Huszadik ​századi indiai novellák 14 csillagozás

Greskovits Endre (szerk.): Huszadik századi indiai novellák

A Modern Dekameron sorozat új kötete több mint 50 huszadik századi indiai írót mutat be életrajzokkal, alkotásokkal. A teljesség igénye nélkül: az indiai novellairodalom egyik megteremtije, Rabindranath Tagore, Mulk Rádzsnand, R. K. Nárájan, Szaádat Haszan Mantó, Salman Rushdie, V. S. Naipaul…

A művek szerzői: Arundhati Roy, Salman Rushdie, Anita Desai, Farida Karodia, Hanif Kureishi, Jhumpa Lahiri, Rohinton Mistry, V. S. Naipaul, Rabindranath Tagore, Gita Mehta, Raja Rao, Mohan Rakesh, Mulk Raj Anand, R. K. Narayan, Khushwant Singh

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Modern Dekameron


Enciklopédia 2


Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 9


Kiemelt értékelések

>!
Kuszma P
Greskovits Endre (szerk.): Huszadik századi indiai novellák

India egy európányi terület, kéteurópányi lakossággal és annyi nyelvvel és etnikummal, hogy abba bele lehet zavarodni. Egységes államnak csak ímmel-ámmal tekinthető – ha nem látogattak volna oda a britek anno, aligha lesz belőle mai formájában ország. (Ezzel semmiképpen sem a briteket kívánom dicsérni – a gyarmatosítók által hátrahagyott mesterséges országhatárok csak a térképen mutatnak jól, a valóságban a mai napig csak gond van velük, és ez alapvetően az ő felelősségük.) Ekkora merítésből naná, hogy csak jó dolgokat lehet kiszemelgetni – ez még akkor is igaz, ha a novellaforma nagyon fiatal műfaj abban a régióban, konkrétan az angolok vitték oda. (Hogy valami jót is mondjak azért róluk.) Ugyanakkor totálisan esélytelen, hogy egy ilyen széles spektrumból a teljesség illúzióját lehessen kelteni. Ez Greskovits Endrének sem lehetett célja, aki mindazonáltal jól megoldotta a feladatot. Érződik, hogy a szerkesztésben az volt számára a fontos, hogy egyfajta kulturális kontinuitást ábrázoljon, felrajzoljon egy vázlatos fejlődési útvonalat a gyarmatosított India irodalmától kezdve egészen a jelenkorig, felvillantva az ottaniakat foglalkoztató traumákat, mint amilyen Pakisztán elszakadása, a kasztrendszer, a nők helyzete, vagy a tradicionális kultúra és a globalizáció összeütközése. Jó válogatás, igazán gyenge produktumok nélkül, végig fenntartja az érdeklődést – és egyben sokat elmond Indiáról is.

Azért egy-két gondom akadt.
1.) A regényrészlet az nem novella. Megmondom az őszintét: engem idegesít, ha így akarják eladni nekem. Pláne, ha az adott regény már megjelent magyarul. (Arundhati Roy szövegrészletéről van szó.)
2.) Tényleg nem ártott volna egy szójegyzék. Bár a google korában már kezd ez nem zavarni.
3.) Talán kicsit túl hangsúlyos a kivándorolt indiai szerzők szerepeltetése a kötetben. Persze itt el lehetett sütni olyan sztárszerzőket, mint Rushdie, de a kötet harmadát-felét azért nem illik rájuk szánni. Azzal együtt, hogy nyilván ennek is van némi kultúrtörténeti üzenete: hogy az indiai kultúra mennyire kiváló szimbióta. Fantasztikus, ahogy az angolszász anyaország elbeszéléskultúrájával fúzióra lép, és hibátlan műalkotásokat hoz létre vele. Másfelől az asszimiláció problémái olyan dinamikát adnak ezeknek az elbeszéléseknek, hogy azok minőségben (megkockáztatom) ütik a kötet első felét – ilyen értelemben tehát talán mégis minden rendben van.

