Pletykaanyu 151 csillagozás

Grecsó Krisztián: Pletykaanyu Grecsó Krisztián: Pletykaanyu Grecsó Krisztián: Pletykaanyu Grecsó Krisztián: Pletykaanyu

Az Isten hozott szerzője ezzel a novelláskötettel robbant be a kortárs magyar prózába. Életszaga, szemtelen éleslátása áttört bizonyos gátakat, és próbára tette Grecsó Krisztián szűkebb környezetének tűréshatárát. A Pletykaanyu olyan mélységekből hoz friss híreket, ahonnan ritkán kapunk valódi tudósítást. A kötet persze jóval több annál, mint amit a pletykasajtóból, televízióból megismerhettek, és elevensége, újszerűsége nem azon múlik, hogy magukra ismertek-e az olvasók az elbeszélések hús-vérfiguráiban vagy sem. A novellákat sokkal inkább valami autentikus tudás mozgatja; Grecsó nem kutat, nem kérdez, csak figyel. Mint aki bennszülöttből lett „etnográfussá”. Ízes humora, nyers ereje valóban minden pátosztól mentes, de hogy ez árulóvá teszi-e a szerzőt, döntse el Ön. Miközben szórakozik, ítélkezhet!

Eredeti megjelenés éve: 2001

Tartalomjegyzék

>!
Magvető, Budapest, 2018
212 oldal · ISBN: 9789631428308
>!
Magvető, Budapest, 2018
212 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631436686
>!
Magvető, Budapest, 2016
192 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631424979

6 további kiadás


Enciklopédia 1


Kedvencelte 4

Most olvassa 24

Várólistára tette 66

Kívánságlistára tette 50


Kiemelt értékelések

>!
Csabi P
Grecsó Krisztián: Pletykaanyu

Jelenkor 30/30, legjobb novelláskötetek, 29.

Nem nagyon akartam én ezt elolvasni, mert szinte csak rossz véleményeket olvastam róla, aztán meglepődtem, hogy felkerült az elmúlt 30 év legjobb köteteinek listájára. És ahogy utánanéztem, a kritikusok bizony mindig is kajálták. Szóval akkor egy próbát megér.

Meglepődtem, mert nem azt kaptam, amit vártam az előzetes legendárium alapján (kocsmai történetgyűjtés, fenyegetések a faluban, majd kártérítési perek), valami olyasmire gondoltam, mint a Szűz Mária jegyese, ahol amúgy nem hallottam semmi utólagos botrányról, Milbacher biztos tanult Grecsó esetéből. Szóval van itt egy falu, meg tényleg feltűnnek figurák, de egyáltalán nem a falusi folklór kirablása folyik a könyvben, nem csak a sztorizgatás megy, hanem Grecsó bátran nyúl az anyaghoz („nem vak ez a ló, csak bátor”), és különböző formákba önti mondókáját. Nem hiába mondták a kritikák, hogy az író megtalálta a saját hangját, sőt, egyszerre többet is. No, talán kicsit túl sokat is, mert volt pár novella, ahol nem bírtam felfogni, miről is szólna ez.
Hogy miért az olvasói fanyalgás, az érthető: tényleg kevés a szaftos pletyi, nem annyira lehet kiröhögni a tuskót, és nagy sztorik sincsenek, majdnem azt mondtam, hát kit érdekel ez a helyieken kívül?
És akkor megkérdezem, ha Grecsó itt megtalálta a hangját, akkor hol veszítette (hagyta) el? Mert az Isten hozott-ra még úgy emlékszem, hogy egy remek regény, aztán később a népszerűséggel valahogy ellaposodott ez a stílus, mintha csak a közönségnek lenne kiszolgálva a kedves igénye, és hiába, hogy a Jelmezbál egy jobban megcsinált dolog, de a Pletykaanyu hangját én nem hallom benne. Szóval, akik szeretik az írót, ezt a mostanit, azoknak nem sok örömük lesz a Pletykaanyuban, akik meg nem annyira, azok megnézhetik, honnan indult ez a karrier.

