam egy másik könyvét. A Patkánynő olyan elementáris zagyvaságokkal indult, hogy ez vitt tovább. Nem adtam fel, mert kíváncsi voltam mire jut az író. Elég csak annyit mondanom, hogy egy patkányt kér karácsonyra ajándékként a főhős, és ez a patkány szépen és nagy ravaszul a fejére nőtt. Elárasztotta a gazdáját embergyűlölettel, de nem volt ám buta patkány! Mindent tudott az emberi történelem bugyraiból, a művészetekről. Szívesen elfogadtam volna :) A történet nem vagy csak nagyon nehézkesen írható le. Volt benne medúzakeresés a Balti-tengeren, ugyanarra kerestek egy elsüllyedt várost, Grimm testvérek minden mesealakja előbukkant Csipkerózsikától kezdve Jancsi és Juliskán át voltak benne boszorkányok, törpék, a farkas. Egyes részek olyan mértékben elvontak lettek, hogy nem tudtam követni, olyan volt mintha nem is lett volna. Más részek meg kimondottan érdekes kulturális dolgokra világítottak rá, mint az elsüllyedt város: Vineta https://en.wikipedia.org/wiki/Vineta
vagy a kasub nép https://hu.wikipedia.org/wiki/Kasubok említése.
Furcsa egy regény volt társadalomkritikával vegyítve. 4 csillagot (3,9 pont) tudok adni, mert erősen zavaros és elvont egyes részeknél.

4 hozzászólás
Marcus>!
Günter Grass: A Patkánynő

Mitől félünk jobban? Az ellenségtől vagy attól, hogy nem lesz ellenségünk?

A 80-as évek közepén a hidegháború, az őrület, a MAD (Mutually Assured Destruction – kölcsönösen garantált pusztulás) a vége felé közeledett, de az akkori cikkeket, elemzéseket olvasva inkább az tűnik ki, hogy a kor embere ennek épp az ellenkezőjében volt biztos. Hogy a nukleáris elrettentésből véletlenül vagy szándékosan totális pusztítás lesz, és eljön a világvége. Vagy talán épp attól félt, hogy nem lesz egyértelmű ellenség, a nagy orosz medvéből baráti maci lesz, és ha nem tudja magát definiálni valami ellen, akkor nem tudja magát egyáltalán definiálni.

Ezt a kettős paranoiát ragadja meg kitűnően Günter Grass regénye, melyben a történet és a karakterek éppolyan bizonytalanok, mint a kilencvenes évek – akkor még terrorizmus, mint ellenség nélkül – kóválygó társadalmai.

Az utolsó túlélő ember egy űrkabinban kering a Föld körül, és a Patkánynővel beszél. A Grimm-testvérek a mesehősökkel összefogva próbálják megmenteni a rég elpusztult erdőt. Jancsi és Juliska punkokként lázadnak. Öt nő keresi az elveszett várost a Balti-tengeren. Matzerath úr pedig Lengyelországba utazik a szinte soha meg nem haló nagyanyja születésnapját megünnepelni.

Most pedig olvasd újra a dőlt betűs bekezdést úgy, hogy minden egyes szó mögé kérdőjelet teszel. Nos, valami ilyesmi Grass műve. Elvont, csapongó, sokszor önismétlő, nehéz olvasmány*, így csak az ilyenre fogékonyaknak ajánlott, de azoknak nagyon.

