Csontfa (Penn Cage 5.) (Natchez-trilógia 2.) 27 csillagozás

Greg Iles: Csontfa

Penn ​Cage, az egykori államügyész-helyettes, Natchez polgármestere, egy szövevényes, dermesztő rémálom kellős közepén találja magát. Miután apja, Tom Cage hajdani afroamerikai ápolónője meghal, valóságos lavina indul el: a köztiszteletben álló orvos menekülni kényszerül a szinte minden sejtjében korrupt igazságszolgáltatás elől, és ő maga meg a menyasszonya, Caitlin élete is veszélybe kerül. A polgármester néhányadmagával kétségbeesetten próbálja megtalálni az apját, és akarva-akaratlanul háborút indít a Ku-Klux-Klan egyik vadhajtása, a kegyetlen Dupla Sasok ellen, akikről kiderül, hogy messze többet tudnak Tom Cage-ről, annak múltjáról, mint tulajdon felesége vagy a fia. És úgy tűnik, ez a múlt az amerikai történelem talán legnagyobb tragédiáihoz és rejtélyeihez köthető: egyenesen John F. Kennedy, Robert F. Kennedy és Martin Luther King megöléséhez.
A jó és a rossz oldalon állók által indított hajsza végül mind egy helyre vezet: a mitikus Csontfához, az egykori… (tovább)

>!
General Press, Budapest, 2016
736 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636439125 · Fordította: Recski Júlia
>!
General Press, Budapest, 2016
736 oldal · ISBN: 9789636439446 · Fordította: Recski Júlia

Enciklopédia 2


Kedvencelte 3

Most olvassa 5

Várólistára tette 24

Kívánságlistára tette 15


Kiemelt értékelések

bokrichard>!
Greg Iles: Csontfa

Erre is alig akadnak szavak. A Lángoló kereszt egy krimi-thriller-történelem egyveleg trilógiának első fontos köve volt. Nehéz ezt a szintet újra hozni, de Iles hozta a kötelezőt. Minden, amit a sötét rasszizmusról, a KKK-ról, a sziklákról írtam, itt folytatódik. Rengeteg szereplő, rengeteg áldozat, rengeteg érzelem, rengeteg történelem hömpölyög végig az oldalakon. Aki az előző kötetről lemaradt, jó lesz pótolni azt, mert sok részlet felelevenedik az első 100 oldalon, de a teljes képhez ismerni kell sok apró részletet, hisz az egész könyv ezekből, és az ezek által felépített hálózatból áll. Nagyon sterilen és szárazon hangzik mindez, de higgye el mindenki, hogy komoly érzelmek dúlnak a háttérben, melyek a bosszú, a megtorlás képét teszik egységessé. Félelmetes indulatok munkálkodnak, ijesztő a kép, mely akár mindennapos probléma is lehet. Mit lehet, az is bizonyos pontjain a világnak. A második kötetben a Cage család kálváriája a tetőfokra hág, a háború szedi áldozatait kegyetlenül, drámai pillanatokból nincs hiány. És igen, rátalálnak a halottak Camelotjára, melyet a „kerekasztal” Übermensch „lovagjai” alkotnak verítékkel, és rengeteg vérrel. Nem egy sablonosan átkötős második kötet, rengeteg kérdést megválaszol, számos ajtót bezár, sokat azonban nyitva hagy, ami egy biztos sikert, és igazi katarzist jelez elő a harmadik kötetre, amit már előre nagyon várok. Ja, és azt sem értem, hogy a krimi rajongói közül miért ilyen kevesen olvastuk ezeket a könyveket? Nincs túl sok olvasás itt sem, de az előzőnél sem. Aki az első 3 miatt akarta kihagyni ne tegye, önállóan is megállja a helyét. Tessék szépen olvasni, és elhűlni!

