Ég ​a házunk 116 csillagozás

Greta Thunberg – Svante Thunberg – Beata Ernman – Malena Ernman: Ég a házunk

Ég ​a házunk, közben mi ülünk az asztalnál és veszekszünk. Egyesek szerint nem is ég. Mások szerint nem teljesen biztos, ezért várjunk, amíg több bizonyítékunk lesz. Néhányan azt mondják, igenis ég, azonnal tennünk kell valamit. A füst egyre fojtogatóbb, a meleg elviselhetetlen: ki tudja, kijutunk-e élve? És akkor felpattan az asztaltól valaki: „tűz van!”. Egyesek szerint ez botrány, hiszen még hátra van a desszert és a szivar, és nincs az az isten, hogy ők erről lemondjanak. A többiek hőbörögnek: miért pont ő beszél, hiszen az iskolában a helye, nem szaktekintélye a témának, és különben is, biztosan áll valaki a háta mögött. Néhányan viszont elkezdik kiabálni: „tűz van, ég a házunk!”. Az emberiség önképe szerint az első két csoportba tartoznak a „normálisak”, a harmadikba a „szélsőségesek”. Törvényszerű hát, hogy egy „nem normális” kislány legyen a globális környezetvédelmi küzdelem vezéralakja.
A Thunberg-Ernman család életrajzából kiderül, hogyan nőtt fel az aspergeres… (tovább)

Tartalomjegyzék

>!
Corvina, Budapest, 2019
288 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789631366051 · Fordította: Harrach Ágnes
>!
Corvina, Budapest, 2019
288 oldal · ISBN: 9789631366075 · Fordította: Harrach Ágnes

Enciklopédia 4


Kedvencelte 5

Most olvassa 5

Várólistára tette 113

Kívánságlistára tette 76

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

balagesh I>!
Greta Thunberg – Svante Thunberg – Beata Ernman – Malena Ernman: Ég a házunk

