Türelemüveg 12 csillagozás

Guillaume Métayer: Türelemüveg

A francia költő Guillaume Métayer első magyarul megjelent könyve válogatás az 1972-ben született szerző régebbi és újabb verseiből. Métayer korábban sok kötetnyi magyar verset és prózát is lefordított már Petőfitől József Attilán át a kortárs szerzőkig. Verseit négy kiváló magyar költő fordította magyarra. Tóth Krisztina, Imreh András, Kemény István és Lackfi János tolmácsolásában olvashatjuk ezeket az érzékeny, finoman megmunkált, áttetszően tiszta, hol tárgyszerű, hol vallomásosan intim költeményeket, prózaverseket és szatirikus szonetteket. Ahogy a fordítók írják a Türelemüvegről: „Ezek a versek egyszerre személyesek, vallomásosak, dühösek, ironikusak, önironikusak, nosztalgikusak és aktuálisak. Egyszerre ejtenek kétségbe a mai európai társadalom és a magunk döbbenetes felületessége, zombi-léte miatt, és gyönyörködtetnek formájukkal, eleganciájukkal, humorukkal.”

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Időmérték Magvető

>!
Magvető, Budapest, 2018
100 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631436556 · Fordította: Imreh András, Kemény István, Lackfi János, Tóth Krisztina
>!
Magvető, Budapest, 2018
96 oldal · ISBN: 9789631437010 · Fordította: Imreh András, Kemény István, Lackfi János, Tóth Krisztina

Enciklopédia 1


Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

olvasóbarát>!
Guillaume Métayer: Türelemüveg

„Reggelre manzárdszobát akarok, …”

Olvastam Horváth Csaba: Reptéri nyúl című kötetét. Az interjúkötetek arra jók, hogy felkeltsék az érdeklődést a szerző olyan kötetei iránt, amit még nem olvastam, ha a már ismertek tetszettek. Létrehoztam egy kihívást https://moly.hu/kihivasok/forditotta-toth-krisztina
Amikor a könyvtárban utánanéztem, hogy Tóth Krisztina milyen műveket fordított többek között rátaláltam erre a vékonyka kis verseskötetre. „Guillaume Métayer 1972-ben született Párizsban. Költő, klasszika-filológus, irodalomtörténész, filozófiatörténész… sokkötetnyi magyar verset és prózát lefordított már Petőfitől József Attilán át a kortárs magyar szerzőkig.”
Métayer első magyar nyelvű verseskönyve, négy magyar fordító Imreh András, Kemény István, Lackfi János és Tóth Krisztina munkája. A Fejezetek: Évszakaim , Türelemüveg , Árnyjáték Az Utószó fontos része a kötetnek.
„Tökéletes hangzás, de mindig némi fricskával, szokatlan sortörésekkel.”
Használja a kötött formákat, narratív részleteket is versbe iktat, szonetteket, prózaverseket is ír. Mutatós kis kötet, néhol nyugtalanító, szokatlan verseket tartalmaz.

2 hozzászólás
deaxx P>!
Guillaume Métayer: Türelemüveg

Jaj, ezek a szonettek! Ezek a szép, antik formák! És az a furcsa, karcos tartalom, hisz na, hát bármiről lehet szonettet írni – ha az ember tud szonettet írni. Mégis megdöbbent ez a furcsa szembenállás forma és tartalom között. A szonettek a fejemben annyira szépek és régiek, aztán itt jönnek az ilyen #szabadverses tartalmak (jobban belegondolva: ez az igazi menőség, azt mondom). Kedvencem az a családi kör, az a forma-tartalom játék lett, amit az Újraírt szonett-ben olvashatunk (https://moly.hu/idezetek/1334465).

