Timescape (Timescape 1.) 3 csillagozás

Megdőlt az elmélet, hogy a Greg névvel csak jó hard sci-fit írhat valaki.
A történet elvileg arra épülne, hogy a közeljövőben a környezetszennyezés hihetetlen tempóban kezdi pusztítani az élővilágot, és a fejlett világban központilag próbálják irányítani a tudományos kutatásokat, hogy ezt valahogy megállítsák. Brit tudósok (jaj, de hülyén hangzik ez mostanában :D) kitalálják, hogy figyelmeztető üzenetet kéne visszaküldeni a XX. század közepére. De egyrészt fogalmuk sincs róla, hogy valóban működik-e a dolog, másrészt a kormányhivatalokat is igen nehéz meggyőzni, hogy az egyre fogyó erőforrásokból egy ilyen meredek ötletre áldozzanak.

A könyv viszont alapvetően nem erről szól. Van benne rengeteg koktélparti (amiket csinos tudósfeleségek rendeznek, hogy legyen valami értelme létjogosultsága a szerepeltetésüknek), meg összeveszés a munka miatt feleséggel/baránővel/anyóssal, aztán egymás fúrása az egyetemen, és kuncsorgás több támogatás után. (Mellesleg a Dallas óta nem láttam még ilyet, hogy minden egyes szereplő pótcselekvés jelleggel iszik, de állandóan, mégsem lesznek soha részegek.) A hard sci-fi és a szappanopera ilyesféle keverékét én a magam részéről képtelen vagyok szórakoztatónak találni, ámbár Wilson és Sawyer rajongóinak éppenséggel bejöhet. Egyébként nagyon gyorsan olvasható 400 oldalról van szó, hiszen nem történik benne semmi. Kivéve azokat a rövid részeket, ahol valaki beleveti magát a magas matematikába. Vannak azért benne jó gondolatok – ezért is kap három egész csillagot – de ezek kifejtésére általában már nem marad hely a könyvben.

Ahhoz képest, hogy 1980-ban írta Benford, a mondanivalója ugyanolyan friss és elgondolkodtató.