Fekete ​vőlegények 26 csillagozás

Gulácsy Irén: Fekete vőlegények Gulácsy Irén: Fekete vőlegények Gulácsy Irén: Fekete vőlegények Gulácsy Irén: Fekete vőlegények Gulácsy Irén: Fekete vőlegények

Az írónő legnépszerűbb regénye, amely már korában számos kiadást ért meg. A mohácsi vészt megelőző és követő évtizedeket eleveníti fel, azt a korszakot, amely inkább áldozatokban, mint hősökben bővelkedett. A regény főhőse, Czibak Imre nem született hősnek, a történelmi körülmények edzették mintegy akaratán kívül a nemzet kardjává. Szemtanúja és részese olyan meghatározó eseményeknek, mint a Dózsa György vezette parasztfelkelés, II. Lajos megkoronázása. Czibak túlélője a mohácsi vésznek, abban bízik, hogy a tragédia okozta gyásznak megtisztító hatása lesz a nemzetre, és végre elkezdődhet az országépítés. De kiderül, hogy ehhez még az ő vértanúságára is szükség van.

Eredeti megjelenés éve: 1927

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Történelmi regények

>!
Kriterion, Bukarest, 2004
618 oldal · ISBN: 9732607726
>!
Kriterion, Bukarest, 1985
650 oldal
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1985
608 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631528898

1 további kiadás


Enciklopédia 71

Szereplők népszerűség szerint

Bakócz (Bakács) Tamás · Candalei Anna · Csáky István · Czibak Imre · Dózsa György · Fráter György · I. (Szapolyai / Zápolyai) János · I. Szulejmán szultán · II. (Dobzse) Ulászló · II. Bajazid szultán · II. Lajos · Mészáros (Nagybotú) Lőrinc pap · Palotai Czibak Lőrinc · Pargali Ibrahim · Piast Hedvig · Putnoky úr · Szapolyai Borbála · Szathmáry György, püspök · Székesfehérvári Fülöp atya · Tomory Pál · Werbőczy (Verbőczy) István

Helyszínek népszerűség szerint

Erdély · Nagyvárad · Duna · Mohács · Székesfehérvár · Bihar · Bihar Megye · Biharpüspöki · Buda · Dráva · Hegyközcsatár · Kassa · Körös · Körösszeg · Pétervárad · Szepes vármegye · Szepeshely · Szepesi vár · Temesvár · Tokaj


Kedvencelte 4

Most olvassa 1

Várólistára tette 24

Kívánságlistára tette 14


Kiemelt értékelések

>!
RosszQtya P
Gulácsy Irén: Fekete vőlegények

Szívesen adnék még rá plusz egy csillagot, ha lehetne…, de nem lehet.
Ezt azért mondom, mert oly sok könyvet csillagoztam már ötösre, de néha jön egy jobb a jónál, és ilyenkor nincs mit tenni.
Egyszerűen lenyűgözött, megragadott, és rozsdától vörös vasláncra vert, amitől szabadulni se akartam, mint ketrecétől a kalickában felnőtt madár.
Bánatos történelmünk gyásztakarója is lehetne ennek a könyvnek a lapjai, de mégis tele van élettel, és reménnyel, még ha halovány is az, noha a margójára vastag tintával jegyezte oda a Halál a kézjegyét.
Két férfi, sorsuk néha összeér, mint nád a szélben, de mégis egyek a történelem ezen szomorúságból font vesszőkasában, amit Hazának hívnak.
Hol vannak ma ezek a az emberek? Erodálódott hazafiságunk, csak homályosan tekinthet vissza a multikulturális üveglencsén át arra az időre, amikor még küzdeni, nem opció, hanem kötelesség volt.
Jó szívvel ajánlom mindenkinek. Kinek okulásként, kinek csak azért, hogy olyan élménye legyen, amit holnapra nem felejt.