Mielőtt nekiláttam a saját értékelésem megírásának, újra át kellett olvasnom a többiekét.
Véletlenül sodródtam ebbe a könyvbe. Már az első soroktól lenyűgözött a nyíltságával, a kibúvókat kerülő őszinteségével. Ekkor néztem rá a molyos adatlapjára, és az említett első meglepetést az értékelések kiváltotta második meglepetés, döbbenet követte. „a diszfunkcionális család szennyese”; „szerintem a lányok nem olyan környezetben nevelkedtek, ami nekik jó lett volna”; „Melysegesen elkeserito hogy egy beteg, zavarokkal kuszkodo kislanyt a sajat csaladja hasznal fel, hogy a megkopott enekesno ujra a fenybe kerulhessen.”; „A pszichiátriai betegek kezelését kiemelten fontosnak tartom, de ebbe véleményem szerint nem tartozik bele a beteg családi környezetéből származó napló közreadása.”; „a saját diszfunkcionális családjuk hatásvadász és közhelyes bemutatása” – nem folytatom. Most már higgadtabban látom a helyzetet. Az értékelések zöme nem is ilyen, de elég markánsan kiugranak ezek az ítélkező, még csak véletlenül sem megértő szövegek.
Próbáltam empatikusan közelíteni, és ebben talán @m6tika írása segített a legtöbbet link. Ahogy írtam, én nem klímaaktivista késztetésből vettem kézbe a könyvet, így nem is éreztem magam becsapva, félrevezetve. Megnéztem a többi fordítást, és világossá vált, a magyar kiadó is azok között van, akik a legmesszebbre mentek Greta nevének felhasználásában (a könyv gerince még határozottabb). Miközben van olyan kiadás, ahol az anyuka neve szerepel nagyban. De teljesen érthető és talán el is fogadható az a gyakorlat, ahol egyenlő nagyságban vannak a nevek, Gretáé viszont át van színezve. A legfontosabb mégis a teljes cím csonkítása. Az angol kiadás mérvadó minden szempontból, a szerzők egyenrangúak, és ott olvasható az alcím: Scenes of a Family and a Planet in Crisis. Megértem, ha valaki felháborodik, hogy mást kap, mint amit a címlap sugall. Nem vetek követ a kiadóra, én is csináltam olyat, ami nem bizonyult jó ötletnek. Ez sajnos eléggé kontraproduktívra sikerült.
Túllépve ezen, nekem tehát eleve könnyebb volt arra koncentrálni, amit a szöveg ad. És ennek tükrében írom: ez a család nagyon bátor döntést hozott. Együtt álltak ki a világ elé, elismerték a problémáikat, nem akartak tökéletesnek látszani.
Szülőként az ember valóban mindent megtesz a gyerekéért. Ha kell, lemond a tányérral való zörgésről, és vezeti az evésnaplót, vagy mint itt, bemutatja, hogyan jutottak el a klímaválság felismeréséig és a kiállásig. Nagyon őszinte abban, hogy a szülők ebben tanulók csak. Tökéletlenek. Próbálkozók. Nem tudom megkerülni a magyar mentalitás felemlegetését. Trump számomra az elhiteltelenítés jelképe is. Ezt a magyar politika profin alkalmazza. Ennek következménye a másik emberben való hit teljes lerombolása. Nagyon nehéz hinni a másikban, és nem hátsó szándékot, önös érdeket keresni mögötte. Ez a könyv ilyen hozzáállással nem tud működni. Adott egy anya, aki komoly nehézségekkel szembesült. Rengeteg ilyen szülő van. Nem a mellét döngeti, hogy milyen ügyes, hanem számtalanszor hangsúlyozza, szerencséjük is volt. Nagy szerencséjük. Greta egy nap megtalálta a célját, megtalálta az életének az értelmét, és képessé vált a testének a működtetésére. Ez sokszor egy pillanat műve. Ha velük így történt, higgyük el nekik. Én elhiszem nekik. Ez pedig pontosan Greta története. Ebből a szemszögből nézve kimondható, ez a könyv leginkább a klímaaktivista Greta eredetörténete – és így hozza is azt, ha nem is maradéktalanul, amit a címlap ígér.
Nagyon sokat lehet tanulni az emberekről. Egy nagyon érzékeny ember szerkesztette össze. Persze én is csak négy csillagot adok rá, mert könyvnek teljes mértékben amatőr. azért ez egy korlát. Nem egy profi író készítette. Sőt attól tartok, a magyar fordítás még sokkal jobb szöveget eredményezett az eredetinél. De mindez nem baj, mert emberileg nagyon tisztelem ezt a családot, akik közösen képesek voltak kiteregetni a szennyesüket. Közös bátorságuk és akaratuk példa minden közösségnek, és jó lenne felnőni hozzájuk.
Kísérőzene: Om – Addis link

2 hozzászólás
Molymacska>!
Greta Thunberg – Svante Thunberg – Beata Ernman – Malena Ernman: Ég a házunk

