Az ​élő világegyetem könyve 6 csillagozás

Grandpierre Attila: Az élő világegyetem könyve

Életünk ​világos és válságos korszakaiban mindannyiunkat foglalkoztat, miféle világban élünk, természetünkhöz mennyire közeli vagy távoli természetű a világ egésze, a Világegyetem. Természetünk legmélyén – szemben a mai, egyre elidegenedő világ-felszínnel – szépségre, jóságra, igazságra vágyunk: az élet igazságára. Az életerőnél, természetes emberi életerőnknél nincs számunka nagyobb erő a földkerekségen! Az élet igazságánál nincs szebb és nagyszerűbb erő földön és égen! Milyen nagyszerű és szívdobogtató meggondolni, hogy személyes életerőnk minden más erőnknél erősebb! Hiszen minden tevékenységünk életerőnktől kapja energiáját. De ha ez így van, akkor szükségképpen a jónak, az igaznak kell győznie a való világban is! Tévedés, hogy mindig a rombolás a hatékonyabb, hogy mindig a rossz terjed könnyebben, hogy a jó szükségszerűen mindig lépéshátrányban kell legyen – mert minden létező erők forrása, a Természet szerint az élet igazságának rendeltetett a győzelem! Csakhogy nem mindig a… (tovább)

>!
Titokfejtő, Budapest, 2012
302 oldal · ISBN: 9789637707025
>!
Válasz, Budapest, 2002
312 oldal · keménytáblás · ISBN: 9638625988

Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 11


Kiemelt értékelések

pontosvesszőparipa_Niki>!
Grandpierre Attila: Az élő világegyetem könyve

Nem annyira könnyen emészthető könyv, mert absztrakt filozófiai fejtegetések és napfizika váltakozik benne.
A napfizikáról szóló részek nyilvánvaló tudományos képzettségem hiányából fakadóan voltak lassabban követhetőek, ez azonban nem hátránya a könyvnek, a mondanivaló ettől függetlenül érthető annak is, aki semmit nem ért a fizikához, max kénytelen elhinni az írónak, hogy úgy van, ahogy mondja.
Az inkább elmélkedős részek néhol tele vannak logikai bakugrásokkal, melyeket egy tudományos műben túlzásnak érzek abszolútumként kijelenteni, s néha úgy tűnik, az író a szemantikán lovagol. A stílusa érthető módon költői, ami úgy pozitívum, mint negatívum. Pozitívum a saját szépségéért, negatívum amiatt, mert a sok átfogalmazott és szinonimákkal tűzdelt ismétléssel kissé terjengősebb, mint kellene. Ugyanakkor arra nagyon jó, hogy berögzíti a fejünkbe az olvasottakat. A fentiek miatt néhol maradtak fenntartásaim egy két kijelentéssel kapcsolatban, s ebben leginkább Balog Béla előszóban leírtjaival értek egyet, de ezek a közlendőn nagyrészt nem változtattak, és nagyon fontos dolgokat tudtam meg, amelyek a világképemet is tovább formálták, ennél többet pedig nem is kívánhatnék egy könyvtől. Kíváncsi vagyok a többi művére is.

piratEmus>!
Grandpierre Attila: Az élő világegyetem könyve

Igaza van Granpierre-nek abban, hogy a természettudomány feladata az összes „De hogyan?” és „De miért?” kérdésre megadni a választ. Ennek ellenére sokszor a fizikának és a kvantummechanikának az a válasza: „Csak. Így van és kész.” Ez a könyv viszont valódi válaszokat ad hétköznapi tapasztalatok, kísérletek, és modern kutatások összevetésével. (Külön tetszik, hogy a Válasz Könyvkiadónak köszönhetjük.) Sok kérdést is felvetett bennem, amiket nem, vagy csak érintőlegesen tárgyalt, például multiverzum elmélet, Isten léte, téridő dimenziók száma.
Nem egyszerű olvasmány, mivel akadnak ugrások a gondolatmenetekben, egyes fejezeteket többször is el kellett olvasnom, hogy felfogjam, miről szól. Szerkesztésében nagyon jó, hogy minden fejezet végén van irodalomjegyzék, ez minden ismeretterjesztő könyvben követendő példa lehetne. Mindenkinek szívből ajánlom, akit kicsit is érdekel a világegyetem, és az élet értelme.


Népszerű idézetek

K_S_Liliána>!

Életünk egyik legalapvetőbb döntése, hogy rövidtávú anyagi érdekeket kövessünk, vagy hosszútávú, lelki-szellemi értékeket.

39. oldal

1 hozzászólás
K_S_Liliána>!

A léleknek pedig nem lehet térbeli korlátot szabni. Lelkünk ott jár, ahol gondolataink, érzéseink járnak, gyakran testi énünkben, gyakran máshol.

34. oldal

K_S_Liliána>!

Ha a Világegyetem él, akkor nem anyag-, hanem élet-központú társadalmat kell építeni.

38. oldal

1 hozzászólás
K_S_Liliána>!

És még valami: minden emberben él a „kozmikus szimpátia”, az együttérzés a csillagokkal, a Természet egészével.

35. oldal

1 hozzászólás
pontosvesszőparipa_Niki>!