De Métayer kötete tartalmaz itt sokkal szabadabb formájú verseket, egy-egy prózavers, próza is helyet kap a kötetben. (Mondjam, hogy mind prózavers? De válogatós vagyok, máshogy olvasok verset és prózát, és nekem a prózavers versként olvasandó, a próza meg… prózaként. Saját, egyéni, szubjektív műfajbesorolás--)
Sokszor gúnyol, kifacsar egy picit, meglegyinti az embert, heló, ébresztő! (A negyvenévesek kórusa, első vsz.: https://moly.hu/idezetek/1336623)
Ráadásul olyan szépen vibráló Párizsa van! oda akarok költözni, sziasztok--

Bírtam a témáit is, azonban a végére kissé belefáradtam a kötetbe, szerintem főleg az elején vannak a sikerültebb versek. Túl sok vers átcsapott rajtam. Látszik is ez, áradozok azokról a szonettekről (✓) és írok itt holmi prózaversről meg prózáról (✓), meg aztán még Párizsról (✓), hjajaj. De a kötet oldalszámával ez nem arányos. És hiába olvas el az ember többször egy verset, ha az átcsap, hát átcsap. Talán máson nem csapna át, talán máskor nem csapna át. De én olvastam, most olvastam. Mit csináljak.

>!
Magvető, Budapest, 2018
100 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631436556 · Fordította: Imreh András, Kemény István, Lackfi János, Tóth Krisztina
1 hozzászólás
discipula_magistri>!
Guillaume Métayer: Türelemüveg

Nem igazán tudott megérinteni, pedig a lírát illetően is igyekszem minél nyitottabb lenni. A kötet végére illesztett, a szerzőről és a Türelemüvegről szóló szöveg sem győzött meg arról, hogy érdemes lenne többet foglalkoznom Guillaume Métayer költészetével, bár kíváncsi lennék például a József Attila-fordításaira (ilyen szempontból kár, hogy nem tudok franciául).

Cormorant>!
Guillaume Métayer: Türelemüveg

Meglehetősen érdekes versek gyűjteménye. Nincsenek benne rímek, néha még az egymás mellett álló szavaknak sincs egymáshoz semmi közük. Nem mondanám, hogy rosszak a versek. Ezek ugyan fordítások, de akkor minden fordítónak rossznak kellene lennie. Egy vers sem hagyott bennem mélyebb nyomot, talán majd később.


Népszerű idézetek

olvasóbarát>!

FB népe

És a fejekből kipattant a Facebook.
Arcok tengerében sok fej-palack
üzeni: szép vagy, jó vagy, fennmaradsz,
csalfa habok alá te jaj, dehogy buksz.

Macskád, strandod, szebbik profilod és plusz,
hogy ilyen is legyen, néhány apró panasz,
és mint hiány, űrként, mögötte az,
mit fuldokolva rejtenél, de nem tudsz.

Képernyősíkon rajzolódni mélység
nem fog soha, e látszat-fogta népség
jövőt rettegve múlni így vonul.

Csak egy szomorúfűzfa Budapesten
a családfánk, időtől pettyezetten
fajjúmi arcunk él, megboldogul.

Tóth Krisztina fordítása

.

55. oldal

discipula_magistri>!

Mert vége – s asztalomra semmi sincs lerakva.

33. oldal, Türelemüveg

discipula_magistri>!

Christina világa

Megnevezhetetlen vagy ismerős mező
Egy asszony háza vagy rémálmoké

Csűrlétra
Vagy a szél fodrai
A búzatáblában végtelen
Kutya- és farkas-dallam

Túl létező, hogy vízió lehessen?
Túl fáradt nemlétezni inkább?

A térdre boruló
Pánik nem tudja már.

Tóth Krisztina fordítása

65. oldal

olvasóbarát>!

Körforgás

Utakat szervezünk a térbe
az idő motorja nem állhat
toljuk a levegőt hogy tágabb
legyen vicces csodát remélve

hogy titkos csőposta elénkbe
hozza a gyereket ha már a
vonat elindult hozza láthatásra
néhány órával előbb ideérhet

viszi a kerék hozza újra
holnap megint nálunk aludna
így fordult kívánni nagyot

nem kell. Ha lehet ne akadjon
szív és kar szabadon maradjon
fogadni méltón az áldozatot

Tóth Krisztina fordítása

9. oldal

deaxx P>!

