Bűnösök 26 csillagozás

Graham Moore: Bűnösök

Minden ​azzal kezdődött, hogy a fekete Bobby Nockot számtalan terhelő bizonyíték ellenére ártatlannak találták a tizenöt éves Jessica Silver meggyilkolásának ügyében. Az amerikaiak nyolcvannégy százaléka úgy vélte, hogy az évszázad perében Maya Seale és Rick Leonard, az esküdtszék két vezéralakja, futni hagytak egy gyerekgyilkost. Az ítélet sokkolta Amerikát, és nem sokkal a tárgyalás berekesztése után több esküdt is megváltoztatta a véleményét, ráadásul Rick nyíltan kirohant Maya ellen. Még könyvet is írt az ügyről, amiben mindennek elmondta a nőt.

Közben az emberek ugyanazt kérdezték egymástól: mi történt az igazságszolgáltatással?

Most, tíz évvel később egy híres produkciós cég Rick Leonard segítségével dokusorozatot tervez forgatni az ügyből, ráadásul a férfi azt állítja, hogy nemrég olyan bizonyítékok birtokába jutott, amik mindent megváltoztatnak. A forgatásra meghívják az egykori esküdteket is, csakhogy a nagy leleplezés elmarad, ugyanis valaki megöli Ricket… (tovább)

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2020
354 oldal · ISBN: 9789634197959 · Fordította: Orosz Anna
>!
Agave Könyvek, Budapest, 2020
354 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634197942 · Fordította: Orosz Anna

Enciklopédia 1


Kedvencelte 1

Most olvassa 5

Várólistára tette 53

Kívánságlistára tette 85

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Kapusi_Farmosi_Dóra P>!
Graham Moore: Bűnösök

Szeretem a több idősíkon játszódó történetmesélést, szeretem tudni az előzményeket, amik segítenek abban, hogy a jelenbéli szál folyamatosan tisztuljon. Mintha kapnánk egy olyan fotót, aminek le kell vakarni a felső rétegét, hogy lássuk a teljes képet. Kaparós sorsjegy, fénykép formában. Valahogy így volt ez a Bünösök kapcsán is. A fekete Bobby Nock tíz évvel ezelőtt egy gyilkossági ügy vádlottja volt; egy tizenöt éves lány, Jessica megölésével vádolták. Ismerjük az ügy végkimenetelét, látjuk, milyen életet élnek az esküdtek a döntés meghozatala után tíz évvel. A visszatekintések pedig segítenek megérteni, milyen kapcsolat állt fennt azon tizenkét ember között, akik valószínűleg sosem találkoztak volna egymással, ha nincs Bobby Nock tárgyalása. És ha nincs Bobby Nock, valószínűleg az egyik, Bobby bűnössége mellett kitartóan kardoskodó esküdt, Rick még mindig élne.

Graham Moore olyan kérdéseket feszeget, amiket sokan még halkan sem mernek kimondani. Van-e olyan, amikor valakit a bőrszíne miatt nem ítélnek el? A pozitív diszkrimináció is rasszizmusnak számít? És ha igen, ez mennyire sérti az adott csoport érzéseit? Az ember igyekszik óvatosan fogalmazni, minden téren politikailag korrektnek maradni, de van-e egy olyan pont, amikor átcsúszunk a ló túloldalára?

Azok a történetek, ahol a karaktereken van a hangsúly, egy kicsit mindig közelebb állnak a szívemhez. Márpedig Graham Moore pontosan ezt húzta ki a kalapból, szereplő központú krimije üdítően érdekes volt. Minden esküdt életébe betekintést nyerhetünk múltbéli fejezetek során. Graham Moore felfedi, ki miért döntött úgy, ahogy. Izgalmas belelátni az amerikai igazaságszolgáltatás rendszerébe, végigkövetni a döntési folyamat fázisait. Elképzelhetetlen felelősség nyugszik annak a tizenkét embernek a vállán, akiknek dönteniük kell arról, a vádlott bűnös, avagy ártatlan. Hétköznapi emberekről beszélünk, akik normál esetben iskolába járnak, dolgoznak, gyermekük van, párkapcsolatban, házasságban élnek, frusztráltak, boldogok és nap mint nap próbálják megoldani a mindennapi problémáikat. Az amerikai jogrendszer a kezükbe adja a döntés jogát. Sok esetben élet és halál felett döntenek. Nem vagyok biztos benne, hogy képes lennék rá. És te?