2 hozzászólás
>!
DaTa P
Grecsó Krisztián: Pletykaanyu

Ójajjjjj…

De jó volt ma a főnökömmel hosszan telefonálni, ő hiányozni fog, ha úgy alakul, fura, hogy még sosem találkoztunk személyesen mégis ennyire megszerettem.
Bobby de aranyos volt ma séta közben, olyan vidáman rohangált a réten, de jó, hogy van ő nekem!
Engem ez a Schriwanek idegesít. Gondolom, most nevetnem kellene. Nem megy.
Steaket fogok sütni holnap, de milyen köretet csináljak hozzá?
Majdnem rossz repülőjegyet vettem apósomnak basszus, de jó, hogy a legutolsó pillanatban észnél voltam..
Miről is írt ez a Grecsó itt most? Á, mindegy, haladjunk, lapozzunk…
El ne felejtsem letölteni holnap azt a számot!
Hm, vissza kéne lapozni mert nem tudom ki kicsoda. De annyira nem érdekel…
Hmm, érdemes nekem most erre itt időt pazarolni? Eltelt vagy 15 oldal és én egy mondatot nem tudnék elmondani, miről volt itt szó.

Nagyjából ilyesmik rohangáltak a fejemben ki-be-körbe-körbe-karikába miközben ezt próbáltam olvasni. Feladtam, abbahagytam, nekem ez most nem megy és félre sem rakom, mert nem érzem úgy, nekem ez bármikor újra menne.

2 hozzászólás
>!
Bélabá P
Grecsó Krisztián: Pletykaanyu

Jóféle vidéki történetek novellára „hangszerelve”. Amikor falura jártunk nagyiékhoz, az öregektől lehetett kicsit hasonlókat hallani. Az első négy volt a legjobb, azokból is a Schriwanek bácsis tetszett a legjobban. A második fele kicsit lassabb volt számomra. Megvan a maguk „íze”, nem mondhatni azt, hogy nyomokban sem tartalmaznak életszagot. Nem tökéletes, de kezdésnek egész jó. Köszönöm @just_aGirl-nek a hanganyagot!

17 hozzászólás
>!
krlany I+SMP
Grecsó Krisztián: Pletykaanyu

Bár egy nap alatt elolvastam, de… először azért haladtam vele, mert jó volt olvasni, később meg azért, mert nem, és csak túl akartam rajta lenni.
Nem egy vidám történetek, de ahol van magja, ez nem zavaró… de ahol már csak a morbid és a sötét kell ahhoz (mint egy sátánista szekta orgiája), hogy legyen mit írni, az már nem az én világom…
Eléggé útkeresős… az első fele, azt érdemes olvasni.

14 hozzászólás
>!
GTM P
Grecsó Krisztián: Pletykaanyu

Kíváncsi lennék, ha nem ismertem volna meg korábban Grecsó más írásait, akkor hány pontot adnék. Lehet, kevesebbet, de ezt már soha nem tudom letesztelni. Maradjunk annyiban, hogy nem is próbálok objektív lenni, hagyom, hogy befolyásoljanak a korábbi találkozások. Tudom, pofára osztályozok. Mert szeretem Grecsó Krisztián írásait: a humorát, a gyakran provokatív stílusát, az eszement alakjait, és a világot, amit ábrázol: a porban és munkában vagy épp a hiányában fulladozó magyar falut.
Akkor is szeretem, ha túlzásokba esik, ha néha zavaros, ha egyik-másik novellának se füle, se farka. Mint ezeknek az első írásoknak. De már ott rejlik bennük az Isten hozott írója. És néhány történet kifejezetten tetszett.
Jó, hogy nem ezt a kötetét olvastam először. De most ez is kedveltem, a hibával együtt. Mert ha valakit szeretek, annak a hibáit is hajlamos vagyok megbocsájtani.

>!
dtk8 P
Grecsó Krisztián: Pletykaanyu

Ez volt eddig az év mélypontja.
Pedig én nagyon kedvelem a szerzőt, úgyhogy ezt a kötetet úgy fogom kezelni, mint egy ifjúkori botlást. Ezzel robbant be? Mibe? Ez annyira kortárs, hogy nem tudom miről szól, mert nem értem a cselekményt. Az utolsó kettőét értettem, de azt meg bár ne értettem volna.
Nem éreztem a vidéki hangulatot sem, amit sok értékelésben olvastam. Csak magamon, mert egy idő után már én váltam károgó öregasszonnyá: na, ezt is elolvasom, biztos ez is rettenetes lesz. Hát nem rettenetes? Ugye az? Na majd a következő, biztos az is rettenetes lesz stb. stb.