mate55 P>!
Greg Iles: Csontfa

Igazából nehéz összefoglalni a mű cselekményét, és szerintem nincs is értelme, hiszen egy monumentális történetről van szó. Csak egy pár mondatot: műfaját tekintve egy családregénnyel ötvözött krimi, amely cselekményének jelentős része 2005-ben játszódik. Azonban a jelenben elkövetett bűncselekmények is mind az 1960-as években gyökereznek, így az író több idősíkon futó történetvezetést alkalmaz, ahol a jelenben történteket egy-egy múltbeli esemény felidézésével teszi érthetőbbé. Az elbeszélési stílus sem teljesen hétköznapi, hiszen váltott személyű elbeszéléssel van dolgunk. A regény egy részét a főszereplő, Penn Cage meséli el (egyes szám első személyben), azokat a fejezeteket, amelyekben nincs jelen, (egyes szám harmadik személyben) írta a szerző. Akár egy nyomasztóan nagyszerű társadalmi vizsgálódásnak is felfoghatjuk, mely minden ízében kőkeményen ostorozza az erkölcstelen hozzáállást s annak minden követőjét. Példaértékű, de ami még fontosabb, reális és kiforrott gondolatokat támaszt a társadalom problémáiról, embertípusairól, hazugságról, megkülönböztetésről és egyszerűen magáról az emberről. Közel sem vagyunk annyira különbözőek, mint amennyire néha szeretnénk. Merthogy dacára annak, hogy Amerika messze van, a ’60-as évek rég elmúltak, négerekkel ritkán találkozunk, a probléma – a korrupció, a zsarolás, a megvesztegetés, a szegregáció, a fajgyűlölet, és „társaik” – bőven aktuális idehaza is. A mai, sokszor semmitmondó és szó szerint haszontalan könyvek között, egy ilyen gyöngyszemre akadni kisebb csoda. Ideális olvasni való, a már amúgy is vészesen közeledő hideg, téli estékhez. Őszintén remélem, hogy Nektek is legalább ugyanakkora élményt nyújt majd, mint nekem, amely nem csak elveszi azt az időt, amit ráfordítunk, hanem ajándékba ad egy olyan kimondhatatlan élményt, amiért érdemes a könyvek szerelmesének lenni!

8 hozzászólás
smetalin>!
Greg Iles: Csontfa

Elég vaskos egy könyv, és a történet is az, ha valaki véletlenül ezt venné először a kezébe, szerintem akkor sincs minden veszve, hisz az első 100 oldal teljesen elmeséli az előző könyv történetét. Ami nekem nagyon jól jött, hiába olvastam a Lángoló keresztet, de azóta eltelt némi idő, és ebben a történetben annyi de annyi sok szereplő van…….bizony jól jött a felelevenítés. Így minden a helyére került és élvezni tudtam a folytatást, tudtam ki kicsoda és mit követett el. Mint már említették előttem: ez tényleg méltó folytatás és ami tetszett, majdhogynem le is zárta a végén, persze hagyott nyitott kapukat az író, lesz még folytatás, de nagyon sok cselekményt lezárt.
A Cage és a Knox család folytatja megkezdett „háborúját”, egyre több részlet derül ki Kennedy gyilkosságáról is, és a 60'as években elkövetett faji gyilkosságokról is megtudhatunk többet., és bizony kiderül az is merre is van a bizonyos Csontfa és milyen titkokat rejt.

Kalmár_Melinda P>!
Greg Iles: Csontfa

     Bennem van a hiba! De ez nekem annyira amerikai! Vagy az is lehet, hogy a krimi, mint műfaj számomra most kicsit kimerült. off
    A regénynek vannak vitathatatlan érdemei, de nekem az idegeimre ment, hogy itt mindenki titkol mindenki elől fontos információkat. Akár az életét is kockára teszi, de el nem mondaná, amit tud! Mert nincsenek szövetségesek, csak vetélytársak. Mert nem a megoldás a fontos, hanem a siker. És hazudnak egymásnak megállás nélkül. Na, ezt tényleg nem tudtam megemészteni.
    A trilógiát (hexalógiát) folytatni fogom, hiszen a téma érdekes, és spoiler, de még kell egy kis idő.