Amikor megláttam, hogy jön a könyv, tudtam, hogy nekem ez kell. El kell olvasnom, hiszen Greta nagy hatással volt rám (és azt hiszem, másokra is), és kíváncsi voltam, mit tudhat még.
Nagyon furcsa volt, hogy az első rész azt mutatja be, hogyan nevelkedett Greta és Beata. Ez környezetvédelmi szempontból nem fontos, de sok mindenre sikeresen rávilágít, mint például az esélyegyenlőségi kérdésekre. Nagyon érdekes volt párhuzamot húzni az esélyegyenlőség (vagyis lemondj azért valamiről, hogy másnak jobb legyen hosszútávon, információval lásd el őket, és segíts) és a környezetvédelem között. Nem csak az volt benne érdekes, hogy a lányok (és szüleik) milyen mentális panaszokban szenvednek, de az is, mennyire nehéz segítséget kapni. Azt hinné az ember, Svédországban ezzel már nincs probléma, ott már a feminizmus is révbe ért.. Aztán kiderül, hogy messze nem. Nagyon örültem, hogy ezekkel a témákkal is foglalkozik a könyv, így nem csak emészthetőbb lesz, de láthatjuk, honnan indultak, és miért csinálják.
Aztán láthatjuk, hogy Greta és családja hogy szerez egyre több információt a helyzetre. A könyv beavat a legnagyobb problémákba. Szó esik a széndioxid kibocsájtásról, de ugyanúgy a klímaválság eltitkolásáról, elbagatellizálásáról, a politikusok hallgatásáról, a sajtó helyzetéről. Olvashatunk Svédországban lévő luxusról, és ezzel szemben a klímaváltozás miatti hatásokról. A mozgalmakról, hogy ne üljünk repülőre (szegény magyarként ezt sikerrel teljesítettem eddig :D ), és hogy kezeljük a válsághelyzetet válsághelyzetként.
Nagyon érdekes volt, hiszen sok problémára mutatnak rá, miközben próbálnak megoldást is találni. Bár a könyv azt mondja, nincs igazi megoldás, csak a válsághelyzet, mégis van lehetőség, amit tehetünk: csökkentünk amit tudunk. Ez az első lépés és persze felhívni a figyelmet, hogy az emberek ne tagadják, hogy klímaválság van (ez utóbbi sztem lehetetlen).
A könyv nagyon egyszerű szövegű, könnyen olvasható, gyors. Az olvasást segíti, hogy apró, néhány oldalas fejezetekből áll, amik vagy egy témára reflektálnak, vagy egy rövid történetet mesélnek el a család életéből. Mindegyik kis történet tartalmaz valami olyat, amiért érdemes elolvasni, szóval ha nem akarsz egy egész könyvet olvasgatni, csak csapd fel, olvasd el az épp aktuális fejezetet majd csukd vissza, és gondolkozz.
Nagyon tetszett a könyv, rengeteg olyan részletet találtam benne, ami picit a nézőpontváltásban segít, vagy csak jól összefoglalta azt a (globális) helyzetet, amit én egyedül nem tudtam volna. Mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a könyvet, hogy több és több emberhez eljusson, és a környezetvédelem mellett kicsit másra is koncentráljunk.

P_Jucus>!
Greta Thunberg – Svante Thunberg – Beata Ernman – Malena Ernman: Ég a házunk

Nagyon nyögvenyelősen haladtam ezzel a könyvvel!
És nem azért, mert nem értek egyet minden sorával! Tisztában vagyok vele, hogy környezetvédelmi szempontból a 24. órában van az egész világ! Talán azért, mert ez most ebben a COVID-os – ukrán háborús térben nekem bizony sok volt!

Ami tőlem telik, mindent megteszek: szelektíven gyűjtjük a hulladékot, igyekszünk kevés vizet-villanyt használni, amit lehet, azt újrahasznosítunk, komposztba megy a szerves hulladék stb. Nem járok repülővel, kocsival sem sokat, mivel a benzin – ugye; még pazarolni sem igen tudunk, mivel mi pont nem az a réteg vagyunk, aki pazarolni képes a kis fizetéséből.

Megint pont nem azok fogják elolvasni ezt a könyvet, akiknek kellene – a nagy és gazdag felhasználóknak, ipari létesítmények vezetőinek. Mert ha valaki igazán-, akkor pont a vagyonosabb réteg tudna tenni az ügy érdekében!

Egy #metoo – hoz hasonló mozgalom a média segítségével tényleg hathatósabb lenne – ha tényleg válságként kezelnénk az környezeti válságot!

Marad a jó példa.

7 hozzászólás
Baráth_Zsuzsanna P>!
Greta Thunberg – Svante Thunberg – Beata Ernman – Malena Ernman: Ég a házunk

