Élhetetlen ​feltalálók, halhatatlan találmányok 17 csillagozás

Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok

– ​Fulton találta fel a gőzhajót? Nem!
– Stephenson készítette az első gőzmozdonyt? Nem!
– Marconi a rádió feltatlálója? Nem!
– Benznek köszönhető a gépkocsi? Nem!

Csupa tagadás, csupa ellentmondás ez a könyv, amely hiteles és lenyűgöző áttekintést ad a legújabb kutatások tükrében a feltalálók és találmányok forgatagáról. A szerző, az Interpress magazin szerkesztője szakít a legendákkal, a feltalálók szoborrá merevedett ábrázolásával, és csevegő könnyedséggel vezeti végig olvasóit a technikatörténet két izgalmas évszázadában.

Csupa fordulat
– Amikor Bell meghallotta a kattanást, feltalálta a telefont
– Starley az árokba esett, és feltalálta a differenciálművet
– Bertha asszony ellopta férje kocsiját, és ezzel a világ első autókirándulásának hőse lett
– Mr. Appleby: „Engem azért fogadtak föl, hogy lovakat hajtsak, és nem hogy röpködjek!”

Csupa izgalom
– „… valami súlyos tárgy zuhant rá a magasból… Amikor… (tovább)

Tartalomjegyzék

>!
Szalay, Kisújszállás, 1998
608 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639080411 · Illusztrálta: Bánó Attila, Jantner János
>!
Szalay, Budapest, 1997
608 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639080411 · Illusztrálta: Bánó Attila
>!
Móra, Budapest, 1986
208 oldal · ISBN: 9631152529 · Illusztrálta: Bánó Attila, Suits László

3 további kiadás


Enciklopédia 4


Kedvencelte 5

Várólistára tette 13

Kívánságlistára tette 7


Kiemelt értékelések

ppayter>!
Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok

Minden, ami máshonnan kimaradt: a legérdekesebb találmányok szórakoztató, ugyanakkor komoly háttere és krónikája.

attatoth P>!
Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok

Jól megírt, olvasmányos ismeretterjesztő könyv. Nagy értéke, hogy a gépek működését rajzokkal is bemutatja. Ezek szemléletesek, megkönnyítik a működési elvek megértését. A többi illusztráció jól illik a szöveg hangulatához.

akire P>!
Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok

Érdekes tudománytörténeti mű, főleg gyerekeknek. Kiegyensúlyozott előadás.Történetei, adomái nincsenek úgy kiélezve, mint Petrik Ottó Technikai kuriózumok című könyvében, amely kaotikusabb mű – és az érdeklődésemet jobban felcsigázta. Az ilyen káoszra szintén jó példát kínálnak szépemlékű Szilágyi Gábor filmelmélet és fotótörténet tanárom művei, akinek utolsó könyve a beszédes „Potpourri – Egyveleg a (krono)fotográfia történetéből” címmel jelent meg.

metahari P>!
Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok

Technika- és tudománytörténetből jeles :) emellett még nagyon szórakoztató is és olvasmányos, mindig sajnáltam, hogy most már véget ér.


Népszerű idézetek

molke P>!

Úgy látszik, az anyagmegmaradás elve a technikában olyan módon érvényesül, hogy ötlet nem vész el, csak átalakul.

335. oldal, Mozdul a város

molke P>!

Edison sohasem tartozott a megszállott feltalálók közé, akik egyetlen ötlethez ragaszkodnak konokul. Mindig többféle találmánnyal foglalkozott egyszerre, laboratóriumi naplójában úgy gyarapította szerteágazó megfigyeléseit, felcsillanó ötleteit, mint más a lepkegyűjteményét. Nem ismert hiábavaló kísérletet.Egyik kedvenc felkiáltása volt, hogy „próbáljuk meg, hátha kijön belőle valami”.

474. oldal, Sercegő barázdák

molke P>!

Erre mondják, hogy pofon egyszerű ötlet. De a feltalálói gondolkodásban mindig ez a legnehezebb: a bonyolulttól eljutni a legegyszerűbb megoldásig..

356. oldal, Billegve-ballagva

molke P>!

Pirockij neve mégis az ismeretlenség homályába süllyedt, mert a városi villamos megalkotása meghaladta a világ bármelyik feltalálójának erejét. A villamos megszületéséhez nemcsak az ötletre volt szükség. Milliónyi technikai nehézséget kellett legyőzni a megbízható üzemeltetés érdekében. (…) Így az orosz feltaláló, lehetett bármilyen tehetséges, csak tehetetlenül nézhette, hogy a következő évben a villamos egy olyan országban született meg, amelynek fölényes ipari fejlődése minden segítséget megadott ehhez.

342. oldal, Mozdul a város

1 hozzászólás
akire P>!

