Van egy olyan világhírű operaénekesünk, aki barátjának nevezhette Pavarottit. Aki énekelt a világ összes olyan színpadán, melyről a legtöbben csak álmodoznak. Liszt Ferenc-díjas, Érdemes művész, Kiváló művész, és sok más mellett megkapta a Köztársaság Elnökének Érdemrendjét és a Magyar Művészetért Díjat. És most megírta az életrajzát. Nem lehet ennek eléggé örülni. Itt van egy életút, ami még távolról sem közelít a lezártság felé, de már eddig is annyi minden történt benne, hogy több regény alapanyagául szolgálhatna. Nem más írta meg ezt az életutat, mint ő maga – és jól! Az indulástól kezdve, érdekfeszítően; a nagy sikereken át, szerényen; egészen addig, míg már úgy operaénekes, hogy ezernyi más is egyben. Azok közé tartozik, akik mintha képesek lennének az időt kitágítani, úgy élni. Sorskönyv ez szerelemmel, drámával, boldogsággal és küzdéssel, folyamatos változni tudással. De megismerjük belőle a személyes életúthoz köthető és elválaszthatatlan történelmet is. Bekukkanthatunk a… (tovább)
Mekkora Isten tenyere? 0 csillagozás
Enciklopédia 1
Várólistára tette 5
Népszerű idézetek




Az én életemhez a zene nem sokat adott, hanem magát az életet adta és adja ma is. Gyerekkoromban kifordított a zene magamból, szólt hozzám, és érteni véltem, de nem tudtam elmondani, szavakba önteni mit hallottam tőle. Lényegtelenné vált minden más, ha felcsendült. Múltak az évek, mélyebbre ástuk magunkat, képesek lettünk arra, hogy felmutassuk, észrevetessük, sőt megszerettessük a zenét másokkal. Olyanokkal is, akik nem akarták észrevenni.
Az erre való képesség nem tulajdonosát dicséri, hanem a Teremtőt. A tulajdonosnak dicséret vagy elismerés talán csak azért jár, hogy ezt a Teremtőtől kapott képességet nem hagyta elveszni, és alkalmassá tette önmagát arra, hogy közvetítővé válhasson. Annak a varázslatos, Istentől eredő valaminek a közvetítőjévé, ami anyagba sosem költözik, a legtöbbet mondja, láthatatlanul is láttat, és úgy jut el az emberekhez, hogy közben nem ér le a földig.
94. oldal




Csak azon gondolkodom néha, hova lett, mivé sorvadt mára – a mega-, giga- és faktorsztárok, Való Világ- és Big Brother-celebek, idióta szappanoperák korában – az a társadalmi megbecsülés, amellyel egy ilyen kitüntetés 2000-ben – és korábban még inkább – járt. (Kiváló művész érdemdíjat kapott.) Mivé lett az a hátszél, amely egy kitüntetett művészt tovább repített? Ez a hátszél elülni látszik. Néha úgy érzem, még a „nehézkedési erő” viszi tovább az ügyeket, hiszen persze, hogy ki kell tüntetni az arra érdemes soron következő művészt. És természetes, finanszírozni kell a művészeteket. De mint ahogy pár évvel korábban még mértékadó, közízlést formáló volt egy korszakos komolyzenész, színészóriás, képzőművész vagy író, úgy gyengült mára közízlést formáló pozíciójuk, szűkült az a réteg, mely „vevő” a művészetükre. És erősödik tör előre ezzel egyidőben a pusztító gagyi, és egyre erősödik társadalmi elfogadottsága. Az elfogadottság talán nem is megfelelő kifejezés. Inkább elvárást, közkívánatot írnék. Így hát természestes, hogy a szellemtelen, olcsó, bugyuta, butító gagyit habzsolók már nem lelik örömüket Mozartban, Schubertben, R. Straussban (jó ég, mikor jutnak el Bartókig?, pedig ő már szinte klasszikusnak számít), Pilinszkyben, Csontváryban vagy abban, ahogyan Latinovics a Flóra-verseket mondja. Mikor értik meg, mit jelent a verssor: „szemében csikó legelészett”?
Ha a szellem zsugorítóit nem állítjuk meg, akkor soha.
380. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Fjodor Ivanovics Saljapin: Ifjúságom ·
Összehasonlítás - Rajk András: Melis György ·
Összehasonlítás - Daniel Snowman: Placido Domingo ·
Összehasonlítás - Palya Bea: Ribizliálom 88% ·
Összehasonlítás - Kiss Krisztina: SP ·
Összehasonlítás - Bodonyi László: Zámbó Jimmy nem csak dalban mondja el… ·
Összehasonlítás - Ézsiás Erzsébet: Csupa könny a szobám ·
Összehasonlítás - Bradányi Iván: Edith Piaf ·
Összehasonlítás - Justin Bieber: Az első lépés az öröklét felé: az én történetem ·
Összehasonlítás - Mitch Winehouse: Amy a lányom 85% ·
Összehasonlítás