A napokban az egész világ az ENSZ klímakonferenciájára és Greta Thunbergre figyel. A 16 éves lány körüli médiafelhajtás (hajóval érkezett Svédországból New Yorkba, a rövid, de nagyon velős hozzászólásáról történő híradás, a Donald Trumppal való „találkozás”, stb.) igazából az előbbit szolgálta, vagyis, hogy nagyon sok embernek ráirányította a figyelmét a klímaproblémára. Mert hosszú távon az ilyen látványos eseményektől fog tudatosulni a fejekben, hogy a klímaváltozással foglalkozni kell, hiszen a mindennapi rohanásban nehéz odafigyelni erre a valóban fontos globális problémára, pláne abban az információzuhatagban, ami mindenkire rázúdul nap, mint nap. Mert vizuális típusok vagyunk, hiába tudjuk, hogy egy klímaváltozás kellős közepén élünk, kell egy-egy sokkoló fotó (ahogyan a szánhúzó kutyák a vízben futnak Grönlandon vagy az égő amazóniai esőerdők), hogy valóban rádöbbenjük a téma fontosságára. A fiatal generáció a legfogékonyabb erre, világszerte ők tüntetnek főleg azért, hogy figyeljenek már oda a felnőttek erre a dologra, mert az ő jövőjüket veszik el, ha nem törődnek vele. Vagyis lassan, de biztosan elkezdtünk valóban odafigyelni a klímaváltozás témakörére, amiben nagy szerepet játszott Greta Thunberg, akinek az élete nyitott könyv, mégsem tudunk róla igazából túl sokat. Ebben a könyvben a családja, az édesanyja és az édesapja meséli el nekünk az életüket és azt a harcot, amelyet a lányaikért folytattak. Ugyanis azon túl, hogy Gretáról köztudott, hogy Asperger-szindrómája van és autista, a húga is számos betegséggel küszködik, ami nyilván nagyon megterheli a szülők számára a mindennapokat, amelyeket nem könnyít meg számukra az a nagy médiafigyelem. Egy rendhagyó családregény ez, amelyből nyilván nem hiányozhat a klímavédelem sem.
A teljes kritika itt olvasható:
https://smokingbarrels.blog.hu/2019/09/27/konyvkritika_…

3 hozzászólás
DCinti>!
Greta Thunberg – Svante Thunberg – Beata Ernman – Malena Ernman: Ég a házunk

Vegyes érzéseket keltett bennem ez a könyv… Nem volt élvezhetetlen (már amennyire egy ilyen könyv élvezetes lehet), csak épp nem azt kaptam, amire számítottam.

Mikor megláttam a könyvet a könyvtárban, meglátva Greta arcát, úgy éreztem, hogy nem hagyhatom ott. Úgy gondoltam talán ezzel a kötettel közelebb juthatok a jelenséghez, amely annyira megosztja a világot: hiszti vagy nem hiszti? Ez itt a kérdés.
Aztán amikor nagy lelkesen olvasni kezdtem, hirtelen egy általam eddig nem ismert opera énekesnő életébe csöppentem, aki nem más, mint Greta anyukája. Aztán oldalról oldalra megértettem, hogy bár Greta van a borítón, belőle csak keveset fogok „látni”.
Félig meddig így is érdekes volt, hiszen egy olyan család életéből olvashatunk mozzanatokat, ahol Asperger-szindrómával élő gyermek van. Ami szintén egy nem könnyű helyzet, sokszor óriási csatákat kell vívni.
Természetesen a klímaváltozásról is akadt szó benne, megdöbbentő számokkal, és változásra sarkalló gondolatokkal.
De én mégis úgy éreztem, hogy Malena inkább a hátteret akarja megosztani, mintsem arra felhívni a figyelmet, hogy miért is harcol a lánya.
Mert harcol. A maga módján. Tudom, hogy sokak számára idegesítő, és csak egy báb, egy ártatlan kislány, akit kihasználnak mások, de én el tudom azt is hinni, hogy érzékeny arra, ami most a világgal történik, s félve tekint generációja jövőjére. Megvan rá az oka. Megvan rá az okunk.
Úgyhogy arra jutottam, hogy felesleges azon vitázni, hogy hiszti vagy nem hiszti, hogy valódi vagy nem valódi Greta harca, amíg erről vitatkozunk borzalmas dolgok történnek a világban: például Ausztráliában épp pusztít a soha nem látott méretű bozóttűz. És ez csak egy szörnyűség a sok közül, ami már megtörtént, s ami még meg fog történni. Fel kell fognunk, s tenni ellene, ha még tehetünk, mert tényleg ég a házunk…

2 hozzászólás
PappDóra I>!
Greta Thunberg – Svante Thunberg – Beata Ernman – Malena Ernman: Ég a házunk

Kötelező olvasmány. De ennyi nem elég.
A következő globális klímasztrájk időpontja: 2019. november 29. Budapesten újra megszervezik, és biztos vagyok benne, hogy országszerte a nagyobb városokban is. Facebook, Instagram: Fridays For Future Magyarország.