>!
tgorsy
Greskovits Endre (szerk.): Huszadik századi indiai novellák

Kiváló, világszínvonalú válogatás. Egyetlen egy icike-picike hiány: az indiai szavak magyarázata nem ártott volna.

2 hozzászólás
>!
darkfenriz 
Greskovits Endre (szerk.): Huszadik századi indiai novellák

Rabindranath Tagore – Regélő folyópart: Megható és gyönyörű képekkel megfogalmazott indiai mese. Az ősi Gangesz meséli el egy szerelmes lány tragikus történetét, aki a hitébe menekül özvegyi keserűségében. Képet kaphatunk a szépséges indiai teliholdas éjszakáról, a szerzetesek megbecsüléséről a nép által és a kötelességbe vetett hitről. 5,0
Chandradhar Sharma Guleri – Mert ő mondta: A harctéri unalmat, a meddő várakozást állítja elénk Guléri. Aztán az események, ahogy már lenni szokott, hirtelen felélénkülnek, résen kell lenni az életért folytatott küzdelemben. Majd megrázó képekben vetül elénk a hirtelen halál előtti pillanatok sora, amikor belegondolunk, hogy most komolyan meghalunk? Holnap már nem kelünk fel, közeleg a másvilág? Majd eltávozunk a harctéri sáncokból, és nem marad más, mint egy gyászjelentés a háborús lapokban. 5,0
Prémcsand – A sakkozók: Bele lehet-e merülni annyira egy szórakozásba, hogy közben a külvilág teljesen eltűnjön és csak a játékszenvedély mozgassa elménk minden idegszálát? Megéri-e, amikor odakint háborús veszedelem fenyeget, vagy szerettünknek orvosi ellátásra van szüksége. Mindenbe bele lehet unni, minden végül összekülönbözéshez vezet, a játékszenvedély más-más úton, de megtalálja a romlás ösvényét. 4,5
Tárásankar Bandjópádháj – A zeneszalon: Nem lehet egyszerű megélni a korábbi ragyogás és fényűzés után a lemondásokat, az újgazdagok gátlástalan törtetését. Úgymond az „indiai gentry” világ jelenik meg előttünk, hogy aztán egy rövid időre újra felvillanjon a dinasztia régi dicső fénye. Itt van az ősök nevéhez méltó tartás, az újonnan felkapaszkodott senkiházik gőgössége, az állatok iránti tisztelet és szeretet. Egy szikra, mely meggyújtja az emlékek fáklyáját, ugyanakkor meg is égeti a fáklyatartó kezét. 5,0
Rádzsá Ráó – Tehén a barikádon: A szent állat tisztelete, a körülötte sürgő rajongás szép története. És bár lehet, hogy nem hosszú életű és áldozatot hoz az állat, emlékét még sokáig megőrzik a szívek. 4,0
Iszmat Csughtái – A paplan: Egy kislány elképzelései a felnőttek világával kapcsolatban, a sokszor baljós és félelmetes dolgok, melyeket még egyelőre nem képes megérteni. Benne van az a sajátos indiai életfelfogás, az úr-szolgáló szerep, ahol kicsit tágan értelmezik az ellenszolgáltatás fogalmát. 4,5
Szaádat Haszan Mantó – Tóbá Ték Szingh: A nagy politikai döntések egyik érdekes kihatását elemzi játékos formában a szerző, néha a normálisakat is bekavarják a határrendezések, hát még az identitászavarban küzdő elmegyógyintézeti kezelteket. De összességében egy kicsit laposabb színvonalú novella. 3,5
Bhísam Száhní – Itt van Amritszar: A novella-válogatás több szerzője is kiemelten foglalkozik a Független India létrejöttével, Pakisztán megjelenésével. Itt durvább példáját találjuk a zavargásoknak, a vallási különbözőségnek és az emberi ocsmányságoknak. Megdöbbentő, ugyanakkor nagyon beleélhető formában megírt történet. 5,0