>!
ppeva P
Gulácsy Irén: Fekete vőlegények

Ez volt a harmadik történelmi regény, amit Gulácsy Iréntől olvastam, és ez volt a legjobb! Évek óta készültem már, hogy egyszer elolvasom, mégpedig a bátyám – akiről kiderült, hogy egy titkos könyvmoly :) – ajánlására.
Ez a regény nem volt annyira régies(ített) nyelvezettel írva, mint a Jezabel vagy a Nagy Lajos király, csak éppen annyira, ami még könnyen érthető volt, de elég érdekes a régi nyelvezetet kedvelők számára. Volt benne ármány-szerelem, cselvetés, romantikus hősiesség és persze sok-sok történelem. Ismét meglepődtem, milyen kevés is maradt a fejemben az annak idején tanultakból…
Nagyon szeretek történelmi emlékhelyeket bejárni is, tavaly jártam először Mohácson. Érdekes volt most felidézni ezzel a könyvvel az ott látottakat.

>!
KingucK
Gulácsy Irén: Fekete vőlegények

Gulácsy Iréntől ez a második olvasásom (Nagy Lajos király volt az első). Már akkor is kedveltem, annak ellenére, hogy nekem több szempontból sok a regényeiben romantikus és a túlzott hősies makulátlan jellem.
Jó volt kicsit benne élni ebben a korban. A történet magával ragadó, szívbemarkoló.
Török elleni küzdelem és a nyugatnak ellenállás nem elég a magyar főuraknak, a saját helyzetük változtatása miatt belül is kell mozgolódni (így kaphattam egy magyar Trónok harcát kicsiben :) ).
Minden esetre a főhősök jó választásnak bizonyultak, ez életükön keresztül végig követhettem Mátyás halálától a Dózsa-féle parasztháború és Mohácsi vészen át egészen az ország három részre szakadásáig a történelmet.

>!
DTimi
Gulácsy Irén: Fekete vőlegények

Egy nagyon izgalmas, hősi történet egy nagyon nehéz korszakból. Régóta terveztem olvasni, de kár volt vele ennyit várni.

>!
eme P
Gulácsy Irén: Fekete vőlegények

A Fekete vőlegények a 16. század elejéről szóló történet – a Mátyást követő kaotikus, zűrzavaros korszakról mesél. Egy olyan periódusáról a magyar történelemnek, mikor erős központi hatalom hiányában – az önös érdekek és széthúzás, az idegennek való kiszolgáltatottság és sok más tényező miatt az ország darabjaira szakadt. Nem mellékes információ: a mű 1927-ben, Erdélyben született.
A néhol barokkosan (túl)díszített, dagályosnak, sőt giccsesnek is mondható stílus ellenére igazi történelmi regénnyel van dolgunk – a történelmi vonatkozások hitelességével nincs gond, a szereplő alakokat, eseményeket alapos kutatói munkára alapozza a szerző (állítólag húsz kötetnyi jegyzetet készített), a cselekmény bonyolítása, a mellékszálak beiktatása romantikusan jókais.
A korszak kiválasztása mondhatni telitalálat, nem sok mesterségesen beiktatott fiktív elemre volt szükség – a kor gondoskodott a bonyodalmakról, már-már hihetetlen alakokról, történésekről. Vannak itt egymásnak feszülő ellentétek, kiemelkedő pozitív hősök, nem hiányozhat a bonyodalmas, szétágazó cselekmény, a romantikus szálak bevonása, a misztikum felé való hajlás – előremutató álmok, legendás bűnhődések stb. A helyszín változatos, köznemesi udvaroktól végvárakig, parasztházaktól királyi udvarig mindenhol megfordulhat az olvasó, megismerkedhet a kor történelmi alakjaival II. Ulászlótól Dózsa Györgyig, Zápolyai (Szapolya) Jánostól a kevésbé ismert Czibak Imréig vagy Cserni Ivánig. És mindezt nagyon olvasmányos formába önti az írónő – közel hozza az olvasóhoz a szereplőket, a történéseket. Az általában negatívan megítélt Dobzse László alakja sokkal szimpatikusabbá válik, érdekes a két nagy rivális: Ulászló és Szapolyai mögött álló asszonyok harca, a mellékszálon futó Dózsa-lázadás képe vagy a nagy reményekkel kecsegtető Lajos tragikus sorsa.
A regény egyik erénye, hogy nem esik a nemzetieskedés csapdájába, úgy szól a mához (a regény megjelenésének jelenéhez), hogy nem esik túlzásokba, felkarolja a transzilvanizmus eszméjét – a békés együttélést szorgalmazza, meg tudja mutatni az idegenben az embert, de a saját hibákat, vétkeket is, a főszereplő alakjában pedig a személyes példamutatás, áldozatvállalás útját mutatja az olvasóknak.
(…) legyen ez a föld a megértés hazája, ahol melegágyat lelhessenek a tudományok, az ősi erkölcsök, a türelem, az egyetértés s ahol minden Erdély-szülötte egyforma. Négy vallás szabad hona, a tiszta művészetek klasszikus országa bontsa ki most magából tollasodott szárnyait (…) lehessünk vasból vert láncszem őszinte barátságok, de acélból kovácsolt pallos, ha kell, a gyűlöletek között.
Nem biztos, hogy a regényben mindig arra a mozzanatra esik a hangsúly, ahová egy törénész helyezné, nem biztos, hogy az elbeszélő átlátja az ábrázolt periódus bonyolult hálóját – de egyrészt szórakoztatva csalogat be történelmünk egyik lényeges periódusába, másrészt kedvet hoz a kor, a szereplők megismeréséhez, egy kis kutakodáshoz… Érdemes elolvasni, ha valaki kedveli a romantikus történelmi nagyregényeket, az ezt a könyvet is szeretni fogja.