tetsuo>!
Greta Thunberg – Svante Thunberg – Beata Ernman – Malena Ernman: Ég a házunk

„So many have become demoralized that now a change must be forced or all will
Perish in the lunacy once it befalls”
Earth Crisis: Gomorrah’s Season Ends

Eléggé megvezetett a könyv. Azt gondolná az ember, hogy egy kötet, amelynek a borítóján nagy betűkkel Greta Thunberg neve és az arcképe van, róla fog szólni. Hát nem. Itt alapvetően Malena Ernman, Greta anyukája életrajzáról van szó, aki egyes szám első személyben meséli el életét a Thunberg családdal, rengeteg klímával, mentális zavarokkal és kirekesztéssel kapcsolatos elmélkedéssel megtűzdelve.
Sajnos emiatt Gretáról jóval kevesebbet tudtam meg, mint szerettem volna (igazából inkább a kötet utolsó negyede fókuszált csak kifejezetten rá), az anyukájáról pedig kicsit többet. Ugyanakkor nagyon izgalmas volt látni, a gyerekek különböző viselkedési és mentális zavaraiból fakadóan milyen mélységekből küzdötték fel magukat legalább élhető szintre. Illetve, hogy celebeknél is (Greta anyukája világhírű operaénekesnő, aki képviselte Svédországot Euróvíziós Dalfesztiválon is) néha dönteni kell a karrier és a család között, sőt, van, aki az utóbbi felé billenti a mérleget. Érdekes volt azt is olvasni, hogy Svédországban sem csak toleranciából, szeretetből és elfogadásból van a kerítés.
Bosszantó volt viszont néha Malena pár megnyilvánulása, pl. hogy nagyon úgy tűnt nekem, nem meggyőződésből, hanem inkább csak azért adja fel a repülést, hogy érvelhessen a repülés feladásának fontossága mellett. Vagy hogy leszólják a vegánokat az ökológiai lábnyomuk miatt (bár ők is vegánok, ha jól értettem, vagy legalábbis vegák), de az nem zavarja őket, hogy két kutyájuk is van, miközben az állattartás okozta környezetterhelés húsz százalékát a kedvtelési célú kisállattartás okozza (spoiler). Szóval amellett, hogy a könyv kiáltvány a klímával kapcsolatos szelektív információbefogadás ellen, a Thunberg család is hajlamos erre.
A sok nyafogás ellenére (ma nyafogós napot tartok, úgy látszik) azért mindenképp érdemes elolvasni a könyvet. Van benne pl. egy nagyon jó érv az ellen, amivel mindig szembetalálkozik az ember, ha klímaváltozásról beszélget, vagyis hogy: minek változtassak, úgyis csak csepp vagyok a tengerben (spoiler). Összességében is – amellett, hogy nem a reményre helyezi a hangsúlyt (ehhez már késő) – mindenképp fontos olvasmány, olyan, mintha pofonnal ébresztenének reggel simogatás helyett, nagyon ajánlom. Mert mondhatod, hogy ez a téma téged nem érdekel, de ha nem foglalkozol vele, hamarosan már semmi sem lesz, ami érdekelhet majd.

Dia21>!
Greta Thunberg – Svante Thunberg – Beata Ernman – Malena Ernman: Ég a házunk

Már az elején érdemes leszögezni valamit. Ez a könyv azért íródott, hogy igenis figyelembe vegyünk egy égetően fontos problémát, ami felett valamiért elsiklunk. Az életben maradást.

Nem tudom, hogy pontosan mikor, de pár éve – lehet csak egy, lehet, hogy csak fél – megakadt a szemem a neten egy TED-videón, amelyben egy nagyon fiatal lány a globális felmelegedésről beszélt. Mély érzelmek és végtelen elköteleződés bújt meg a szavaiban, elmondta, hogy változásokra van szükség, méghozzá felsőbb hatalmaktól, megszorításokra, új szabályokra, hogy csökkentsük végre a termelést, kibocsátást…

Akkor hatással volt rám, bár semmit sem tudtam még sem Greta Thunberg, sem a családja „keresztes hadjáratáról”, a globális felmelegedés kérdéséről se tudtam sokat, csak annyit, hogy nagyon rosszul állunk.