Móhan Rákés – A romok ura: Szintén a vallási konfliktusok, az erőszakos lakosságcsere a mozgatórugó. Az emberi bizalom kijátszása, a hatalomvágy, a minden népcsoportban meglévő jóság és szemétség mind-mind apró elemei az amritszari romoknak. Legyél muzulmán, hindu vagy szikh, ugyanúgy lehetsz jó ember, de ugyanúgy egy megvetendő patkány, akit még a kutyák is csak vicsorgással illetnek. 5,0
Mulk Rádzs Ánand – A hazudozó: Vannak emberek, akiket lenézünk, de mégis keressük társaságukat. És akadnak, akik ugyanúgy megvetik, nagyotmondónak tartják, de egy váratlan életesemény miatt elkezdenek feltekinteni rá, felfedezik rejtett értékeit és már nem csak szánalomból létesítenek vele kapcsolatot. Kicsit megelevenedik a hindu mitológia is. 4,5
Phanísvarnáth „Rénu" – A szamvadíjá: Tőlünk keletre sokszor kegyetlenek a női sorsok, a férfiak megvetik és lenézik őket, jogaik nincsenek, vagy ha vannak is, hát nem sokat tartják tiszteletben. Egy köztiszteletben álló hölgyet ezért még inkább megbecsülnek és akár hazugságokra is képesek a közelségükért. Több novellában is találkoztam vonatozással, ez Indiában az egyik legkedveltebb utazási forma lehet, ez a szamvadíjá is utazgat. Végül megtudjuk, hogy feleslegesen mardos a bűntudat, hiszen sokszor a másik ember nem bántódott meg, nem úgy veszi a dolgokat, mint amire számítunk. 5,0
Szaccsidánand Híránand Vátszjájan „Agjéj" – A kígyó: Számomra kevésbé megérthető, nem túl izgalmas, inkább csak érzések egymás mellé vonultatása. 3,0
Szatjadzsit Ráj – Csupacsőr: Érdekes túrát tesz a két Bábu a dandakáranjai erdőben, melynek nem várt eredménye mutatkozik. Nem árt óvatosan bánni az erdő flórájával és faunájával, nem belenyúlni a természet törvényeibe, mert aranyos kis háziállatunkból borzasztó kéjgyilos válhat, aki csak ősi ösztöneire hallgat. Végül persze jól jönnek gyógynövényi ismereteink, ha mégis be kell avatkozni. 4,5
Intizár Huszain – A bráhmin-kecske: Megdöbbentő, érzelmeket felkavaró és az elmét felébresztő történet. Az újjászületés, a szamszára és a szenvedések láncolata, mely megköt minket a világban. Több figyelmet kellene ilyen dolgokra fordítani, többet elmélkedni erről a törvényszerűségről, melyből senki nem képes menekülni, előbb utóbb beteljesedik a néha kicselezett végzet. 5,0
R.K. Nárájan – Egy ló és két kecske: A szegénység, a mindennapi kenyérért való óriási küzdelem az, amit mi innen Európából fel sem tudunk fogni, de a Dekkán-fennsíkon mindennapos. Mennyire kevert egy szubkontinens, ezt bizonyítja az az egymás mellett elbeszélés, amely Muni és a pénzes indiai között zajlik. Végül a hőn óhajtott dolgok teljesülnek, még ha egészen másképp képzeltük is el. 5,0
Khusvant Szingh – Visnu jele: A babonás hit, a különböző vallási megfontolások, felfogások, világnézetek mind India sokszínűségét bizonyítják. Itt is talán jobb félni, mint megijedni és óvakodni a kobráktól, még ha halottnak is tettetik magukat. 4,0
