A ​magyarok istenének elrablása 1 csillagozás

avagy a magyar faj nagy elárultatása
Grandpierre K. Endre: A magyarok istenének elrablása Grandpierre K. Endre: A magyarok istenének elrablása Grandpierre K. Endre: A magyarok istenének elrablása

Borzasztó tájékozatlanság és tudatlanság uralkodik a magyar nemzeti múlt minden jelentős kérdésében. Hazugságok és titkok átláthatatlan leple fedi előlünk az igaz történelmünket.

GRANDPIERRE K. ENDRE jelen munkája egy titkos rést nyit olvasóinak arra a rejtelmes, szemünk elől tökéletesen elfedett nemzeti tragédia hátborzongató háttértényezőire, amelyen a magyarság a X-XI században átesett.

„A MAGYAROK ISTENÉNEK ELRABLÁSA” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik a könyv olvasásakor gondolatban betekintenek abba a titkos résbe és azokba a titkos eseményekbe, amelyeket gondosan el akartak rejteni mindannyiunk elől.

>!
Titokfejtő, 2015
246 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789637707063
>!
Koronás Kerecsen, Budapest, 2008
272 oldal · ISBN: 9789638766533
>!
Titokfejtő, Budapest, 1993
240 oldal · ISBN: 9637707069 · Illusztrálta: Barcsik Géza

Enciklopédia 1


Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

mohapapa I>!
Grandpierre K. Endre: A magyarok istenének elrablása

Grandpierre K. Endre: A magyarok istenének elrablása avagy a magyar faj nagy elárultatása

Azon gonolokodom, hogy mennyire baj, ha egy történelemmel foglalkozó mű nem tűnik tudományosnak, és érzelmileg meglehetősen túlhajszolt, elfogult? S azon, lehete-e elfogulatlan valaki a szülei gyilkosával szemben, tudja-e annak tetteit tárgyilagosan mérlegelni és értékelni? És kell-e így tennie, vagy beszámolója elfogultan, érzlemileg túlfűtötten is teljesen elfogadható?

A kis könyvecske talán legérdeksebb része az augsburgi csatával oglalkozó fejezet. Minimum elgondolkodtató… De amit Taksony haláláról, illetve Géza és István uralkodásáráól ír, az is jócskán árnyalja a történelmi ismereteinket.

Függetelnül attól, hogy zavaros üógy volt ez a magyar államalapítás, bárhonnan is nézem. Mert sem a kincstári, agyonszajkózott álláspont nem kielégítő, sőt (hurrá, kiírtja Géza és István a vérünket, a vallásunkat, ránk erőszakol egy tök idegen vallást, ami a szeretet nevében négyeli fel Koppányt és önt forró olmot Vazul fülébe, hogy utána megvakíthassa; győzött István, de jó), sem az alternatív értelmezés nem győz meg minden szempontból (rendben van, összesküvés volt, Géza jóformán gyerek volt, amikor a német papok és a katonák elözönlötték Magyarországot, csúnya magyarfaló önpusztító magyarok, akik a nép nevében olyan egyezséget kötöttek Ottó császárral, amely szerint csak a magyaroknak voltak kötelezettségeik, a németek meg örültek, hogy némi undírótó fortállyal az ölükbe hullott egy ország, de hol volt mindezenközben a magyar urak tömkelege, akik nem voltak tagjai a tizenkettőnek, aki a császárra a szövetséget kötötte?).


Népszerű idézetek

Daeva>!

Tisztább, szentebb és igazabb hitvallás még nem volt a Földön, s nem volt egyszerűbb és természetesebb sem. Őt imádták népágazataink, sumérok, kussok, pártusok, hikszoszok, őt imádták az irániak, indusok, egyiptusok, japánok, koreaiak, inkák, indiánok és az ókor csaknem valamennyi nagy népe.

Grandpierre K. Endre: A magyarok istenének elrablása avagy a magyar faj nagy elárultatása

Kapcsolódó szócikkek: inkák
Daeva>!

…szilánkokra szakadt, széttöredezett az anya jogú társadalom és az egyetemes emberiség őshite is ezer istendarabra, ezer új mesterséges vallásra, a földi véres valóságküzdelmektől mesterségesen elvonatkoztatott istenre: absztrakt vallások misztikus ködbe vont istenei léptek az emberi tudat ködösülő színterére. A hit, a gondolat letöretett, az intézményesült vallások hatalmi testületekké váltak, hirdetői pedig a leigázott gondolat és emberi szabadság, a lélek pásztoraivá és egyben a birtok-nő- és hatalomkisajátításon alapuló apajogú társadalom hatalmi struktúrájához igazodva, annak részeseivé, haszonélvezőivé.

Grandpierre K. Endre: A magyarok istenének elrablása avagy a magyar faj nagy elárultatása

Daeva>!

Természetesen mindennek tükröződnie kell történelmünkben, mondáinkban, meséinkben, őshagyományainkban. Tükröződik is, még ma is, évezredes inkvizíciós pusztítás után is, tükröződik néphagyományainkban, mi több, még árgus szemekkel százszor átvizsgált középkori krónikánkban is, a Tárih-i ün-gürüszben , sőt a százfelől gyanúperbe fogott, félreértelmezett Anonymusban is. Anonymust félreismerték, félremagyarázták, meghamisították, ő maga egyáltalán nem az, akinek beállították.

Grandpierre K. Endre: A magyarok istenének elrablása avagy a magyar faj nagy elárultatása


Hasonló könyvek címkék alapján

Tihanyi István: István és Orseolo Péter
Falvai Róbert: Az Árpád-ház asszonyai I.
Hegedüs Géza: Korona és kard
Kristó Gyula (szerk.): Korai magyar történeti lexikon (9-14. század)
Petkes Zsolt – Sudár Balázs (szerk.): Hétköznapok a honfoglalás korában
Marx Tibor István: A IX-XI. századi magyar nyilakról
Heckenast Gusztáv: Fejedelmi (királyi) szolgálónépek a korai Árpád-korban
Zima Szabolcs (szerk.): Lehel kürtje
Elekes Lajos: A középkori magyar állam története megalapításától mohácsi bukásáig
Veszprémy László (szerk.): Szent István és az államalapítás