Aztán pár hónapja elkezdte felkapni a jelenséget a média. Gretával találkoztam a Facebookon, a hírekben, cikkekben, könyvekről és előadások képeiről nézett vissza rám. Rádióban beszéltek róla, írtak róla, hozzászólásokban jött az emberek tömeges balgasága, amit ők véleménynyilvánításnak neveznek.

Amikor láttam, hogy könyv fog megjelenni az úgynevezett „Greta-jelenségről”, úgy döntöttem, többet szeretnék megtudni erről a lányról, a családjáról, és legfőképp azt szeretném részletesebben átlátni, amit üzenni szeretne az emberiségnek.

A regény mindkettőt megadja az olvasónak. Megismerhetjük Svante családját, mindent az anya szemszögéből, de süt a lapokról, hogy a család minden tagja részt vett a könyv megalkotásában. Megtudjuk milyen is két „problémás” kislánnyal élni, természetesen csak idézőjelben, ugyanis Greta és Beata nem a szó szoros értelmében problémásak.

Csak nem azon hétköznapi gyerekek sorát erősítik, akik szeretnek iskolába járni, tanulni, fiúkról csevegnek, semmirekellő témákról tárgyalnak… Nem. Greta aspergeres, Beata figyelemzavaros, de emellett más zavarok is jelen vannak a család életében. Az ilyen gyermekek hatalmas türelmet, szeretetet, kitartást, megértést igényelnek és Greta szülei a könyv szerint valóban eleget is tesznek ezeknek.

Greta egy nap ráeszmél, hogy azonnal tennünk kell valamit, ha a mai fiatalok valamilyen pozitív jövőképet szeretnének elképzelni maguknak. Lépnünk kell! Greta azóta számos előadást ad, a világ vezető politikusaihoz beszél, hozzánk beszél…

A könyv sorra veszi Greta és a családja életét (hogyan derültek ki a viselkedészavarok, hogyan kezdték el kivívni a lányok a maguk akaratát és céljait), majd érkeznek a brutális tények rólunk. A fogyasztásainkról, az életmódunk végtelen élményhajhászásáról, a színtiszta adatokról, amiket sokan figyelmen kívül hagynak, mert az kipukkasztaná a kis biztonságos buborékjukat.

Ijesztő belegondolni. Nem fogok hazudni. Egy kisember teszi a mindennapjait, a szó szoros értelmében csak egy hangya az életben. Meggyőzzük magunkat, hogy ha mi teszünk valamit, az úgysem elég… És ha mindenki ezt gondolja, akkor nem fog történni semmi sem.

Ezzel szemben pedig látom a Greta előadásai alatt elhelyezkedő hozzászólásokat. Mind magyar, mind világszinten… „Az iskolában lenne a helye, menjen vissza tanulni!” "Csak egy báb, amivel pénzt keresnek." „Kihasználják.” "Menj haza, ahonnan jöttél, ne te mondd meg, hogyan éljek!"

És kezdem úgy gondolni, az emberiség valóban pusztulásra ítéltetett. Greta üzenetével semmi baj nincsen, igaza van, fel kell hívni az emberek, a vezetők figyelmét arra, hogy egy olyan társadalomban élünk, ahol a végletekig költekezünk, fogyasztunk, termelünk, nincs vége az emberi önzésnek, öncentrikusságnak, egónak, mohóságnak… És ha nem veszünk vissza egy kicsit, nagyon hamar komoly problémákkal kell szembenéznünk. Ha nem is gyökeres apokalipszisre kell gondolnunk, hanem fajok kipusztulására, víz vagy levegő hiányra… még így is ijesztő a lehetséges végtermék. Mi pedig nem teszünk semmit.

Nem. Egyáltalán nem azzal kéne foglalkozni, ki ossza ezt az üzenetet világszerte. Hogy gyerek-e, vagy sem? Aspergeres, vagy sem? Irányítják, vagy sem? Miért számít? Az üzenete a fontos, nem a forrása. Csakhogy az üzenet nem jut el az átlagember elméjébe, nem marad meg, csak a felszínes mutogatás marad.