Harisankar Parszáí – Mátádín felügyelő a Holdon: Groteszk, a korrupt és erkölcstelen rendőröket egészen különös környezetben megjelenítő novella. Avagy mi lenne, ha egy tiszta, a földi szemétségek és jellemzők által meg nem fertőzött világot elárasztana a szenny, megrontaná az eddigi emberi kapcsolatokat. Mátádín felügyelő nem patyolattiszta viselkedéséről híres, de azért jókat lehet rajta mulatni. 5,0
Quarratulain Haidar – A nemesi vér kötelez: Rengeteg szomorúság és elfojtás van ebben a történetben. Fiatalon a remény virága nyílik szívünkben, hogy aztán a csalódások és lemondások megedzzék lelkünket. Mindig csak előre, a kötelességet és a büszkeséget megtartva küzdjünk, életünk végén megtalálva azt a belső békét, mely az ifjúkori hevesség egykori voltán csak nevet és tisztán vezet át a következő létállapotba. 5,0
Gítá Méhta – A tanár története: Az elnyomott ember mindig érzékenyebb a szépre, könnyebben észreveszi a csodákat, melyek körülölelik. Nem véletlen, hogy a sors útjába sodorja ezt a kincset, aki megszépíti életét, újra reményt ad számára és önmaga beteljesülését látja benne. De itt van a gonoszság, irigység, önzőség szelleme is, mely az anyagias, kötött, földhözragadt világhoz húzza a fénylő ragyogást. Szerencsére egy ilyen csillogó hatalomnak nem állhat útjába semmilyen ellenvetés, áttöri mint vízesés a súlyos sziklát. 5,0
Anitá Nájar – Vitriol: Az elnyomott nők sanyarú sorsáról rántja le a leplet Anitá. Borzasztó elnyomásban, a másik ember mesterséges ragyogásában élni, miközben legjobb szórakozásunk az emberek kategorizálása marad és az elfojtás a másik viselkedése iránt érzett dühben. Anitá fantasztikus ötlete ez a kémiai elemek szerinti embertípus-csoportosítás, nagyon jókat lehet szórakozni. Ugyanakkor elkeserítő olvasni egy ilyen sorsról, ahol az egyik minden reflektorfény és siker közepette sanyargatja, lelkileg kínozza és megalázza az egyre jobban depresszióssá, elhanyagolttá váló házastársát. De mindig jöhet megújulás, furfanggal a kénsavat is fel lehet oldani. 5,0
Arundhatí Ráj – Az abhilás mozi: Különös világ a gyerekeké, az ő szemszögükből a képzettársításoknak még hatalmas jelentősége van. Egy-egy eset örökre nyomot hagyhat bennük, később asszociációk alapjául szolgálhat és a beteg felnőttek vágyaiba bele sem gondolva tesznek meg dolgokat egy-egy üdítőért, cukorkáért. Aztán ott van sajátos elgondolásuk szüleik szeretetéről, (iker)testvérük érzéseiről, hangulatváltozásairól. A molylepke szárnyát remegteti, a citromnarancs bugyborékol a szívószál alatt és Sophie Mól érkezik Londonból. 5,0
Salman Rushdie – A lázmester: Képet kaphatunk Rushdie által az Angliában letelepedett indiai emberek életéről, akik közt ugyanúgy vannak szegények, mint gazdagok. Nem hétköznapi kamaszkori történetek szerelemről, barátságról, félelmekről, családi viszályokról. Tanulságos és olvasmányos. 4,5
