Gyilkosság ​és orvostudomány 5 csillagozás

Grzegorz Górny: Gyilkosság és orvostudomány

A hippokratészi esküben összefoglalt etikai potenciál elvetése szükségszerűen az orvostudomány kríziséhez vezet, sőt, ahhoz, hogy az orvostudomány megsemmisíti önmagát – legalábbis abban a formájában, amilyennek századokon át megismertük. Ez a tudomány ugyanis az élet helyett egyre gyakrabban a halált szolgálja. Ha viszont az orvostudomány civilizációnk egyik tartóoszlopa, akkor ez azt is jelenti, hogy civilizációnk alapjait is elérte az erózió folyamata. Nem véletlenül beszélt Szent II. János Pál pápa a halál civilizációja és az élet civilizációja közötti harcról azokkal a kihívásokkal kapcsolatban, amelyekben az orvostudományok képviselői főszerepet játszanak. Lehet, hogy nem túlzás tehát azt állítani, hogy az emberiség sorsa az orvosok kezében van.

Eredeti megjelenés éve: 2013

Tartalomjegyzék

>!
Magyar Kurír, Budapest, 2019
168 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639981003 · Fordította: Koncz Éva

Enciklopédia 7


Kedvencelte 1

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

BBarb>!
Grzegorz Górny: Gyilkosság és orvostudomány

Rövid, de felkavaró mű. Egy ideig elvette a kedvem az olvasástól. Nehezen tudtam eldönteni, melyik rész a borzalmasabb az abortuszos vagy az eutanáziás. Vagy maga az a tény, hogy ez a mai napig így működik.
Az ember az ilyeneken nem is igazán gondolkozik el, de ebben a könyvben meg lett egy kicsit piszkálva, hogy ja, ez így működik. Pont egy filozofikus hangvételű mű után olvastam és ebben a könyv is szépen visszacsengtek a hasonló gondolatok. Meghúzzuk azt a határt, hogy mi az élet, ki számít embernek és aki kimarad ebből arra másként tekintünk. Pont ez a gondolat húzódik az abortusz, de még a szervdonorok esetében is. Az orvostudomány eldönti mikortól védjük a magzatot vagy melyik pontnál állapítjuk meg a halál.


Népszerű idézetek

Dorothy_Gray IP>!

Már a zigóta, vagyis a megtermékenyített petesejt a létezésének első harminc órájában úgy be van programozva, hogy megtalálható benne valamennyi, a saját fejlődésére vonatkozó információ. A modern genetika szerint kromoszómáinak génjeiben több mint százezer információ van kódolva. A számítások azt mutatják, negyvenezer kötetre volna szükség egyetlen embrióban található genetikai program leírásához. Kész és zárt rendszer: kívülről nem járul hozzá egyetlen új sejt, semmilyen információ sem. Önmagát fogja fölépíteni, az anya véréből nyer anyagokból. Növekedéséhez három dologra lesz szüksége: időre, oxigénre, és táplálékra.

27. oldal

Dorothy_Gray IP>!

Biológiai szemszögből semmi kétség nem fér hozzá, hogy az emberi élet a fogantatás pillanatában kezdődik. Ez nem hit, hanem tudás kérdése. Addig a pillanatig két független elem létezik: a női petesejt és a hímivarsejt.

25. oldal

Dorothy_Gray IP>!

Ha elfogadjuk, hogy az emberi fajhoz tartozás nem elégséges kritériuma annak, hogy valakit személynek nevezzenek, akkor annak eldöntését, kit zárunk ki az emberek közösségéből, az emberi mivolt új definíciói szerzőinek kezébe adjuk. Ők viszont teljesen önkényesen fognak dönteni arról, kit fosszanak meg erkölcsi jogaitól és az emberi méltóságból fakadó védelemtől.

32. oldal

Dorothy_Gray IP>!

Az ultrahang vizsgálat feltalálása után sok orvos megtagadta az abortuszok végzését. Míg 1975-ben az USA-ban a nőgyógyászok 80%-a végzett terhességmegszakításokat, addig 1994-ben ez az arány 20 százalék volt. Számítások szerint az abortuszra készülő amerikai nők több mint fele megváltoztatta a döntését, miután meglátta az USG képernyőjén gyermekét, és meghallotta szívverését.

50. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1975 · 1994 · művi abortusz · nőgyógyász
Dorothy_Gray IP>!

A XVI. században Luther Márton kijelentette, hogy a fogyatékos gyermek massa carnis, vagyis lélek nélküli sátáni magzat, ezért megölése nem bűn.

91. oldal

Kapcsolódó szócikkek: fogyatékosság · Luther Márton · XVI. század
1 hozzászólás
Dorothy_Gray IP>!

Brit aneszteziológusok által kitöltött kérdőívek 2004-ben publikált adatai szerint a megkérdezettek 35 százaléka úgy vélte, a szervátültetések alatt a donorok fájdalmat éreznek. Ezt igazolja az a tény, hogy a szervek kivágása közben a betegek szíve gyorsabban ver, a vérnyomásuk megemelkedik, időnként pedig heves végtagrángások is bekövetkeznek. Vannak, akik megpróbálnak felülni, amikor megkezdődik a szívműtét, vagy megragadják a sebész kezét. Ezért rutinszerűvé vált a műtétek során a donorok általános érzéstelenítése. Fölvetődik ugyanakkor a kérdés: valóban halottakkal van dolgunk ebben az esetben?

146. oldal

Dorothy_Gray IP>!

Egy elv egyszeri megsértése egyet jelent az elv általános elvetésével. Ha akár egyetlen páciens életét nem tiszteljük, az annyit jelent, hogy nem tiszteljük az emberi életet mint olyat. Az erkölcsi szabályok esetében nincsenek kivételek. Az élet tiszteletének elve, amely kivétel nélkül minden állampolgárt megillet, az egész jogrendszer és a társadalmi rend alapja.

9. oldal

Dorothy_Gray IP>!

A hippokratészi eskü hirdette az emberi élet sérthetetlenségét is. Minden orvos, aki letette az esküt, elismételte ezeket a szavakat: „Senkinek sem adok halálos mérget, akkor sem, ha kérik, és erre vonatkozólag még tanácsot sem adok. Hasonlóképpen nem segítek hozzá egyetlen asszonyt sem magzata elhajtásához. Tisztán és szentül megőrzöm életemet és tudományomat.”

5. oldal

Dorothy_Gray IP>!

Monika Campeanu emlékeiben a leggyakrabban visszatérő momentumok egyike az a jellegzetes hang, amely máig gyötri: „A beavatkozás akkor sikeres, ha a végén hallani azt a hangot, amelyet az orvosi szaknyelvben az anyaméh kiáltásának neveznek. Franciául ez a kifejezés: cri de l'utérus (a méh sírása)… ez valóban sírás – az anyaméh maga sír a magzat után. Egyetemi tanulmányaink során is tanultunk erről, de akkor nem tudatosult bennünk a szavak és jelentésük közötti kapcsolat.”

36. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Volker Gerhardt: Az ember veleszületett méltósága
Bioetikai állásfoglalások
Az élet kultúrájáért
Ramón Lucas Lucas: A bioetikáról mindenkinek
Paul Kalanithi: Elillanó lélekzet
Lucius Annaeus Seneca: Seneca prózai művei I-II.
John Irving: Árvák hercege
Lucius Annaeus Seneca: Erkölcsi levelek
Friedrich Nietzsche: A morál genealógiája
Friedrich Nietzsche: Jón és gonoszon túl