https://csakegypercre.hu/eskudtnek-lenni-nem-mindig-kif…

wzsuzsanna P>!
Graham Moore: Bűnösök

Szinte napra pontosan egy éve írtam Graham Moore előző kötetéről, Az éjszaka fényéről, ami a tavalyi év egyik meghatározó olvasmánya volt számomra. Amikor egy szerző ilyen magasra teszi a lécet, mindig izgulok kicsit, hogy a következő regénye is akkora élményt fog-e nyújtani, pláne, ha ennyire más a téma a két történet esetében. Míg az első könyvben valós történelmi szereplőkkel és a tudományos élet egy nagyon izgalmas korszakával foglalkozott az író, addig a Bűnösökben az amerikai tárgyalótermek világába csöppenünk. Mielőtt a részletekbe belemennék, előrebocsátom, hogy bármiféle aggodalmam teljesen alaptalannak bizonyult: ha lehet, ez a regény még jobban is tetszett, és egyértelműen repült 2020 legkiemelkedőbb olvasmányai közé. (…)
(…) Számomra most már végérvényesen bebizonyosodott, hogy Graham Moore fantasztikus történetmesélő, aki mind az események kidolgozásában, mind a karakterek ábrázolásában nagyon igényes és tehetséges. Maga a téma is nagyon jó választás volt, hiszen a bűnügyi rejtély mögött nagyon sok erkölcsi és filozófiai kérdés húzódott meg azzal kapcsolatban, mit jelent bűnösnek vagy ártatlannak lenni, hány színű az igazság, vagy éppen milyen előítéletek befolyásolnak minket abban, hogy egy helyzetet vagy személyt megítéljünk. A karakterek nem puszta sablonok voltak, hanem hús-vér emberek saját történettel, különböző motivációkkal, habitussal, akik a hosszú tárgyalás ideje alatt sajátos csoporttá váltak, az annak megfelelő sajátos dinamikákkal. Mind a feszültség adagolása (ami főleg abból eredt, hogy egyre többet tudunk meg, mégsem tudjuk eldönteni, kinek higgyünk), mind az elbeszélés stílusa tökéletes volt számomra, ráadásul olyan befejezést kaptam, ami minden szempontból elfogadható és nem is túl kiszámítható. Moore nagyon képszerűen mesél, így titkon reménykedek benne, hogy a regény egyszer meg fog élni egy filmadaptációt, ahogyan abban is, hogy sok hasonlóan színvonalas történetet olvashatunk még a szerzőtől. (…)
Bővebben:
https://konyvesmas.blogspot.com/2020/11/bunosok-ertekel…

kvzs P>!
Graham Moore: Bűnösök

Mindenki bűnös a maga módján. A probléma az, hogy sokszor mást és máshogy gondol bűnnek a jog, mint az ember igazságérzete.
Izgalmas tárgyalótermi krimi, ami elég súlyos kérdéseket feszeget. Mennyivel nagyobb esélyed van kedvezőtlen ítéletre, ha sötétebb a bőrszíned? Ha gazdag és „társadalmilag nagyon hasznos” vagy, akkor mennyivel egyszerűbb elkendőznöd a kisebb bűneidet? Elnézőbb veled a társadalom? Ha jogilag nem vagy bűnös, de mindenki annak tart, az mennyire teszi tönkre az életed? Milyen sokat számítanak a sztereotípiák, amikor véleményt formálunk valakiről, vagy a tetteiről?
A jogrendszer és a társadalom lehet, hogy igazságos, de a valódi egyenlőségtől még messze vagyunk…

A_S1M0N P>!
Graham Moore: Bűnösök

Szépen elspoilerezte pár Agatha Christie mű végét, szóval aki pont e könyv után gondolta olvasni őket, az így járt… Szerencsére én nem terveztem, mire eljutok odáig, szerintem 100x is elfelejtem. Vagy nem. :D

Na, komolyabbra fordítva a szót, Moore mondhatni maradt a kaptafánál (bíróság, ügyvédek), ám mégis egészen más lett ez a műve, mint Az éjszaka fénye.