Anita Desai – Téli tájkép: Egészen új értelmet nyer az a magyar szólás-mondás, hogy „Csinálja meg, akinek két anyja van"! Hisz ez esetben történetesen erről van szó, még ha biológiailag persze nem lehetséges ilyesmi. A tejben-pálmaolajban fürösztött Rakesh-nek egészen különös gyerekkora lehetett. A két nővér közötti, mindenen átívelő szeretet is egészen megható, ahogy az is mókás és egyben tiszteletreméltó, ahogy Rakesh gyermeke születésére Kanadába utazik a két trópusi meleghez szokott asszony, hogy egy kicsit megdöbbentse és elgondolkodásra késztesse kanadai vendéglátóit. A fénykép pedig remekül keretbe foglalja ezt a kedves történetet. 5,0
Farida Karodia – Egy kitűnő parti: Kell-e mindig erőltetni a régi hagyományokat a következő nemzedékre? Esetleg bele kellene nyugodni, hogy a nyugat szelleme már megfertőzte őket és esetleg saját maguk szeretnének dönteni párválasztásuk felől? Ez feszültséget teremt a generációk között, talán szárí helyett a farmernadrág is megfelelő és talán a nem hagyományos foglalkozásokból is meg lehet élni és boldogulni a nagyvilágban. Mindenesetre vicces helyzeteket teremt Farida nyári éjszakáinkra és a végén a csattanó is rekeszizommozgató hatással lehet ránk. 5,0
Hanif Kureishi – Nem vagyunk zsidók: Lehet, hogy a történet szereplői nem zsidók, de aki pakisztáni férfihez megy hozzá Angliában, az ne számítson a helyi nacionalistáktól túl sok kedves szóra. A bevándorlók és helyi lakosok közötti ellentétekre épít a történet, valamint arra, hogy egy kisfiú mennyit is képes felfogni az
őt körülvevő nem éppen ideális világból. 4,0
Jhumpa Lahiri – Mrs. Szén: Melankolikus, az őszbe, majd télbe forduló idővel hangulat is mélabússá válik. Milyen rossz érzés egy indiainak hazájától távol élni, mindenben az otthon ízét, emlékeit keresi, de csak másolatokkal és helyettesítő dolgokkal találkozik. Mindeközben egy kisfiú megszereti, összebarátkoznak, majd,
ahogy az lenni szokott, történik egy balszerencsés esemény és ezt követően többé nem találkoznak. 4,5
Rohinton Mistry – A gyűjtők: Nehezen kezelhető kamasz, párszí lakóházak és egy kisfiú, aki nem a rosszalkodásban, hanem az elvonultságban leli örömét. A korosodó férfi öröme a gyűjtési szenvedély megosztásában, néhány, az izgatott hobbival
eltöltött vasárnap, majd az idő kérlelhetetlen elmúlása, a változások, a régi emlékek megfakulása és álomszerű mivolta. 4,5
Shyam Selvadurai – A malacok nem repülnek: A gyermeki játszadozás, naivitás küzdelme a szülői vasszigorral, hiszen gyerekként nem tudjuk átlátni az összefüggések tömkelegét és megérteni, hogy mi az amit szabad és amit nem, azt miért nem. A gyerekek közötti csúfolódás, ellentét, a felnőttként később előszeretettel hasznosított bosszúvágyó és cselszövő praktikák megjelennek már Ammacsi házában. Végül mindenki megtalálja a magához legjobban illő szerepet és a novella üzenete a semmi sem tart örökké szállóige, néha tovább kell lépni a következő életszakaszhoz. 4,5
V.S. Naipaul – Aranyfog nagynéném: Furcsa, csattanószerűen végetérő rövid történet a vallási bolyongásról, bűntudatról és a megmásíthatatlan tettekről. Abszurd, a szokások hatalmában és az újítással való kacérkodással nyújt tanulságot. 3,5

