„Munkánk célja az volt, hogy új megközelítések kidolgozásával és alkalmazásával megpróbáljuk feltárni a folyóvízi, ártéri környezet lokális lelőhelyi adottságait a Kárpát-medencében néhány, a Tisza és mellékfolyói mentén elhelyezkedő kora és késő neolit lelőhelyről előkerült édesvízi puhatestű anyag komplex, egységes protokoll szerinti vizsgálatával. Majd a kapott eredmények tükrében a lokális ökológiai jellemzőket regionálisan kiterjesszük a Kárpát-medencére vonatkozóan, a lelőhelyi adatok korrelációjával. Végezetül, ahol a mintavétel lehetővé teszi, felvázoljuk az édesvízi környezetben bekövetkező időbeni változásokat. A kapott környezeti és létfenntartást, illetve a kagylók társadalmi- kulturális életben betöltött szerepét tükröző mutatók mennyiségi, kvantitatív összehasonlításával megpróbáljuk tisztázni az alternatív élelemforrások szerepét a vizsgált neolit közösségek életében. Egyúttal választ kívánunk adni arra is, hogy a vízi környezetben bekövetkező rekonstruált időbeni… (tovább)
„Munkánk célja az volt, hogy új megközelítések kidolgozásával és alkalmazásával megpróbáljuk feltárni a folyóvízi, ártéri környezet lokális lelőhelyi adottságait a Kárpát-medencében néhány, a Tisza és mellékfolyói mentén elhelyezkedő kora és késő neolit lelőhelyről előkerült édesvízi puhatestű anyag komplex, egységes protokoll szerinti vizsgálatával. Majd a kapott eredmények tükrében a lokális ökológiai jellemzőket regionálisan kiterjesszük a Kárpát-medencére vonatkozóan, a lelőhelyi adatok korrelációjával. Végezetül, ahol a mintavétel lehetővé teszi, felvázoljuk az édesvízi környezetben bekövetkező időbeni változásokat. A kapott környezeti és létfenntartást, illetve a kagylók társadalmi- kulturális életben betöltött szerepét tükröző mutatók mennyiségi, kvantitatív összehasonlításával megpróbáljuk tisztázni az alternatív élelemforrások szerepét a vizsgált neolit közösségek életében. Egyúttal választ kívánunk adni arra is, hogy a vízi környezetben bekövetkező rekonstruált időbeni változások milyen nagyobb környezeti hatást tükrözhetnek, és hogyan befolyásolhatták a közösség életét, alkalmazkodását lokális és regionális szinten a Kárpát-medencében. A rendelkezésre álló őskörnyezeti és régészeti adatok alapján az általunk is tanulmányozott középső-holocén időszakát, mely alapvetően a klímaoptimum periódusa volt (Denton, Karlén, 1973; Davis et al., 2003; Kalis et al., 2003; Voigt et al., 2008), számos kisebb-nagyobb éghajlati változás jellemezte (Bond et al., 1997, 2001; Mayewski et al., 2004; Chedaddi et al., 1997; Joerin etal., 2006, 2008). Ezek az oszcillációk pedig több kultúra átalakulásával párhuzamosíthatók világszerte (Sandweiss et al., 1999; Kuper, Kropelin, 2006; deMenocal, 2001; Berger, Guilane, 2009; Weninger et al., 2006; Sümegi, 2003a, 2007). A holocén folyamán megfigyelhető számos hirtelen éghajlatváltozási esemény kapcsán jónéhány termelő kultúra átalakulását rekonstruálták Európában (Arbogast et al., 2006; Velichko et al., 2009; Kalis et al., 2003; Budja, 2007), Nyugat-Ázsiában (Weninger et al., 2006; Staubwasser, Weiss, 2006; Kaniewski et al., 2008; Berger, Guilaine, 2009), Afrikában (Gasse, 2000; deMenocal, 2001), Kelet-Ázsiában (Weiss, 2000; Weiss, Bradley, 2001; Staubwasser, Weiss, 2006), illetve Észak- és Dél-Amerikában (deMenocal, 2001; Dillehay, Kolata, 2004). Hasonló változásokat dokumentáltak a kárpát-medencei kora és késő neolitikum folyamán a Körös- és Tiszai-kultúrákhoz kötődően (Sümegi, Kertész, 1998, 2001; Raczky et al.,2010; Raczky, 2009; Bánnfy, 2000, 2004a,b, 2006; Horváth, 2005). Kérdéses volt tehát, hogy a kagylók vizsgálata alapján megfigyelt édesvízi környezetben bekövetkező változások mennyire köthetőek nagyobbéghajlati környezeti változásokhoz, és összefüggésbe hozhatóak-e a tisztán mediterrán gyökerű Körös-kultúra átalakulásával vagy a többrétegű késő neolit termelő komplexumok gazdasági alapjának megváltozásával?”