>!
Roszka
Gulácsy Irén: Fekete vőlegények

Tetszett-nem tetszett.
Érdekes volt-untam.
Na akkor…Először is meg kellett birkóznom a nyelvezetével,régies,néha egy mondat elolvasása után,meg kell állni,és gondolkodni,mit is jelent a szó.
Nagyon érdekesen kezdődött,de mikor már a negyedik király után is ugyanaz volt a helyzet…. Hitszegés árulás,ármánykodás, hatalmi harc,üres államkincstár,nagy szavak,melldöngetés amíg pénz van,és nem kell semmit tenni,mert más van hatalmon,és elég a szájat tépni……….
Hát olyan ismerősnek tűnt,olyan mainak,itt kezdtem vele szenvedni…..
Mégis azért a sok csillag,mert jól átfogó,remekül megírt könyv! Az író nem tehet arról,hogy belőlem ezt váltotta ki.

13 hozzászólás
>!
padmee
Gulácsy Irén: Fekete vőlegények

Megfogta a lelkem ez a könyv, talán még jobban, mint az Egri csillagok. Nem igazodik szigorúan a történelemhez, és olykor meglepő irányba kalandozik az írói fantázia spoiler , de többnyire valósághű. A nyelvezete is furcsán régies, kicsit erőltetett, ami idővel halványul, és a történet magával ragadja az olvasót. A széthullott országban uralkodók, kormányzók és egyéb hatalmi erővel bírók kavalkádja körül időről-időre feltűnik ugyanaz a néhány név. Hol az egyik, hol a másik oldalon. Attól függően, hogy melyiktől remélhető zsírosabb konc. Honnan ismerős ez nekem?