3 hozzászólás
>!
Zero P
Grecsó Krisztián: Pletykaanyu

Egészen ijesztő volt ezt a viszonylag sok negatív vagy közömbös véleményt elolvasni, mielőtt a könyvbe beleugrottam volna. De milyen jó, hogy nem hallgattam rájuk!
Az első elbeszélésen még sírva röhögtem, aztán egyre árnyaltabb lett a kép.
Az eddig letudott Grecsókhoz képest ez a kötet néhol egészen elvont, néha majdnem posztmodernbe hajlik, dacára a vaskos, népies ízeknek, a gyerekkori miliőnek. Nem egy teljesen kitalált, saját hang ez még, néhol kicsit kidolgozatlan, máshol túlírt, emitt darvasilászlós kicsit, amott meg inkább partinagylajosos, de a felszín alatt látni, ahogy szép lassan el is grecsósodik.
Nincs meg benne az a fajta falusiromantikás felhang, amit szerintem tudat alatt sokan hiányolnak belőle, ez inkább vaskos, könyörtelen, szúrós, de gyermekbetegségei ellenére egy nagyon is szerethető olvasmány volt.

>!
Gyöngyi69
Grecsó Krisztián: Pletykaanyu

Közel egy hete egy videó és @olvasóbarát ajánlására Grecsó Krisztián a kívánságlistám élére került. Értékeléseket, pontozásokat nem nézve a Pletykaanyu lett az első kiválasztott, hangoskönyv formájában sikerült beszereznem.
Biztosan magasak voltak az elvárásaim, de egész hamar sikerült lefaragnom belőlük, tudtam értékelni Schriwanek bácsi szövegelését, az átadott élettapasztalatát. Időnként még egy kis nosztalgia is hatalmába kerített, mert úgy gondolom fantasztikus dolog, ha az ember életébe -főként, ha a szülők nem képesek betölteni ezt a funkciót – adódik egy Schriwanek bácsi, aki megtanít ezt-azt az életről. Talán az sem fontos, hogy gyerekként mindent tökéletesen értsünk, előfordul, hogy felnőttként, mikor a sors úgy alakítja az életünket, akkor jut eszünkbe a magunk Schriwanek bácsijának a helyzettel kapcsolatos bölcsessége, jó esetben át is segíthet egy-egy döccenőn. Legjobban Schriwanek bácsi kórházba kerülése, és az azt követő eseményekről szóló rész tetszett, ebbe valószínűleg belejátszott a személyes érintettségem, a kórházban minden műszakomban találkozom ilyen idős emberekkel. Szeretem őket.
Ez után a történetek és én kevésbé találtunk egymásra, bár mindegyikben volt olyan rész, ami jobban megragadta a figyelmemet, de elejétől a végéig nem érintett meg egyik sem. Az is előfordulhat, hogy nem voltam olyan lelkiállapotban, hogy tudtam volna hagyni, hogy megérintsen, mert hát nem könnyű, laza kis sztorikról van szó…
Azóta több Grecsó interjút meghallgattam, irigykedek, hogy nem vagyok diák, akinek Grecsó rendkívüli irodalomórát tart. De semmi sincs veszve, van már jó néhány könyve amit lehet olvasni, és reméljük még ennél is sokkal többet ír ezután!

2 hozzászólás
>!
Sárhelyi_Erika I
Grecsó Krisztián: Pletykaanyu

Egy ideig olvastam tisztességgel, még szórakoztatott is kb. a 70. oldalig, aztán csupa olyan elbeszélés következett, ami nekem se füle, se farka, se nem vicces, se nem érdekes, konkrétan arra sarkallt, hogy továbblapozzak, nézzem a következő történetet, de egyre inkább elvesztettem az érdeklődésem. Ezek a szereplők nem kerültek közel hozzám, talán mert jómagam nem ismerem a vidéki életet, a vidéki embereket, azok gondolkodásmódját, a mindennapjaikat – egyszerűen kívül maradtam, és rendre azt kérdeztem: mi van…?! Úgyhogy ez a Grecsó-kötet nekem nem jött be. Nekem a novellával mint műfajjal szemben amúgy is elég erősek az elvárásaim, és ezek jó része számomra (!) egyszerűen élvezhetetlen volt.

