Erzsébet 15 csillagozás

Gróf Egon Corti Cäsar: Erzsébet Gróf Egon Corti Cäsar: Erzsébet Gróf Egon Corti Cäsar: Erzsébet

\"…Az itt következő munkában azon voltam, hogy kizárólag hiteles, mindeddig közzé nem tett anyag alapján képet adjak egy asszonyról, akiről egyik udvarhölgye, Fürstenberg grófnő, egy ízben a következőket mondotta: \"Hogy milyen volt a valóságban, hogy mi volt rajta olyan vonzó és elbűvölő, ezt sem véső, sem ecset nem képes visszaidézni.\" (…)\"

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1989
460 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631537870 · Fordította: Turóczi-Trostler József, Farkas Jenő
>!
Révai, Budapest, 1935

Kedvencelte 3

Most olvassa 1

Várólistára tette 12

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

>!
Baba082 P
Gróf Egon Corti Cäsar: Erzsébet

Ennyire aprólékosan még nem foglalkoztam Sissi életével, így meglepett pár dolog, és bevallom, bár bután hangzik, de csalódtam benne.
Ennyire mihasznának nem gondoltam volna, aki folytonos nyafogással vonszolja magát át egy életen, és közben annyira unatkozik, hogy arra már szavak sincsenek. Nem volt szimpatikus, hogy nem szereti a gyerekeket, a sajátjait is mások nevelik. Az sem volt túl jó látni miként képes színes bőrű emberekből világ bohócát csinálni, csak mert császárnő, és „megteheti” a kor szellemében, amiben ő élt. A legkevésbé pedig az a tunyaság nem tetszett, amivel élte életét. Rendben, sokat gyalogolt, lovagolt, fogyókúrázott folyamatosan, de ez mind önző, a környezetét semmibe vevő hobbi. Éppen ezért rejtély számomra, hogy kortársai hogy voltak képesek rajongásig imádni, csak mert szép.
Azt viszont nagyon szépnek, frappánsnak találom, ahogy meghalt a császárné, hiszen minden amit kívánt, teljesült halálával, és az öngyilkossághoz azt hiszem ő nem volt elég bátor, ahogyan Rudolf fia. Így válik egy rossz cselekedet jóvá.
A véleményem nyilván csak egy benyomás, ami mit sem számít, hiszen nem ismertem, az író pedig lehet, hogy nem túl jól fogalmazta meg a dolgokat, elhallgatott mást, amit meg én tartottam volna fontosnak.
Az viszont valóban nagyon zavaró a kötet olvasásakor, hogy tele van helyesírási hibákkal, a legtöbb mondat szórendje kusza, logikátlan. Egy lektor jól jött volna kiadás előtt.
Mindenesetre sok munka van ebben a könyvben, ez látszik, érdekes is a maga módján, úgyhogy aki szeret történelemmel foglalkozni, annak ajánlom figyelmébe, nem kell teljesen elfeledni ezt a kötetet.

>!
Adrienne_László
Gróf Egon Corti Cäsar: Erzsébet

Nagyon szeretem, bár nem mindig pontos az eseményeket illetően, de a sok vers Erzsébettől kicsit közelebb hozza az olvasóhoz.

>!
Csiza_Georgina
Gróf Egon Corti Cäsar: Erzsébet

Olvastatja magát ez a regény és bár életrajzilag nem teljesen hű, de ezt ellensúlyozza, hogy sok verset tartalmaz a királynétól.

>!
Merry
Gróf Egon Corti Cäsar: Erzsébet

Nagyon olvasmányos, nem lehet letenni. Nagyon régen olvastam és imádtam. Azóta más könyveket is olvastam Erzsébetről és már látom, hogy az író nem ragaszkodott a történelmi tényekhez. Ettől függetlenül ajánlom!


Népszerű idézetek

>!
mosolytó

Álmaink mindíg szebbek, ha nem valósítjuk meg őket.

401. oldal

>!
Baba082 P

Mindíg azt mondom: A divat azoknak a nőknek való, akiknek nincs ízlésük, az etikett az olyan embereknek, akik nem részesültek jónevelésben, a templom azoknak, akiknek nincsen igazi vallásuk, a taposómalom pedig azoknak kell, akiknek nincsen képzeletük vagy feszítőerejük.