A fülszöveg kellően felkeltette az érdeklődésemet, így kíváncsian vártam, mi is lesz ebből, ráadásul 2009–2019 között ugrálunk a két eset részleteinek megismeréséért, így napjaink technológiája, kényes ügyei (konkrétan a BLM) és a(z) (ál)hírekre vadászó média is fontos szerepet kapnak, remekül szemléltetve, hogyan is spoiler.

Merthogy ez is fontos része a történetnek, elég csak Maya esetére gondolni, aki spoiler.

Aztán itt vagyunk a jelenben, az ügy tizedik évfordulója, ahol Ricket még azelőtt megölik, hogy spoiler.

Természetesen egyik ügy megoldása sem egyszerű, mi pedig párhuzamosan ismerhetjük meg azok hátterét és szereplőit. Így tudhatunk meg többet az esküdtekről, mindegyikük szemszögéből láthatunk bizonyos eseményeket, valamint kiderül számunkra, hogy spoiler.

A nyomozást tovább nehezíti, hogy spoiler

Hiába kerül elő egyre több dolog, mind a két ügy bonyolódik, ám végül kezd összeállni a kirakós, a java pedig a végére maradt!:D

Olvasás közben nekem is voltak elméleteim, azt már spoiler.
Ekkor vált egyértelművé számomra a spoiler
Így spoiler.

Nekem nagyon tetszett, végig lekötötte a figyelmemet, nem éreztem, hogy lassan csordogálnának az események, folyamatosan kaptunk újabb információmorzsákat, amikkel aztán jó darabig mi magunk okoskodhattuk ki a saját elméleteinket, míg végül spoiler.

szofisztikáltmacska>!
Graham Moore: Bűnösök

Érdekfeszítő volt ennyire mélyen belelátni az esküdtszék munkájába, a kiválasztási folyamatba meg úgy alapvetően az amerikai büntetőjog kulisszái mögé kukkantani, a téma iránt érdeklődők is imádni fogják ezt a könyvet, de a krimi rajongók sem fognak csalódni, ugyanis nagyon fordulatos és csavaros az egész történet, olyan végkifejlettel, ami kicsit hollywoodi ugyan, de nagyon egyedi és nagyjából kiszámíthatatlan. Na jó, az egyik szálnál kis híján rájöttem a dologra, de még így is meglepő befejezést kapott mindkét ügy.

Graham Moore pedig repül a kedvenc szerzőim sorába, a Bűnösök bebizonyította, hogy nem olyan író ő, aki csak egyszer tud nagyot villantani. Epedve várom, hátha megjelenik magyarul az első regénye is, a The Sherlockian.
Bővebben: https://szofisztikaltmacska.hu/graham-moore-bunosok/

Édeskiskönyvkritikák P>!
Graham Moore: Bűnösök

A Bűnösökben egy nagyon érdekes tárgyalótermi krimire leltem, mely annak ellenére, hogy nem egy pörgős elbeszélés volt, végig fenntartotta a figyelmemet. A kellő helyeken megspékelve egy-egy fordulattal, valamint egy meglepő végjátékkal, egészen jó olvasásélmény volt.
Bővebben:
https://edeskiskonyvkritikak.hu/2020/11/07/graham-moore…