>!
Farkas_Szonja
Gulácsy Irén: Fekete vőlegények

Újabb fejezet(ek) a magyarság viharos évszázadaiból, a Hétvezérek alkonyodó országáról. Történelmünk egyik legvéresebb időszakáról, a mohácsi vészről, illetve az ahhoz vezető körülményekről ír meglepő hitelességgel Gulácsy Irén. Arról, hogyan hullt darabjaira a középkori Magyar Királyság, miként foszlott semmivé Mátyás öröksége. A gyenge jellemű, királynak teljesen alkalmatlan Dobzse László uralkodása alatt csak a főurak éltek jól – a jobbágyság helyzete egyre rosszabbodott –, politikájáról sokat elmond, hogy szélnek eresztette a hírhedt fekete sereget.
Fia, II. Lajos sem tudott felülemelkedni a körülményeken, az udvari viszályokon, a széthúzáson, így ő lett az utolsó olyan magyar király, aki az egész középkori Magyar Királyság felett trónolhatott…
Czibak Imre életútján keresztül végigkövethetjük az országban végbemenő változásokat, amelyek Mohácsnál csúcsosodnak ki. Izgalmasan összefonódó sorsok, belső vívódások, vad szenvedélyek, nehéz döntések – mind-mind megtalálhatók a regényben. Nagyon tetszett a Bourbon-liliom és a Teschen-i sas harca!
Számtalan történelmi vonatkozású szereplőt vonultat fel az író, ráadásul apránként adagolja a tudnivalókat a korról, hitelesen és részletesen ábrázolja az akkori ruházkodás, fegyverviselés, udvari etikett mibenlétét.
A XXI. századi olvasó számára zavaróan hathatnak a modoros kifejezések, a túldíszített szavak, de én kifejezetten élveztem a régies, ízes nyelvezetét.
A főhősök nemcsak azért Fekete vőlegények, mert elveszítik a szeretett nőt, hanem mert egyéb gyászt is hordoznak, erkölcsi tisztaságuk szemben áll az országban eluralkodó káosszal, erkölcstelenséggel, így sorsuk is elkerülhetetlen. Ez hát az élet. Másokért. Nekem Tomory a kedvencem.

>!
Kriterion, Bukarest, 2004
618 oldal · ISBN: 9732607726
>!
Gádorka
Gulácsy Irén: Fekete vőlegények

Történelmi, társadalmi regény. Az 1500-as évek eleje, a Dózsa-féle parasztfelkeléstől Mohácson át az azt követő évekig. Hézagpótló írás. Színes meseszövés, a kor ízes magyar nyelvén.
Érdekes a királyi udvar leírása. Többet tudtam meg Zápolya János és Tomori Pál személyéről.
Megosztottság a főurak és köznemesek között. Árulás, ármánykodás, cselszövések , haszonlesés jellemzi a szereplők zömét az összefogás helyett. Hézagpótló olvasmány.

>!
Gabriella_Balkó
Gulácsy Irén: Fekete vőlegények

Régen olvastam már ilyen könyvet, szükségem is volt már egy magyar történelmi regényre.
Nem könnyű időszakba kerülünk, rögtön az elején gyengekezű uralkodó, folyik az ármánykodás a nagyurak között. Az elején kicsit megijedtem, mert Szapolyait nagyon jónak ábrázolták, és én nem nagyon kedveltem őt, amikor tanultunk róla, de aztán fordult a kocka.
A hossza és a története ellenére nagyon olvasható regény.

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1985
608 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631528898

Népszerű idézetek

>!
KingucK

A Körös nagy legény volt a tavaszon. Megszítta jól a horpaszát s ettől úgy nekibokrosodott, hogy nem bírt a táncos kedvével. Lent Körösszeg alatt akkorát talált ölelni a kövér bihari földből, hogy utóbb nem maradt miből ágyat vessen rá magának. Most aztán szégyenkezve sullogta körül a közepén kényeskedő csalitost.

Kapcsolódó szócikkek: Bihar Megye · Körös · Körösszeg
>!
Tüske

– Hova suvasztották kentek a jószágot? – fröccsent ki belőle az epe.
A góbé derűsen nézdegélt.
– Nem kellett azt suvasztani, uram. Suvad az magától is ebben a fene aszályban. Ami meg bírós volt, azt kihajtottuk a hegyekbe még az ősszel, hogy éhen ne vesszen. Ami kicsi fű itt akad, kell a tehénnek.
– Mind ezt mondják kendtek, mint akik összetanultak. Hát akkor mi az Isten csodájával munkáltak eddig? Talán ezekkel a szúnyogokkal?

207. oldal 1985. Kentaur Könyvek

>!
bgea

Nekünk halál a nyugalom. Gutaütés. Nekünk az kell, hogy a tűz égjen, a föld rengjen a talpunk alatt. Hogy kirostálódjon a sok széthulló szemét, és ne maradjon, csak a tűzálló, viharbíró magyar. A jövő fundamentoma.