nyolcadikutas>!
Greg Iles: Csontfa

Monumentális.
A Generál Press 24 éve útjára indított világsikerek sorozatának második megjelenése Iles Spandaui Főnix című regénye volt – Follsom Holnaputánja után –, és annyira megfogott, hogy azóta az író minden regénye a polcomon sorakozik. Ma már, meglett emberként, az elengedés, mint a birtoklási vágy sutba dobásának folyamataként, kevés író munkásságát gyűjtöm, de Iles ezen általam kitüntetett szerzők egyike.
A Csontfáról nehéz bármit is írni. Ötlet- és részletgazdag. Érezni rajta nem csak az alaposságot, de a szív és a lélek munkáját is. Olvasható önmagába is, de folytatása a Lángoló keresztnek és közvetlen előzménye a készülő harmadik résznek. Szervesen nem épül rá az első három Cage regényre, de nem baj, ha az ember sorba veszi őket és úgy halad előre, mert valahogy teljesebb lesz tőlük a regényben szereplő alakokról kialakult összkép.
A történetnek súlya van. De felesleges szemezgetni, mazsolázni, bele kell vetnie magát az embernek és magáévá tenni. Aztán elmélázni a múlt és a jelen, a család, a hit, a becsület, az önfeláldozás, vagy az eleve elrendeltetés kérdése felett és elcsodálkozni azon, hogy olvasás közben olykor ökölbe szorul a kezünk. És hogy, ha lenne, nyílna az a bizonyos bicska a zsebünkben.

jaspi>!
Greg Iles: Csontfa

A Lángoló kereszt című regény az egyik kedvencem volt 2015-ben. Amikor utánanéztem a szerző korábbi műveinek, kiderült, hogy a főszereplő Penn Cage története nem ezzel a regénnyel kezdődött, hiszen ez már a negyedik könyv. A jelenleg csak antikváriumokból beszerezhető érdekes és izgalmas trilógia (Csöndes játszma, Forgó angyal, Az ördög hajója) fontos, de nem nélkülözhetetlen előzménye a második trilógiának. A Lángoló kereszt önmagában is olvasható kötet. A Csontfa viszont közvetlen folytatása a Lángoló keresztnek, ezért csak az előzmény elolvasása után javaslom az olvasását. Úgy gondolom, hogy az első trilógia kihagyható, vagy későbbre halasztható, így akár a Csöndes játszma, akár a Lángoló kereszt lehet az első könyv az olvasásánál.
Én a Lángoló keresztet olvastam először, majd hosszú vadászat után a korábbi három kötetet. Ezek is tetszettek, így nagyon megörültem, amikor megtudtam, hogy érkezik következő kötet Csontfa címmel.
Miután kézhez kaptam a Csonfát, az első ami megragadott, a mérete volt. Elképesztően vaskos példány a maga 730 oldalával. Tartottam is tőle, hogy a sok oldal közt elvész a lényeg. Alaptalanul aggódtam. Greg Iles ismét maradandót alkotott! Most is oda szegezett a könyvhöz és a külvilágot teljesen kikapcsolva izgultam végig a történetet. Minden szempontból méltó folytatása Lángoló keresztnek.
Miközben tovább bonyolódnak a jelen történései, egyre több derül ki a múltról is. Érdekes adalékok a polgárjogi mozgalmakról, sokkoló csavarok, cselszövés, pergő akció, világpolitika és helyi hatalmi harcok a főbb jellemzői ennek a kriminek. Greg Iles most is remekül illesztette össze az összetevőket. Szerintem hideg téli estéken ideális olvasmány ez a könyv, amikor semmi szükség rá, hogy bármivel megakasszuk az olvasását. Ez a magával ragadó, izgalmas történet tökéletes elfoglaltságot ad.
Jó lenne, ha már a befejező részt is kézhez vehetném!

unrealnoise>!
Greg Iles: Csontfa

Brutális. A történet mélysége, a karakterek önmagukban, a szereplők térben és időben való elhelyezésének módja, a hangulat, a feszültségkeltés… de tényleg, ismételten csak azt tudom mondani, hogy a precizitás ismét minden téren jelen van. Greg Iles egyik, ha nem legjobb regénye, a Penn Cage sorozat igazi ékköve. Az előzőért is vakulásik odavoltam, de ez egy fokkal annál is jobb és teljesebb lett. Igazi mestermű. Az egyik legjobb krimi, amit valaha olvastam. Nem is tudom, lehet-e ezt fokozni a továbbiakban…

Még órákon át ülhetnék a gép előtt, és próbálkozhatnék a regényhez fűződő gondolataim mondatokba szövésén, de túl fáradt is vagyok most hozzá (munka valamint olvasás után), és egyébként is megtette már ezt előtte valaki teljesen korrekt módon…

Viszont nem tudtam volna úgy „nyugodtan” lefeküdni, hogy nem írok pár magasztaló sort eme csodás regényt illetően…

megj.: A kiadás egyébként személyes kedvencem. A borító az egyik legszebb, amit valaha láttam, az ekönyv pedig szintén hibátlan. (Igen, mindkettő megvan. Legálisan.)