A könyvből befolyó minden pénzt alapítványok kapják, mellesleg. Greta és Beata kérésére. Én csak reménykedni tudok abban, hogy minél több embert érdekel a saját jövője. De ha magát a jövő veszélyének üzenetét se vagyunk képesek felfogni, akkor hova lesz a remény?

Blogom: http://konyvek-regenyek-vilaga.blogspot.com

2 hozzászólás
Kis_Andrea>!
Greta Thunberg – Svante Thunberg – Beata Ernman – Malena Ernman: Ég a házunk

Irodalmi műként nem értelmezhető, DE ajánlom olvasásra!!! Rövid gondolatfüzérek egymásba fűzve. Család, ADHD, Autizmus és sok-sok klímakatasztrófa zagyva egyvelege, de mégis hiánypótlónak érzem. Fontos témákat tárgyal. Nem bántam, hogy elolvastam, még akkor is, ha szórakoztatónak csak némely részeinél éreztem.

Mircsi>!
Greta Thunberg – Svante Thunberg – Beata Ernman – Malena Ernman: Ég a házunk

Van oka annak, hogy nem nézek katasztrófafilmeket. Mert halálra rémítenek, mint ahogy ez a könyv is, de valami ilyesmi is volt a célja, szóval akkor gondolom ez valahol mégiscsak jó, nem?

Könyvszempontból számomra elég értelmezhetetlen, mert ilyen 1-5 oldalas fejezetek vannak benne, amik nagyvonalakban időrendben vannak, de konkrét történetiséget, vagy összefüggést kevésbé fedeztem fel. Csomó minden be van dobálva azzal kapcsolatban, hogy fenntarthatósági válság, például, klámakatasztrófa, feminizmus, mentális betegségek, de valahogy pont az hiányzott belőle, ami a hozzáadott értéke kellett volna legyen, hogy ezeket összekösse. Mert annyit magamtól is látok, hogy minden mindennel összefügg.

Persze, értem én, hogy a szerző valójában Malena Ernman, Greta édeasanyja, aki operaénekesnő, szóval nem kell tudományos értekezést várni. Ezzel együtt bosszant az is, hogy Greta neve van ott nagybetűvel, mellette pedig a család többi tagjaié is, és értem én, hogy ez egy közös családi produktum, de nekem ez kicsit akkoris ilyen marketingszagú.

Habár konkrét összefüggéseket, meg pontos adatokat nem kapunk a klímakatasztrófával kapcsolatban, legalább Greta életét megismerjük kicsit (meg persze a családjáét is), és hát, hú, a szülei körülbelül a földi poklot élhették meg, amikor a gyerekeik kisebbek voltak, mert nekem már olvasva is az volt. ADHD, Asperger, autizmus, dac-szindróma, és még ki tudja milyen betegségekkel kellett megküzdeniük.

Ami a konrét üzenete, hogy a klímaválságot kezeljük úgy, ami válságként, mert akkor még tlaán van esélyünk megoldani. A másik pedig, ami megragadott, és sajnos igaz, hogy nem az a baj, hogy a bolygó túl van népesedve (mert nem), hanem hogy egy kicsi kedvezményezett réteg, ami nevetségesen kicsi olyan szinten dőzsölésben él, hogy 4 földnyi erőforrást is simán elhasznál. Ezek vagyunk amúgy például mi is szerintem. De ugye Svédország van mindig kiemelve, mind a világ 10 legdurvább CO2 kibocsájtói, de egyben az egyik jóléti állam is.

Nekem mindig az volt a képem Svádországról egyébként, hogy ott is milyen jól mennek a dolgok, mindent újrahasznosítanak, meg egyébként az oktatás is szuper, satöbbi. De valószínűleg csak jó a marketingjük, mert a leírás alapján, eléggé szarul állnak.

A vége volt egyébként a legérdekesebb, ahol már tényleg csak arról volt szó, hogy a klímasztrájk hogy kezdődött, meg mi is az, hogyan kerekedett belőle mozgalom, mert itt már tényleg csak az volt, ami, egy elbeszélése annak, ami történt.