328. oldal

>!
Baba082 P

A grófnő csinos, szimpátikus külsejű, noha kistermetű asszony. „A legszebb rajta a szeme és hosszú fekete bajusza” írja róla Erzsébet.

181. oldal

1 hozzászólás
>!
Baba082 P

Azt mondják, ha az ember elsőízben lép egy olyan templomba, ahol még sohasem járt, teljesül a kívánsága.

123. oldal

>!
Baba082 P

Tudja, hogyan kell minden alakoskodás nélkül kívánatosnak lennie, egész lényében rejlik ez, s Ferenc József ma épp úgy érzi a varázsát, akárcsak fiatal szerelmes korában. Mosolyogva tűri Erzsébet összes különcségeit. Olykor, ha már megsokalta, nem tart vele, így például semmi áron sem akarja megnézni Erzsébet legújabb szerzeményét, az összenőtt négerlányokat. A királyné legújabb kedvence, a kedivétől kapott iszonyatosan csúf kis szerecsen „Rustimo” sem tetszik neki. A kis Valéria, aki mellé játszótársul adják, fél a „fekete ördögtől” s csak lassan, lassan szokik hozzá. Az udvari személyzet felháborodva fogadja. Tanárok, nevelők, udvarhölgyek nem hajlandók kocsiba ülni vagy bármiképpen foglalkozni vele. Fürstenberg grófnő csak „fogcsattogtató kis szörnyeteget” vagy „fekete majmot” emleget. Festetics Mária úgy érzi, hogy a kis szörny állatnak túlságosan sok s embernek túlságosan kevés.

250. oldal

>!
Baba082 P

– Már régóta óhajtottam önnel személyesen megismerkedni – mondja Erzsébet Jókainak. – Műveit már régóta ismerem. Legszebbnek tartom Kárpáthy Zoltán-t.

165. oldal

>!
Baba082 P

Egyízben például kifejti nevelőjének, hogy az ember nem egyéb nemesített állatnál, hogy az arisztokraták és a papok eleitől kezdve közös erővel arra törekedtek, hogy a maguk körén kívül álló népet alaposan elbutítsák, hogy aztán kényelmesen uralkodhassanak rajta. Szerinte a felsőbb tízezer kevés kivétellel valósággal gennyes kelevény az állam testén. Az udvarnál csodálkoznak, honnan szedi a fiatal trónörökös a maga nézeteit meg véleményeit, s azt hiszik, hogy itt Erzsébetnek rosszul értelmezett, túlhajtott kijelentéseiről van szó, amiket úgy lesett el az ő éretlen fia. Csakhogy a trónörökös olyan keveset van együtt az anyjával s reggeltől estig annyira befolyása alatt áll számtalan kitűnő tanítójának, hogy nézeteit aligha lehet kizáróan az anyjára visszavezetni.

191. oldal

>!
Baba082 P

Ó nem, ez nem történhetik meg – mondja Erzsébet, – a németeket sohasem fogják többé rávenni arra, hogy németek ellen vonjanak kardot.

341. oldal

>!
Baba082 P

Throckmorton él az alkalommal, kikémleli a házaspárt s fűnek-fának elmeséli, hogy a felségek összevesztek, hogy a királynő bezárkózik férje elől. Ebből azonban parázs vihar támad, mert Festetics grófnő szájára üt az angol missnek.

186. oldal

>!
Baba082 P

Erzsébet a régi szokásnak megfelelően éppen Szent István palástját javítja, – koronázási harisnyákat foltozza, meg betéttel látja el a kelleténél tágabb koronát, amikor hírét veszi, hogy meghalt Albrecht főherceg 18 éves Matild lánya. A főhercegnő el akarta rejteni apja elől a tiltott cigarettát, könnyű batisztruhája tüzet fogott és a lány egy szempillantás alatt égő fáklyává változott.

150. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Brigitte Hamann: Erzsébet királyné
Brigitte Hamann: Rudolf
Hans Bankl: A Habsburg-ház betegei
Gabriele Praschl-Bichler: „Isten adjon tartós boldogságot”
Lev Tolsztoj: Anna Karenina
Gyarmati György: Március hatalma – A hatalom márciusa
Fábián Janka: Lotti öröksége
Claude Anet: Mayerling
Nádasdy Borbála: Zagolni zabad?
Niederhauser Emil: Mária Terézia élete és kora