Kötelező, ajánlott, minden, amit csak ide tudtok képzelni egy 10/10 után. Önmagában persze szigorúan csupán az előzmények ismeretében érdemes a regénynek neki vágni, de mivel az egész sorozat nagyon jó, kétsége ne legyen senkinek, hogy minden egyes rá áldozott percet maximálisan meghálál a szerző.

Audrey07>!
Greg Iles: Csontfa

Hihetetlen érdekes történet. Így érdemes megismerni az amerikai történelmet, a nem túl hízelgő 60'-as éveket, szerethető szereplőkkel, jól megírt karakterekkel, drámával, akcióval, krimivel. Nem lehet letenni, én legalábbis alig tudtam.
Felkeltette az érdeklődésem a történelmi szál, és egy kicsit utánakerestem. Megdöbbentő volt olvasni a könyv néhány „szereplőjéről” a valóságban, akit érdekel pl:
http://www.usatoday.com/story/news/nation-now/2017/02/2…
Remélem mindenki felismeri Henry-t! :)

Máté9112>!
Greg Iles: Csontfa

Azt a mindenit.. Kezdem azt hinni hogy ez a krimik krimije.. Óriási történet. Rengeteg szálon futnak az események és mindegyik kapcsolódik mindegyikhez. Muszáj olvasás közben is írnom az értékelést különben elveszek.
Tudom hogy fikció a történet, de hogy alapjában véve megtortent eseményekre épülve bontogatja ki a szálakat Greg Iles… Ez valami fantasztikus. És akaratlanul is bele gondolok mi van ha igaz…
Alapjában véve egy 3 részes történet második könyve ( hiszen az első 3 rész szinte külön álló dolog) de terjedelmének köszönhetően egy globális történetet olvashatunk. 40 év történelme. A szereplők a végletekig ki vannak dolgozva mind a jó oldal mind a rosszfiuk. Ahoz képest hogy az első rész és ez a második rész közel 1500 oldalas könnyen követhető az egyes karakterek élete fejlődése döntése. Nem veszik el az olvasó ebben a sok oldalban. Tökéletesen felepitett remek mű.
Bombasztikus. És így közel 1500 oldal után is van még egy rész.
Ez egy óriási kirakós aminek darabja lassan a helyükre kerülnek.
Jöhet a befejező rész


Népszerű idézetek

mate55 P>!

Az otthon az, ahová bármikor jogod van belépni….

144. oldal

robinson P>!

Ma éjjel a halál és az idő megmutatta nekem a valódi arcát.

23. oldal

robinson P>!

– Mindenkinél elpattan a húr, ha túlfeszítik, John. Te is tudod.

21. oldal

robinson P>!

– A Csontfánál? – kérdezi Kaiser halkan. – A legtöbb ügynökünk szerint az a hely merő kitaláció.
– Pedig nagyon is létezik.

64. oldal

robinson P>!

A holnap nagy csatái hamarosan kezdetüket veszik.

100. oldal

robinson P>!

Az apám már tegnap óta tudja: ha valaki megöl egy zsarut, akkor sem segítségre, sem irgalomra nem számíthat.

153. oldal

robinson P>!

Ahogy az anyámra gondolok, a bűntudat és a harag kétélű kése csúszik a bordáim közé, és azon tűnődöm, vajon apám látótávolságra van-e a hatalmas lángtól.

32. oldal

Kapcsolódó szócikkek: bűntudat · harag
mate55 P>!

John Kaiser különleges ügynök az FBI „taktikai szobájának” ablakánál állt a River Bend Hotelben, és Natchez fényeit figyelte, amelyek magasan a Mississippi sötét vize felett csillogtak.

(első mondat)

mate55 P>!

Isten minden teremtménye sebezhető.

120. oldal

mate55 P>!

Néha egy személy el tudja érni, amire egy egész csapat is képtelen.

124. oldal


A sorozat következő kötete

Penn Cage sorozat · Összehasonlítás
Natchez-trilógia sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Stephen King: Tóparti kísértetek
Celeste Ng: Amit sohase mondtam el
Steve Berry: A püspök embere
Bret Easton Ellis: Amerikai psycho
Ryan Gattis: Közel a tűzhöz
Lesley Kara: A pletyka
Stephen King: A halálsoron
Don Winslow: A kartell
Andrew Gross: Egy kém Auschwitzban
Mario Puzo: A Keresztapa