… a léleknek nincs kiterjedése. Az ember pedig alapvetően lelkétől ember. Lelkünk az irányító, testünk a végrehajtó, s ahogy az autóban a kormánykeréknél ülő vezető ez ember, és nem az autó, úgy a lélek az ember, és nem a test, amit vezet. A léleknek pedig nem lehet térbeli korlátot szabni.

34. oldal

pontosvesszőparipa_Niki>!

Bármilyen lényeges is az ember számára fizikai szervezetének állapota, mégis látnunk kell, hogy a lélek nem korlátozható a bőrünk mögé. Lelkünket csak tudatunkkal tudjuk korlátozni!

34. oldal

Daeva>!

S mivel a materializmus elterjedt és mélyen beivódott a fogyasztói társadalomba, már fiatal korban megtörheti az ember tartását. Hogyan egyeztethető össze a materializmus a méltósággal? Életünk egyik alapvető döntése, hogy rövidtávú anyagi érdekeket kövessünk vagy hosszútávú lelki-szellemi értékeket. A materializmus az érzéseket, gondolatokat látszatnak vagy mellékesnek tekinti. és ezzel a rövid távú szemléletet , az anyagi érdeket állítja előtérbe. Aki nem áll be a sorba, nem adja be derekát, gyakran nehéz esetnek, vagy egyenesen veszélyesnek tekintik.

39

Daeva>!

Nem ismerjük az ember, az élet és a Világegyetem lényegét. Az életerő valósággal ki van tiltva a modern tudományból.

171

Daeva>!

Az a kíváncsiság, a mindenre rákérdezés, ami a kisgyermekeket jellemzi, a Természetből fakad. Ez a képesség azonban a felnőttben is megmarad.
Mivel a józan észt is maga a Természet adta, ezért képesek vagyunk a valóság megismerésére. Ameddig őrzi a józan ész elfogulatlanságát, addig képes az egészről átfogó, a valóságnak megfelelő kép alkotására. Ha elveszti elfogulatlanságát, nem józan ész többé, hanem elfogult gondolkodás, s hasonlítható ahhoz amikor egy ember megrészegül saját gondolataitól, igaznak véli azt és nem érzi szükségét további elfogulatlan vizsgálatnak. Az önmaga gondolatától megittasodott ember gondolkodása valósággal megrészegült, azaz megmérgeződött, mert elvesztette tisztánlátását, kritikai érzéke meggyengül, a ami kívül marad látókörén , azt nem létezőnek tekinti.
Az elfogulatlanság tehát a helytálló gondolkodás alapkövetelménye akkor is, ha nyitottsággal jár és így egyes kérdéseket, különösön az alapkérdéseket bizonyos értelemben nyitva hagyja és újra átvizsgálja.
A józan ész sokoldalú, átfogó, mint maga az élet, hiszen az élet szükségletei és igényei fejlesztették ki. Ezzel szemben a fizikai szemlélet túlsúlya pl. rányomja a bélyegét az egész mai tudományos gondolkodásra.

48

Daeva>!

Azt hogy népi műveltségünkben – népmeséinkben, ábrázoló népművészetünkben – meghatározó módon jelen lévő Élő Világegyetem nemcsak az ideológiai alapozottságú pusztításoknak lett számos megnyilvánulásban áldozata, hanem az alattomos átcímkézéseknek is.
A hermetikus őis gnosztikus beavatási szertartások során megnyitott harmadik szemet például átalakították , áttorzították kő ütötte homloksebbé Dávid jelzetű sikertörténetben.
Samas napisten által kezdeményezett szájfelnyitás ugyancsak ősi misztikus művelete oroszlángyilkoló Sámson hőstettévé vált.
Festett kazettás mennyezeteink világfa szimbóluma a csodaszarvassal hirtelen ortodox 42. zsoltár kezdő soraival magyarázták.
Legparádésabb átmázolás azonban az Élő Világegyetemnek a csíki székely hímzések egy csoportja életfa felé két oldalról lépdelő 3-3 emberalakot rajzol elénk. Ez az óriiás az ősi magyar mítosz Nimród és a megnyitott szemű Góliát (szilágyi templom felirata szerint GOLI AT = Gój Atya) egyenes ági felmenője szemmel látható a háromösszetevőjű istenség-csoportban. Akit előre nyújtott kezével fegyelmez , az a pusztítva újjáteremtő erőket mozgósítja, míg háta mögött menetelő harmadik személy éppen a háromrétegűnek tételezett Élő Világegyetem létrehozásán buzgolkodik. A szájából kiáradó néprajzosaink által előszeretettel pipának minősített virágszál ékesszólóan hirdeti, hogy világ teljességét csak így Igével lehet létbe indítani. A Teremtő Ige forráshelye pedig a lelkiség.

Bizony-bizony gójok vagyunk, nem tetszik ?

Akit érdekel a 20. oldalon megtalálja a befejezést

20


Hasonló könyvek címkék alapján

Stephen W. Hawking: A mindenség elmélete
Stephen Hawking: A világegyetem dióhéjban
Eperjessy László (szerk.): A világegyetem
Stephen Hawking: Fekete lyukak
Gellér Tibor (szerk.): 202 kérdés és válasz – Világegyetem, föld
Stephen Hawking – Leonard Mlodinow: A nagy terv
Norbert Pailer: Az Univerzum
John D. Barrow: Univerzumok könyve
Kisbán Gyula (szerk.): Csillagászati kislexikon
Włodzimierz Zonn – Elwira Milewska: Csillagászat