A ​láthatáron túl 2 csillagozás

Kalandok távoli tájakon
Gulyás Katalin (szerk.): A láthatáron túl

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

National Geographic Society

Tartalomjegyzék

>!
Kossuth, Budapest, 1995
200 oldal · ISBN: 9630937603 · Fordította: Szuhay-Havas Ervin

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

Ibanez P>!
Gulyás Katalin (szerk.): A láthatáron túl

Az NG képeivel illusztrált kötet öt kontinens öt országába – Kína, Mali, Izland, Venezuela, Ausztrália – kalauzol el minket. Ráadásul olyan területre, olyan tájegységekre, avagy törzsekhez, amelyek még szinte ismeretlenek (vagy legalábbis a könyv megírásakor azok voltak). Kínában a Muli királyság hegyei közé utazunk, régi kolostorok, idős szerzetesek és rizsteraszok közé. Maliban a Niger folyó mentén nézünk körbe, betekintünk az ottani dogon törzsi szokásokba. Izlandon a lakatlan területekre, vulkánok krátereihez, majd ezután a fülledt Venezuela őserdejébe, a tepuík világába tekintünk be. A sort Ausztrália zárja, Kimberley nevű, ugyancsak elhagyatott vidékével. Mindegyik szekcióban először a szöveges részeken van a hangsúly, nem túl hosszú, mintegy 20 oldalon keresztül taglalja az adott tájegységet a megírója, majd a fotós melléklet következik. Jól szerkesztett, izgalmas, a vidékre figyelmet felkeltő szöveg, érdekességekkel, nem száraz, unalmas, inkább utazásra csábító. Na jó, Venezuela tarantulái és Kimberley krokodiljai nem annyira :-D


Népszerű idézetek

Ibanez P>!

A spanyol hódítók ezen a területen keresték mindhiába El Dorado legendás aranyországát és Manoa mesésen gazdag városát, de ők sem mentek föl a csonka kúpokra. A későbbi kincsvadászok között volt Jimmy Angel, a merész amerikai pilóta, aki az 1930-as években azt mesélte, hogy egy tepuí csúcslapján csordogáló patakból ő és egy vén aranyásó három nap alatt 40 kiló aranyport mosott ki, de soha többé nem sikerült újra megtalálnia a megannyi tepuí közül „azt az egyet”. Kutatás közben sikerült könnyű gépével landolnia az Auyan-tepuí tetején, ezért róla nevezték el az itt lezúduló vízesést, amely a maga 979 méterével a világ legmagasabb zuhatagja.

Ibanez P>!

Egy fedetlen női térd pedig ugyanolyan szemérmetlen látványnak számít, mint egy pucér hátsó – oktatott minket Stephanie. – Nemegyszer láttam már, hogy a dogonok majd' elsüllyednek szégyenükben, ha egy-egy rövidnadrágos turistanő közéjük kuporodik, s térdét átkarolva megpróbál szóba elegyedni velük.

Ibanez P>!

Miután búcsút vettünk a Prince Regent-félszigettől, délnek fordultunk, a kalózokról elnevezett Buccaneer-szigetcsoport felé. A láthatáron mindenütt szétszórt, fantasztikus formájú földdarabok tucatjai: némelyik megdőlt, mint egy süllyedő hajó, mások gargantuai méretű homokvárak vagy rózsaszínű szirtek, melyek „varrásuk” mentén letöredeztek; leginkább borjadzó bálnák alakját idézték. Kétszáz sziget és szirt alkotja ezt a csoportot, melyet az angol felfedező-kalóz, William Dampier tiszteletére neveztek el. Dampier – Tasman térképével a kezében – két merész utazást is tett e szigetvilágban, az 1600-as évek vége felé. Miután hazatért Angliába, pennát ragadott, és olyan mesés kalandok kerültek ki a tolla alól, hogy nemcsak a közvélemény fantáziáját gyújtotta lángra, hanem Jonathan Swift figyelmét is felkeltette, aki a Gulliver utazásainak bevezetőjében „Dampier kuzinomnak” mond köszönetet az ihletért – s fiktív, újonnan fölfedezett szigeteit, Lilliputot és Blefuscut is a nyugat-ausztráliai partokra helyezi.

Ibanez P>!