Az angolok is csak gázvilágítással tudták kifejezésre juttatni lelkesedésüket, amikor 1856. március 18-án megszületett a krími háborút lezáró béke. A londoni értéktőzsde homlokzatán lobogó lángbetűk hirdették: „Az Úré a föld és annak teljessége”, bár arra gondoltak, hogy legjobb, ha övék lesz minden föld…
Több évtizedes lemaradás után a magyarok is végre ébredezni kezdtek. 1856 karácsonya előtt este a pesti Légszesz Társulat első gázgyára 9986 égőt kezdett táplálni, amelyből 838 a Rákóczi úton és a Belvárosban fokozta az ünnepi hangulatot. Csupán a Pesti Napló 1856. december 25-i száma jegyezte meg borúsan: „Ahelyett mint más vívmánya a leleményes észnek, lelkesült éljenektől üdvözölve jelenhetett volna meg, még e napig gúny, élc és inkább nevetség, mint diadal tárgya volt. Tegnapelőtt este a Belváros utcáin annyit tapasztaltunk, hogy ha egymásba nem is ütköztek az emberek, de mindazonáltal még a hitelezők előli menekülésre fennmaradt homály elegendő palástot nyújtott.”

Kapcsolódó szócikkek: 1856 · Pesti Napló
molke P>!

„(…) Nagyon kétlem, hogy volt-e valaha olyan hasznos találmányra példa, melynek egész elméletét, minden gyakorlati alkalmazását és egész rendszerét egyetlen ember dolgozta volna ki.” {{Guglielmo Marconi}}
Teljesen igaza volt! Minden egyes találmány voltaképpen találmányok sorozatából épül fel. Ez a technika nagy „törzsfejlődése”, a készülékeknek a „létért való küzdelme”, amelyben a gyengébbek eltűnnek, az életerősek pedig tovább fejlődnek egyre újabb tulajdonságokkal gazdagodva, egyre újabb feltalálók ötletei nyomán. Mindez viszont nem kisebbíti egyetlen feltaláló érdemeit sem.

521. oldal, Üzenet az éteren át!

molke P>!

Most már nehéz lett volna visszagyömöszölni a palackból kiszabadított szellemet. Az utazási láz Európa-szerte egyre nagyobb méreteket öltött, és főként az angolokat hajtotta. (…)
Ezeket a szunnyadó lehetőségeket felismerni és megvalósítani – két különböző dolog. Elsősorban nem is feltalálókra, hanem olyan üzletemberekre, elszánt vállalkozókra volt szükség mindehhez, akiktől nem idegen a technika. És ilyen emberekben nem volt hiány.

386. oldal, Vasháló a Föld körül

molke P>!

(…) 1859. november 24-én megjelent Charles Darwinnak A fajok eredete című könyve Londonban, és szinte napok alatt több tízezer példányt kapkodtak szét belőle. Darwin, a zseniális tudós a törzsfejlődés alapgondolatával döbbentette meg az isteni teremtésben hívő angolokat, és a fajok kiválogatódásának törvényével bizonyította: a létért való küzdelemben mindig az életképesebb állatfajok maradnak fenn a fejlődés folyamán.
Darwin még nem gondolt rá, de napjainkban érdemes eltűnődni, hogy az emberi értelem kézzelfogható termékei, a gépek, szerkezetek, eszközök nem ugyanezt a fejlődést ismétlik-e meg. Ha belegondolunk a Great Eastern voltaképpen a közlekedési technika esetlen dinoszaurusza volt, amelynek menthetetlenül pusztulnia kellett, mert nem tudott beleilleszkedni a környezetébe. És a technikai alkotások törzsfejlődése egyúttal arra is int, hogy bármely műszaki területen az új találmányok mindig együtt élnek a régiekkel. Nincs körülöttük légüres tér. Harc és békés egymás mellett élés egységének belső feszültsége a fejlődés egyik figyelemreméltó jellemzője.

410. oldaldal, Harc az Atlanti-óceánért

Kapcsolódó szócikkek: 1859 · Charles Darwin
1 hozzászólás
molke P>!

Ritka példája a párhuzamos találmányoknak Karl Benz és Gottlieb Daimler esete. Egymástól függetlenül dolgoztak, és mindketten önállóan fejlesztették i a belső égésű robbanómotort, amely a használható gépkocsi megszületéséhez vezetett. Ha két találmány azonos időben jelenik meg, a feltalálók mindig hajlamosak arra, hogy bizalmatlanul föltételezzék: a másik ellopta a találmányukat. Holott a technikatörténet éppen azt mutatja, hogy a sürgető igény egyszerre több helyütt is életre hívhatja ugyanazt a gondolatot, és az már csak a bonyolult körülményeken múlik, hogy melyik találmáyn jut el az ipari megvalósulásnak abba a szakaszába, amikor az új technikai alkotás valódi közkinccsé válik.

370. oldal, Benzinbolhák


Hasonló könyvek címkék alapján

Lewis Mumford: A gép mítosza
Oszbach György (szerk.): A világ 100 híres találmánya
Robert Dinwiddie (szerk.): Tudomány és technika évről évre
Paolo Rossi: A filozófusok és a gépek
David Gelernter: Ami működik, az csodálatos
Lukács József: TPA történet
Pap János: A nagy pillanat
Kilián Zoltán: Kilián Zoltán sokat tudó könyve
Norbert Golluch – Mariano Valsesia: A fortélyos technika
Horváth András – Szabó Attila: Űrkorszak