*Annyira nehéz, hogy időnként még azok sem olvassák el, akik dícsérik. Ott lehet őket fülöncsípni, hogy a fülszövegben szereplő „a Grimm testvérek a németországi török nők helyzetéről készítenek tanulmányt” valójában nincsen a regényben, szóval aki ilyet ír, annak nem sikerült abszolválnia az olvasást. Csak azért írom ezt, mert láttam ilyet. :)

>!
Európa, Budapest, 2007
538 oldal · ISBN: 9789630782494 · Fordította: Bor Ambrus
lollippi I>!
Günter Grass: A Patkánynő

Juj, de megszenvedtem az első száz oldallal. De utána! Elragadott magával, az események sodródtak, és a legérdekesebb az, hogy bár nem tudnám elmagyarázni, sőt, gyakran úgy éreztem, nem is igazán értettem a szálakat, hogy éppen kivel mi történik, mégis a végére egy letisztult kép alakult ki bennem az egészről. Képtelenség időrendbe állítani a cselekményt, már csak a valós-álmodott váltakozása miatt is, és ezért mélységes tisztelet jár Grassnak!
Olyan gondolatokat fogalmazott meg, olyan magával ragadóan néha, hogy nem véletlenül tudtam 23 idézetet kiírni belőle, és lett volna még egyszer ennyi legalább. De egészében is olyan üzenete van a műnek, ami miatt mindenkinek el kéne olvasnia. (Nem is árulom el ezt az üzenetet, olvassa el mindenki maga! ;-) )

3 hozzászólás
kanga021>!
Günter Grass: A Patkánynő

Nagy szenvedés volt. Sokszor nem is tudtam hogyan jutottunk el az adott témáig. Olvastam, olvastam és olvastam, de fogalmam sem volt időnként miről szól. Számomra egy értelem nélküli kavar volt az egész :-(


Népszerű idézetek

Bélabá>!

Szögezzük le: a patkány mindmáig az emberi nyomorúság, a szegénység, az éhség, a borzadály, a kór és az undorkívánás jegyében vált kétes értékű irodalmi jelenséggé: járványokat akasztottak a nyakába, nyűvő nyomor parancsolta színre őket, a tanyájuk neve csatorna, slum, zug, láger, alvilág volt. A patkány baljós volt, rossz napokat, süllyedő hajót jósolt.

205., 206. oldal

Kapcsolódó szócikkek: patkány
lollippi I>!

Békességben él, akinek nem kell avval törődnie, hogy mi készül valahol az Üveghegyen is túl.

Magvető kiadása - 327-328. oldal

lollippi I>!

…csakis az embernek kellett főparancsolattá nyilvánítania a felebaráti szeretetet, hogy aztán, mint kiderült, képtelen legyen megtartani ezt a főparancsolatot.

Magvető kiadása - 331. oldal

Bla I>!

A maradék tizenkettőt nem támadják meg, még sincs már, csak kilenc,már csak nyolc. Az Asszony kapun át heten érnek ki a Hosszú hídra. Öten törekszenek a Zöld kapun át a Hombársziget hídja felé…

538. oldal

lollippi I>!

Ha majd a szavak kimerülnek legvégül„ meglátjuk, mi létezik tényleg.

Magvető kiadása - 454. oldal

Bla I>!

Mostantól fogva bakpatkány és nősténypatkány kísérője legyen az embernek a földön és ami csapást az emberre bocsátok, patkány vigye rá…

13. oldal

lollippi I>!

Végül olyan gyáva lett az ember, hogy nem mert félni…

Magvető kiadása - 179. oldal

lollippi I>!

Záróra […]
A borjúsült után, de még a puding előtt,
mert vasárnap történt: egy mondat,
egy bizony, egy morgás, egy sóhaj,
utána kettőspot,
utána semmi.
Szóval ez jutott eszembe…

Mennyi elrontott játék.
Hány gyönyör szállt el örökre a mostmost
pillanatában.

Magvető kiadása - 349: oldal

lollippi I>!

Tudja, ettől ember az ember: végül a legkétségbeejtőbb helyzetben is segít önmagán.

Magvető kiadása - 423. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Michael Ende: Momo
Hermann Hesse: A pusztai farkas
Kerstin Gier: Smaragdzöld
Erich Kästner: Három ember a hóban
Erich Maria Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan
Michael Ende: A Végtelen Történet
Erich Kästner: Az Emberke
Tanja Kinkel: A bábjátékosok
Erich Kästner: Pötyi és Anti
Hans Hellmut Kirst: Farkasok