Kicsit elfogult vagyok ezzel a könyvvel, mert sajnos Magyarországnak a közelében sem jártam, mióta megjelent odahaza, így most első ízben olvastam Musso-regényt eredeti nyelven. Egyrészt fenemód büszke voltam magamra, mert nem hittem volna, hogy a képregényeken edzett franciatudásom elég lesz ide, másrészt nekem nagyon sokat adott az író műveinek eleve jellemzően „franciás” hangulatához, hogy maga a szöveg is ezen a nyelven feküdt előttem. Imádtam.
A szerző szokás szerint ide-oda csavargatja a dimenziókat, ember legyen a talpán, aki nem kezd el szédülni a gondolattól, hogy itt egy író ír egy íróról, aki úgyszintén az előbbi íróról ír. Ráadásul a borító (a magyar is…? valószínűleg) megegyezik a történetben megemlített egyik könyv borítójával. Szóval egy jóleső káosz az egész, hogy ki is az alkotó, ki a szereplő, ki él valójában, és ki az, aki csupán a könyvben.
Eleve egy eltűnt kislánnyal indul a történet, jól át is lettem verve, mert persze, hogy vártam a krimi-vonalat, a bűntény felderítését, de Flora, Romain és Fantine sztorija egész más irányt vesz…. Úgy nézem, Monsieur Musso az utóbbi időben nagyon rákapott a regényírókról, kvázi saját magáról szóló könyvek írogatásába, egyértelmű a rokon vonás Az írók titkos életével, vagy a Most! —tal, fú, és itt van a huszonnégy szél világítótornya már megint! mi a csuda!!??
Kíváncsi is vagyok, a L'Inconnue de la Seine ezt a vonalat folytatja-e, vagy másféle mese lesz. És mivel otthon talán januárban (?) jelenik majd meg, lehet, hogy ebből szintén francia változat lesz…
