Válogatott ​versek 4 csillagozás

Guillaume Apollinaire: Válogatott versek Guillaume Apollinaire: Válogatott versek

Guillaume Apollinaire (1880-1918), aki olasz és lengyel származású, még fiatalon Franciaországba kerül. Itt nő fel, és itt lesz költő. Volt nevelő, később Párizsban a művészvilág központi figurája lesz. Részt vett az I. világháborúban, izgalmas kalandnak éli meg. 1916-ban megsebesül, aminek következményeit haláláig viseli.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Európa Diákkönyvtár

>!
Európa, Budapest, 2004
>!
Magvető, Budapest, 1958

Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

>!
mongúz
Guillaume Apollinaire: Válogatott versek

Nem tudom nem elismerni, mert jó néhány verse (mondjuk egy tucat) megtalált ebben a kötetben. És most jön a de: én olyan konzervatív szerű izéke vagyok, szóval nekem Arany, Petőfi, Reményik, és maximum Ady. Sajnálom de ezt a fajta művészkedést többnyire egyszerűen nem tudom befogni a kiskapacitású lokátorommal (ha van ilyen). Szóval nem nekem való.
Még.
Vagy már.
Vagy mar.

>!
verdeleth
Guillaume Apollinaire: Válogatott versek

Apollinaire nemcsak azért érdekes, mert irodalmi műfajjá emelte a képverset (a kalligram szót is ő alkotta meg), hanem mert verseiben minden gyönyörködtető tájról, épületről, sőt, még a háború minden eleméről is csak a szerelem jut eszébe. És persze nagyon szép versek.
A legjobban a Radnóti Miklós és Vas István által lefordított versek tetszettek. Nem tudok franciául, így nem tudom megállapítani, mennyire hűek az eredetihez, de a tetszésem nem lehet véletlen.
Kedvenceim a kötetből: Loreley, Kikericsek, A megcsalt szerető éneke, A Mirabeu híd, A megsebzett galamb és a szökőkút, Katonavonat, Évszakok, Változás, A búcsúzás, Itt van, Egy csillag bánata, Egy szép vörösesszőkéhez.


Népszerű idézetek

>!
mongúz

És falnak és föl-fölnevetnek
Durrogatnak rá dörrenőt
Majd német mód búsulnak egyet
Gyilkolni-indulás előtt

11. oldal, Schinderhannes (Európa, 2004)

1 hozzászólás
>!
mongúz

Ó hogy szeretem én bús évszak ezt a zsongást
Hangját a magától hulló gyümölcsnek
A szelet és erdőt ahogy lásd
Elejti levelét egyenként mint a könnyet

A lombot
Ha lehullik
Egy vonat ha
Elhúz itt
Az életet
Ha múlik

12. oldal, Nagybeteg ősz (Európa, 2004)

>!
mongúz


Óra verj az éjszakában
Megy az idő én megálltam

Jövel éjjel óra kondulj
Minden elfut Minden elmúl

Csak szállj le éj az óra üt
Csak szállj idő én várok itt

Jöjj éj verj óra lassan
Az idő megy én maradtam

Jöjj el éj az óra verjen
Száll az idő itthagy engem

47-52. oldal, A Mirabeau híd (Európa, 2004)


Hasonló könyvek címkék alapján

André Breton – Philippe Soupault: A mágneses mezők
Tristan Tzara: AA úr, az antifilozófus
Paul Éluard: Éluard versei
André Breton: Oldható hal
Paul Éluard: Paul Éluard válogatott versei
drMáriás: Szép a puszta
Ladik Katalin: Ballada az ezüstbicikliről
Gressai Ferdinánd: Csupasz oltalom
Vítězslav Nezval: ABC
Vítězslav Nezval: Vítězslav Nezval versei