Szóval összességében örülök, hogy elolvastam, mert most már pánikolok (de főleg azért, mert elenyészően kicsi az, amit én tudok tenni), meg sikerült megtudnom némi plusz infókat Gretáról (de szerintem ezeket egy Google keresés is kiadta volna), de az az érzésem, hogy ez még csak egy első vázlata annak, hogy mi lehetett volna ez a könyv.


Népszerű idézetek

Lobelin P>!

Donald Trump megtestesíti mindazt, ami a legrosszabb a társadalmunkban. Ő jelenti korunk útjának a végét, de természetesen már régóta az ő világában élünk. A győztesek világában. Egy olyan világban, amelyben mindennek folytonosan növekednie, terjeszkednie kell.

Kapcsolódó szócikkek: Donald Trump
Green69>!

És arra gondolok,hogy mindez egy és ugyanannak a betegségnek a tünete: a teljes bolygóra kiterjedő válságé, amely abból adódik,hogy hátat fordítottunk egymásnak. És hátat fordítottunk a természetnek.

112. oldal

balagesh I>!

– Azt mondják, hogy ez a sajátos nevelési igényű gyerekek iskolája, de nem az – sóhajt Greta. – Ez a sajátos igényű tanárok iskolája.

111. oldal

Lobelin P>!

Bármi történik is, nem adjuk fel.
Próbálkozunk…
Egyenesbe hozzuk egymást.
Lehet, hogy soha többé nem leszünk százszázalékosak, de mindig lehet kicsivel jobban lenni, és ebben van az erő.
Ebben van a remény.

63. oldal

balagesh I>!

De diagnózisok kapcsán fellépő bonyodalmak messzemenően összehasonlíthatók a hátrányos helyzetűek életével. Ez is egyfajta hátrányos helyzet, amely tudatlanság, félrekezelés, diszkrimináció vagy amiatt alakul ki, hogy az illetőt nem integrálják a társadalomba, amire szükség lenne, de ritkán kerül rá sor.

60. oldal

Shine>!

Nincs olyan szülő, aki ne állítaná, hogy gondolkodás nélkül a vonat elé vetné magát, ha így tudná megmenteni a gyermekét. Ez egy ösztön, amit senki sem tagad.

42. oldal, 14. fejezet - Csak épp valami nem stimmel (Corvina 2019)

Lobelin P>!

…amikor az ember rádöbben, hogy mindaz, ami a hétköznapjainkat alkotja – és amit normálisnak tartunk –, gyakran olyan messze van a normálistól, amilyen messze csak lehet.

balagesh I>!

Egy működő társadalmi rendszerben természetesen léteznie kellene megfelelő anyagi forrásokkal egy olyan intézménynek, amely megelőzés céljából tájékoztatná és tanítaná a társadalmat a pszichiátriai problémákról és a különböző diagnózisokról.

35. oldal

Shine>!

Egy akut fenntarthatósági válság kellős közepén vagyunk, amelyben a globális felmelegedés egy nézőpont, és amíg a nyugat-afrikai földcsuszamlások az egyik, a közel-keleti szárazság egy másik, a Csendes-óceán szigetvilágának vízszintemelkedése egy harmadik következménye, addig a világnak abban a részében, ahol mi élünk stresszbetegségek, szegregáció, valamint a Gyermek- és Ifjúsági Pszichiátriai Szakrendeléseken növekvő várakozási sorok formájában jelenik meg.

44. oldal, 15. fejezet - ,,Jótett-narkománia" (Corvina 2019)


Hasonló könyvek címkék alapján

Kartali Zsuzsanna: Anyacsavar és Kockafej
Jane Goodall – Douglas Abrams: A remény könyve
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők
Shelley Emling: Marie Curie és lányai
Marc Shapiro: J. K. Rowling
Nyáry Krisztián: Festői szerelmek
Matt Richards – Mark Langthorne: Bohém rapszódia
Heller Ágnes – Kőbányai János: Bicikliző majom
Bősze Ádám: Nagy zenészek, nagy szerelmek
Soós Tibor: Árnyékból a fényre