A ​Lomonoszov-hátság 3 csillagozás

Gunnar D. Hansson: A Lomonoszov-hátság

Akárha ajándékba kapnád, ez a könyv utolsó sora. Tényleg olyan. Mint egy jó, egy igazán jó ajándék. Ritka az ilyen. A legjobb ajándékok azok, amiket az ember különben nem tud magának megszerezni. Nem azért, mert nem telik rá vagy nem jut hozzá, hanem azért, mert nem gondol rá. (És arra sem gondol, hogy vágyik rá.) De valaki más gondol rá helyette – és így ? már úgy kezdhet vágyni a dologra, rácsodálkozva az ajándékra, hogy az már az övé. /Esterházy Péter

>!
Polar Egyesület, Budapest, 2014
184 oldal · ISBN: 9789638829689

Most olvassa 1

Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

iniesta>!
Gunnar D. Hansson: A Lomonoszov-hátság

Egészében jópofa, de ugyanakkor kellően – gyakran az irodalom határán billegően – reflexív könyv is. A kiindulópont a megragadás (tettetett? vagy csak obligát?) vágya, látszólagos útinapló-szándék nélkül, viszont a célban mégis – ravaszul – ennek (az útinaplónak) egyfajta irodalmi változatát kapjuk.

Szerintem különösen a lírai részek jólsikerültek (még a forma is Hansson-saját), vagy megfordítva: a prózai megközelítéseknél a végén (ld. Mail üzenetek, Lundanapló) én éreztem egy enyhébb kifáradást (egész pontosan a forma fáradt, illetve utóbbinál nem kidolgozott).

Eredeti kötet – kétségtelenül nagy fegyvere a nem eléggé megénekelt téma (amely önnön belső tája is: hogyan csinálhatni ebből irodalmat), de ez most nem egy bár, hanem egy és. Érdekelne, hogy Hansson fúziós formaművészete mire jut, ha nincs számára kéznél egy sarkvidék.

(Újfent csak emiatt olvastam egyébként: https://moly.hu/konyvek/esterhazy-peter-az-olvaso-orszaga. Bár az is igaz, hogy ezt most mindössze le kellett vennem a polcról, megvolt már. Persze ehhez a megvolt márhoz az is hozzátartozik, hogy valószínűleg szintén EP miatt volt már meg. Hol találok én most ilyen előolvasót?)


Népszerű idézetek

Kemese_Fanni_ IP>!

A legjobb ajándékok azok, amiket az ember különben nem tud magának megszerezni. Nem azért, mert nem telik rá vagy nem jut hozzá, hanem azért, mert nem gondol rá. (És arra sem gondol, hogy vágyik rá.) De valaki más gondol rá helyette – és így ő már úgy kezdhet vágyni a dologra, rácsodálkozva az ajándékra, hogy az már az övé.

5, Esterházy Péter előszavából

Gregöria_Hill>!

Igazából otthonosan
(ezen a vidéken)
még Nansen se érezte magát.
Túlontúl norvég
volt ez a férfi
(amondó vagyok)
(mert tetőtől-talpig férfi volt ám,
aki soha, vagy szinte soha…)

60. oldal

Gregöria_Hill>!

Visszanyerhető az ittlét? Hát persze? Pedig ez is attól függ, mennyire ismeri az ember például Heideggert vagy a hidroplánokat.

65. oldal

Gregöria_Hill>!

Nansenböl korának hőse lett, Sverdrupból pedig mértékegység. Sokan, főleg a tudós elmék, a legelőkelőbb dolognak tartják a fizikai mértékegységet, amivé ember válhat: az emberi halhatatlanság legmagasabb formájának.

146. oldal

Kemese_Fanni_ IP>!

Itt nincsenek hókotrók.
Nyomok vannak,
ameddig a szem ellát,
belevesznek
az elmosódó látóhatárba.

58. oldal

Kemese_Fanni_ IP>!

Nem tudom, jól emlékszem-e Montaigne mondására: ha gondolatban már utat nyitottunk valamely különös témának vagy nehéz feladatnak, gyakran bebizonyosodik, hogy nem is olyan különös vagy nehéz. A fantázia sziporkázni kezd, mihelyt bemelegszik.

107. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Kovács Imre Attila: Amiről a medve hallgat
Kiss Judit Ágnes: Négyszög
Lelkünkből, szeretettel
Kellerwessel Klaus: A 77 fejű herceg éneke
Szálinger Balázs: Köztársaság
Dávid Csaba: Történetjátékok
Balogh-Bóbis Ildikó – Domokos Anna (szerk.): Mea Culpa
Szegedi-Szabó Béla: Homokmű
Szűcs László (szerk.) – Tasnádi-Sáhy Péter (szerk.): Élő Várad antológia
Acsai Roland: Szellemkócsagok