>!
GaborLajos
Greskovits Endre (szerk.): Huszadik századi indiai novellák

Színvonalas válogatás, de mínusz 1 csillag Arundhatí Ráj regényrészletének „novellaként” szerepeltetéséért.


Népszerű idézetek

>!
Rawalpindi

…a Nyilvános Vécék Koszosak. Akár a Pénz. (Arundhatí Ráj)

324. oldal, Noran-Kiadó, Budapest, 2008 · Arundhati Roy

1 hozzászólás
>!
Rawalpindi

A szagok, akár a zene, emlékeket hordoznak. (Arundhatí Ráj)

328. oldal, Noran-Kiadó, Budapest, 2008

>!
Rawalpindi

…a szeretet kiteljesedik minden lényben – a beszédesekben és a némákban egyaránt. (Mahátmá)

85. oldal, Noran-Kiadó, Budapest, 2008

>!
Rawalpindi

…ha egy ember vért ont, következő életében nem fog emberként újraszületni. (Intizár Huszain)

182. oldal, Noran-Kiadó, Budapest, 2008

>!
darkfenriz 

Ekkor megértette, hogy megpróbáltatásokkal teli élete mennyire felesleges: üres, értelmetlen. Azt gondoljuk, hogy új test, új élet. De csak a test változik, minden más marad a régiben: ugyanaz a szenvedés, ugyanazok a nehézségek… Semmi újat nem hoz az új születés…minden születés csak önmagát ismétli.

184. oldal (Intizár Huszain - A Bráhmin-kecske)

>!
Rawalpindi

Az embereket nem egyformán ruházták fel a csodálkozás képességével… (Szatjadzsit Ráj)

162. oldal, Noran-Kiadó, Budapest, 2008

>!
Rawalpindi

A szerelem ritka bukéval csábít. A szerelem követeli, hogy igyák meg. Aztán a szerelem égeti a nyelvet, az érzékeket. A szerelem megvakít. A szerelem megőrjít. A szerelem elválasztja az értelmet a gondolkodástól. A szerelem öl. A szerelem etilalkoholnak álcázott metilalkohol. (Anitá Nájar)

295. oldal, Noran-Kiadó, Budapest, 2008

>!
Rawalpindi

…a feje tetejére állt világban mindig a hétköznapi tűnik a legbizarrabbnak. (Hanif Kureishi)

453. oldal, Noran-Kiadó, Budapest, 2008

>!
Rawalpindi

…ha az ember hozzászokik, az élet váratlan fordulataihoz, akkor megmarad, ha nem, akkor elpusztul. (Qurratulain Haidar)

244.-245. oldal, Noran-Kiadó, Budapest, 2008

>!
Nazanszkij

…csirkedarabok sárga, pörsenéses bőrét szedte le, aztán elválasztotta a lábat a combtól. Ahogy a csontok szétroppantak a pengén, arany karkötői megcsörrentek, alkarja csillogott, és jól hallhatóan szuszogott. Egyszer csak megdermedt, két kézzel szorította a csirkét, és kibámult az ablakon. Bőr és inak tapadtak az ujjaihoz.
– Eliot, ha most rögtön torkom szakadtából elsikítanám magam, idejönne-e valaki?
– Mrs. Szén, valami baj van?
– Semmi. Csak kérdezem, hogy idejönne-e valaki.
Eliot vállat vont.
– Lehet.
– Otthon, csak ennyit kell tenni. Nem mindenkinek van telefonja. De az embernek csak egy kicsit föl kell emelnie a hangját, hogy valamilyen fájdalmának vagy örömének adjon hangot, és egy egész utca meg a másik fele is összecsődül, hogy megtudják a hírt, és segítsenek intézkedni.

462. oldal, III. A távolba szakadt India, Jhumpa Lahiri: Mrs. Szén (Noran, 2008)


Hasonló könyvek címkék alapján

Éjszakai sikolyok
Braun Róbert (szerk.): Nobel-díjas írók antológiája
Michaleczky Péter (szerk.): A hipertér vándorai
John Joseph Adams (szerk.): Sherlock Holmes lehetetlen kalandjai
Izéhordák
Isaac Asimov – Martin H. Greenberg (szerk.): Gyilkos idő
Géher István (szerk.): Ellenfelek
Domokos János (szerk.): Huszadik századi dekameron I-II.
Kuczka Péter (szerk.): Ötvenedik
Rabindranath Tagore: A boldogság ígérete