A Kimberley-vidék hatalmas. Területe akkora, itt, Ausztrália észak-nyugati vállán, mint Kaliforniáé. Lakosainak száma viszont akár egy kisvárosé: 30 000 lélek, s ezek zöme is Kimberley szélein él, apró településeken. Földrajzilag Kimberley külön tájegység; keletről a Northern Territory, az Északi Terület vörös nyúlványai határolják, délről a belső Nagy-homoksivatag, nyugati és északi partvonalát pedig az Indiai-óceán és a Timor-tenger hullámai ostromolják. E határok között teljes a geológiai zűrzavar: ezerméteres, kígyózó hegygerincekkel csipkézett fennsíkok, meredek sziklavölgyek labirintusa, vadul a tenger felé rohanó időszaki folyók és patakmedrek vizei.
A klíma is összeesküvést szőtt a domborzattal, hogy mennél kevesebb ember éljen itt, s a kutatók dolgát is megnehezítse. Az év nagy részében Kimberley száraz, akár egy sivatag, de a monszun évszakában, melyet röviden csak Wet ("Nedves") néven becéznek, mennydörgő zivatarok söpörnek végig a tájon. Januártól márciusig átlagban 300 cm eső hullik, zöld ruhába öltöztetve a vörös talajt, s a bokáig érő folyók 14 méteres zuhatagokká duzzadnak, úgy zuhogva a tengerbe, mint megannyi vízesés.

Ibanez P>!

A 8400 km2-es Vatnajökull Izland szigetének egytizenketted részét foglalja el. A fagyott felszín alatt a sziget legaktívabb vulkánja lapul, a Grímsvötn. Forrósága hatalmas jég alatti tavat hozott létre, amelynek túlcsorduló víztömege néha pusztító erővel tör a felszínre. A legtöbb vulkán titokban halmozza fel energiáját, de 1983-ban például a Grímsvötn „személyesen” jelentkezett, amikor füst- és hamufelhőt lövellt a magasba.

Ibanez P>!

Amit lát, az igazából tengerfenék – mondta dr. Páll Imsland, az Izlandi Egyetem vulkanológusa, szikár, negyvenes férfiú. Hitetlenkedő grimaszom láttán elmagyarázta, hogy Izland sajátos hely: itt emelkedik ki a vízből a Közép-Atlanti Hátság – egy tengerszint alatti hegyvonulat. A vízszint fölé szökő csúcsok jelzik, hol távolodik egymástól a földkérget alkotó lemezek közül kettő: az észak-amerikai és az eurázsiai lemez, utat engedve a „köpeny” forró rétege alatt feszülő iszonyatos hőnek. A magma – az olvast kőzet – hasadékokon át szivárog az óceán hideg mélyébe, ahol kihűl és bazalttá válik. A lemezek közt táguló réseket kitöltve ez a kőzet alakítja ki az óceán padozatát. A tenger alatti vonulat bizonyos helyein a beszivárgó magma négyezer méteres hegycsúcsokat hozott létre.
Az észak-atlanti térség e részén is kiemelkedik a vízből az óceán padozata, mert Izland alatt „forró pont” rejlik, a földköpeny egy állandó, magas hőfokú kitüremlése. Roppant lávatömeg nyomul ki; tömege nagyobb, semhogy szétterülhetne a padozaton. Nos, ezért emelkedett ki a vízből a ma is növekedő Izland. Páll levonta a konklúziót: – Itt és most, a lába alatt, Izland egyre nő.

Ibanez P>!

Ezt a távoli vidéket így nevezik: Ódádhahraun, ami azt jelenti, hogy „Gonoszok Lávamezeje”. Régi történetek szerint ugyanis Izland „parlamentje”, az Althing által száműzött bűnözők valaha itt, a világ egyik legnagyobb lávamezején húzták meg magukat. Rejtélyes, hogyan maradhatott életben bárki ezen az ötezer négyzetkilométeres holt vidéken, ahol állatok sem éltek. Az Ódádhahraun északi szegélyén áll egy kőszálakból rótt, romos menedékhely, ahol 1774–1775 telén egy Eyvindur Jónsson nevű birkatolvaj húzta meg magát. A 24 órás sarkköri éjben döglött lovának teteme volt búvóhelyének fedele; egészen tavaszig rágcsálta a fagyott lóhúst, míg egy reggel a tavaszi napsugár világított rá a „tető” bordái közül, s akkor a bűnöző tudta: továbbállhat.

Ibanez P>!

Az itteniek gerendákból rótt házikókban laknak, melyek kis csoportjai eltörpülnek a roppant hegyláncok mellett. A házak ereszeire kék festékcsík kúszik fel, hogy nagy ívben visszakanyarodjék a földig. Megtudtam, hogy a kék ív az ég jelképe, sőt magáé a Mennyé.


Hasonló könyvek címkék alapján

Ázsia – Ausztrália
James Cook: Utazások a világ körül
Gubányi Károly: Ausztrália
Stein Aurél: Ázsia halott szívében
Kompolthy Joób: Dzsung-hajóval Khinán keresztül
Neil Nightingale – Jeni Clevers – Hugh Pearson – Mary Summerill: Vad Ausztrália
Koroknay István: Ausztrália és Óceánia
Ausztrália és Óceánia
Szabó László (szerk.): Kontinensek földrajza II.
Benedek Endréné – Karceva Valentina – Probáld Ferenc – Sárfalvi Béla – Szegedi Nándor: Ázsia, Ausztrália, Óceánia gazdaságföldrajza