Vajon arról a lustaság tehet, hogy Párizsban csak
az életünk képez költészetet?
Hogy a város látványa elfeledteti, hogy nem tesz
költővé egyetlen cigi.

29. oldal - Festmény

olvasóbarát>!

Évszakaim

– Na és ha éj borul és hó a harangtoronyra?
– Akkor könyvek és lombikok, meg egy poros
esernyő, és három csettintés, hogy rend legyen.

7. oldal

deaxx P>!

Évszakaim

Reggelre manzárdszobát akarok, derékaljat, szal-
mást, napsütéses alvást, munkához árnyékot és to-
jásokat, sétához okkerszín labirintust.
– És mikor esővíz csorog ablakodon?
– Ahhoz vidéki ház kell, kószálások a fűben, tes-
tem erejének érzete, dallamok zümmögése, lábam-
nál egy kutyával.
– Na és ha éj borul és hó a harangtoronyra?
– Akkor könyvek és lombikok, meg egy poros
esernyő, és három csettintés, hogy rend legyen.
– És ha már az ajtódon kopog?
– Sokáig tévelyeg még városomban, és sokáig
más ajtókon kopog. Egy csapásra kettéhasít.

Imreh András fordítása

7. oldal

deaxx P>!

Mi vagyunk a negyvenévesek
Apánk, anyánk eladni képesek
Legjobb tudásunk egy darab kis
Elismerésért kínáljuk ár alatt is
Megtagadjuk ifjúságunk
Hogy a nevünket forogni lássuk

23. oldal - A negyvenévesek kórusa

deaxx P>!

Újraírt szonett

Szó és nevetés ugyanaz, de mégsem,
érzések térnek lassan vissza, bár
el kellett közben mégis telni pár
hónapnak, hogy a visszhang hazatérjen.

Ütemesen ring szigetünk a szélben.
Rímelünk, mint a fatörzsre az ág,
s ha nem tapadnék homlokodra, már
két quartinára váltunk volna régen.

Két boldog tercinánk, akár a trillák
repülnek reggel minket körbeszállni,
hogy kik ők, rögtön ki fogod találni,

két lányunk az, akik szárnyukkal írják
a verset, ami mi vagyunk, körül,
és szonettünk a lapról felrepül.

Tóth Krisztina fordítása

13. oldal

Kapcsolódó szócikkek: szonett
deaxx P>!

Nosztalgia

Nosztalgiával gondolok a kutyaugatásra
a háromórai harangütésre
a láthatatlanul magas esőre
a virágzó gesztenyefák fölött
a varjúra mely a szobába tévedt
és most napra forog
mint egy kalapácsvető
és közben
nem gondolok nosztalgiával a kutyaugatásra
a három óra a szívemen elhal
mint egy ösvény a porban
alig látja üres tekintetem
az eső csókját a balkonon
a virágzó gesztenyefák csontvázát épp hogy kiveszi
a varjú sosem téved a szobába
csak a tévé mutatja a kalapácsvetőket
én meg mint egy sérült írnok kucorgok
színlelem hogy imádom a napot.

Imreh András fordítása

30. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Dobossy László (szerk.): Mai francia költők
Szerb Antal (szerk.): Száz vers
Rónay György (szerk.): A reneszánsz költői I-II.
Madarász Imre (szerk.): A Nagy Háború emlékezete
Jacques Roubaud: Vala mi: fekete
Baranyi Ferenc (szerk.): Ó, édes kéj
Horváth Andor (szerk.): Szavak májusa
Joachim Du Bellay: Panaszok
Lakits Pál – Rónay György – Szegzárdy-Csengery József (szerk.): Francia költők antológiája