>!
just_aGirl
Grecsó Krisztián: Pletykaanyu

Új színfolttal bővült olvasmánylistám palettája. Ismerkedés gyanánt vettem kézbe Grecsó Krisztián művét. Stílusa és humora már a legelső, címadó novellával levett a lábamról, melyet Schriwanek bácsi történetei csak fokozni tudtak. Ahogy az több értékelésben is olvasható, nem minden novella sikerült rendkívül érdekfeszítőre ebben a kötetben. A vidéki világban nevelkedett szereplők élettapasztalata, az iskolapadot nem, vagy csak rövid ideig koptatott falusi öregek bölcsessége, és a folytonosan visszatérő témák, mint például a kemény munka vagy éppen a munkanélküliség, étel-ital, erotika, és végül, de nem utolsó sorban a vidéki emberek értékrendje Grecsó nagyszerű humorával fűszerezve mindegyik részben kárpótlásul szolgál.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
robinson P

Szeghalomig van busz, sehova tovább. A csabai járatig órák. Szeghalom szomorú és kegyetlen kisváros a Kőrös partján, teli elvágyódással és ragaszkodással.

69. oldal

4 hozzászólás
>!
AeS P

Komoly gondjai vannak egy parasztnak, ha miniszter.

9. oldal, Pletykaanyu (Magvető, 2006)

1 hozzászólás
>!
robinson P

Magánnyomozni itt olyan, mint egyedül pletykálni.

23. oldal

>!
utazó

Nem pisálunk reggel a gatyába, csak mert estére úgyis lecseréljük.

51. oldal

5 hozzászólás
>!
robinson P

Meg van ez a világ bolondulva, föl van fordulva a pereputty a feje tetejére, ezt gondolják a faluban sokan, nem is egészen alaptalanul.

(első mondat)

>!
Csabi P

Mit higgyek el, ha hamissággá válik minden? Elfoszlik az egész, mintha nem is lett volna semmi.

>!
Zero P

Csók Feri volt jófajta szippantós, szerette a szarszagot, kijött még aznap, mikor hívtuk, és a mellét verte, úgy dicsekedett: neki a vérében van a szar. Amíg szippantós volt, nem is hívta senki úgy, hogy Csók, addig Szőr Széklet volt, vagy egyszerűen csak a Csokis Feri, de mióta kiment a Vatikánba hűtő-fűtő klímát pucolni, mindenki így ismeri, Csók. Kiment, és ott mondták neki a homokos svájci testőrök, hogy latinul vagy németül, Ferike nem emlékezik pontosan, az ő neve azt jelenti, Csók. Szerintem nagyon buta nyelv lehet az, amelyiken a Kis azt jelenti, Csók. Egyszer a Jordán Tibivel huszonegyeztek az Oláh kocsmában, és a Jordán Tibi, akinek igen míves, pattintott üveggolyó a bal szeme világa, azt mondta, szerinte borzasztóan perverzet jelenthet az a szó, hogy cunájt. Mert az amcsik minden hallgatónótába beleszövik, az meg tudvalevő, hogy az amcsikat jéghasítgató bicskával molesztálja az asszony, s még ki is köti a kezüket, annyira el van menve az esze. Egy ilyen kívánós nép biztosan nem mondogatja mindig, hogy cunájt, ha nem akar vele valamit. Csók Feri ekkor közbeszólt, hogy a cunájt égi áldásféle, próbatétel, mint a rüh, csak nyugaton még a rüh is más. Aztán mindezekről eszébe jutott, hogy az ő neve csókot jelent németül vagy latinul, de inkább németül, mert a papok nem smaciznak. Elébb nem hitte senki el ezt a hülyeséget a Ferinek, de aztán valahogy mégis rajta ragadt.

8-9. oldal

>!
Bogas P

A beszéd olyan, mint a lágytojás, fölszakad, és aztán nem lehet visszaragasztani.

Achilles-ín

>!
Sárhelyi_Erika I

A vese fölött lakik valahol a lélek, a tüdő egy kicsit nyomja a vállát, nem kóser szállás, de nincs jobb, akinek nagy lelke van, bírja csak el.

43. oldal

>!
lizke

Mit bántam volna én, ha nem a világ közepe: Pest, nem a kálvinista Róma: Debrecen, a mediterrán Ige: Pécs, a napfényes Tisza-part: Szeged, esetleg a tótok bástyája: Békéscsaba hív magához csak kerüljön már valami. Felnőttkorban is apám fennhatósága alatt: inkább a halál.

107. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Bächer Iván: Emberevő
Tar Sándor: A 6714-es személy
Fejes Endre: A hazudós
Krasznahorkai László: Megy a világ
Győrffy Ákos: Akutagava noteszéből
Schäffer Erzsébet: Lábujjhegyen
Szabó Magda: Alvók futása
Moldova György: A törvény szolgája és egyéb történetek
Nagy Gabriella: Üvegház
Vámos Miklós: bárnovellák + Fakciók