Szépirodalmi, 1985. 24. old.

>!
bgea

Az ember arca virág, amiről a legkisebb érintés is letörli azt a hímport, amit az Úristen lehelt rá. Az arculütésnél nincs nagyobb büntetés.Ezt jegyezd meg jól. Mert a kard csak sebez, de a pofon meggyaláz és lealacsonyít.

Szépirodalmi, 1985. 370. old.

>!
KingucK

A két vezér elindult táborhelyet keresni. A választás Mohácsra esett. Előtte téres síkság, körül szabad látással. Kívánni se lehet jobbat lovas rohamokhoz! A Duna-Dráva torkolat s kelet felől a járhatatlan tundrás mocsarak biztos védelemnek ígérkeztek.
A kiszemelt helytől nem messze, délre, táboroztak Tomory csapatai. Imrének jutott a feladat, hogy a hadakat fölszedje és hátrébb a királyi sereggel egyesítse.

III. kötet - Mohács XVI.

Kapcsolódó szócikkek: 1526 · Czibak Imre · Mohács · Mohácsi csata · Tomory Pál
>!
KingucK

Egyetlen szilárd pont maradt az egész zűrzavarban, Bihar, és annak a szíve, Várad. Egyetlen hűséges kard, Czibak Imre. De a magyar jövendő terhét vajúdó idők megteremték a szívhez a lelket is. A sajóládi apátság csöndes falai közül egy fehér barát kelt ki, hogy egy ajtónyitásnyi tiszta levegőt hozzon a messzi-hangos rothadásba. Neve Fráter György. Ez a két ember megforgatta a magyar glóbuszt az egyetlen szilárd tengely körött.

III. Kötet - Katalin király XV.

Kapcsolódó szócikkek: Bihar Megye · Czibak Imre · Fráter György · Nagyvárad · Sajólád
1 hozzászólás
>!
KingucK

János a kézelője csipkéjét bodorgatta.
– Váradon jártam gyámapámnál, Szathmáry György püspöknél. Országos dolgokban volt tanácskozásunk. Hazafelé útban aztán már csak nem állhattam, hogy atyafiságosan be ne térjek kegyelmetekhöz megmutatkozni.
Verbőczy leült a heverőre. Amazok is letelepedtek körbe, a fal alatt futó padszékekre.

I. Kötet - A bihari bölény VII.

>!
KingucK

– Ha hibázott apám, meg is lakolt érte. Itt kellett hagynia, még mielőtt a kegyelmed kardjáig nőhettem volna.
– Hagyd el, – csöndesedett Lőrinc – engem is megtaposott azért a fátum, akár az apádat. Ő megjárta, amért megszegte Corvin urunk hűségét, magam meg azért, hogy mellette maradtam. Láttam megfutni Csontmezőnél Mátyás király fiát! Pedig olyan nem volt a világon, hogy egy Czibaknak hátat kellett volna mutatnia az ellenség felé!

I. Kötet - A bihari bölény VII.

>!
KingucK

Verbőczy hümmgetett.
– Nem a kegyelmetek kardja dolgozott ott rosszul, hanem a Bakács Tamás érsek, meg Erneszt Zsigmond pécsi püspök uram esze járt fortélyosan. Tudja az egész ország, hogy milyen dics szerepet választottak. Nagy dolog is volt körüljárni a Corvin-gyerek eszén!

I. Kötet - A bihari bölény VII.


Hasonló könyvek címkék alapján

Czakó Gábor: Aranykapu
Benkő László: Isten választottja
Gyócsi László: Üzen a hold
Szentmihályi Szabó Péter: Lázadók
Benkő László: A Zrínyiek – A gránitlelkű
Ujkéry Csaba: Szigeth fekete virágai
Hunyady József: A kék hegyek kapitánya
Donászy Ferenc: Szigetvár és Eger hősei
Burány Nándor: Cserbenhagyott
Gárdonyi Géza: Egri csillagok (rovásírás)