Veron P>!
Graham Moore: Bűnösök

Vacilláltam rajta, hogy vajon kell-e ez nekem, ahogy már az előző könyvén is, de tavaly ugye annyi mindenre rá lehetett fogni, hogy én csak kiadót támogatom, szóval végül ez is jött hozzám.
És érdekes élmény volt, kriminek nem annyira erős, bár annak sem rossz. De a felépítés, és a körítés sokat hozzátett.
Nem vagyok kiművelve a különböző országok/államok jogrendjéből, ez talán nem is mindig baj… most is bőven volt min gondolkozni és kiakadni. Ez az esküdti rendszer elég érdekes, és kérdéses szerintem, hogy tényleg hasznos-e. És rendkívül kiakasztó látni, hogy mekkora szakadék tátong a jogrendszer és az igazságosság között, bár ez utóbbiban az egyes embereknek is sokszor van szégyenkezni-valójuk. spoiler off
Mindenesetre érdekes élmény volt, nem bántam meg, és ajánlom, főleg azoknak, akik szeretik a bírósági krimiket.

Praetorianus P>!
Graham Moore: Bűnösök

Őszintén szólva én valami ennél izgalmasabb, thrilleresebb történetre számítottam. Ez azonban egy szépen lassan csordogáló tárgyalótermi krimi volt, nem több, nem kevesebb. A szerkezete tetszett, a jelenkori, egy nézőpontos (Maya) nyomozgatás váltakozik a sok nézőpontos múltbéli bírósági tárgyalással. A bűncselekmény közel sem olyan hangsúlyos, mint a szereplők jellemrajza, azok azonban (nagyrészt) változatosak, bár Maya kivételével túl sok mélységre azért ne számítsunk.
A történet végi csavarig (amit részben már sejtettem) nem igazán kell körmöt rágni, inkább amolyan nyugdíjas a tempó és az események is. Moore sokszor emlegeti Agatha Christie-t, szerintem nem véletlenül, a sztori az ő rajongóit fogja leginkább megtalálni magának. Akit viszont érdekel az Amcsi törvénykezés, a bíróságok működése, az sok érdekes (és ellentmondásos) dologba futhat bele ezen a 350 oldalon.
Szumma: tetszett, de azért nem tudok neki ennél többet adni.

nero P>!
Graham Moore: Bűnösök

Graham Moore ismét megcsinálta. A hazai meglepetés-sikert aratott Az éjszaka fénye után új regénye, a Bűnösök is élvezetes, fordulatos olvasmány, ráadásul egy egészen másik műfajban. A forgatókönyvíróként is sikeres szerző regényében egy izgalmas film sebességével követik egymást az események, olyannyira, hogy az embernek a legfőbb kérdéseken csak az utolsó oldal elolvasása után van ideje töprengeni.

Moore csavar kettőt a megszokott tárgyalótermi dráma műfaján: az esküdtek szemén keresztül láttatja az eseményeket, ráadásul az ítélet után tíz évvel, visszatekintve az akkor történtekre. Mindezt pedig színesíti egy szerelmi szál is, ami csak tovább gabalyítja az eseményeket. Már maga a bűncselekmény és az eljárás is nagyon amerikai és nagyon aktuális kérdéseket feszeget a BLM (Black Lives Matter) és a #metoo korában.

A filmszerűen fordulatos regény két, egymáshoz lassan közeledő szálon zajlik: jelen időben és tíz évvel korábban, a tárgyalás idején. Lépésről lépésre bontakozik ki a jelen idejű dráma, lassan megismerjük a még életben lévő 11 esküdtet, közben pedig a „reklámszünetekben” végignézhetjük a döntéshozatal 10 évvel korábbi folyamatát az esküdtek kiválasztásától az ítéletig. A száguldás nem nagyon engedi, hogy az olvasó rágódjon olyan kérdéseken, amik aztán a könyvet letéve sorra felmerülnek benne.

A magyar olvasóban ugyanis óhatatlanul felvillan, vajon jobb-e, ha 12 gondosan kiválogatott – és így a lehető legpártatlanabb – laikus dönt emberi sorsokról, nem pedig egy vagy három szakképzett bíró. Ha engem választanának esküdtnek, merném-e vállalni annak kockázatát, hogy ártatlan embert küldök börtönbe vagy akár a villamosszékbe? És vajon hogyan számolnék el a lelkiismeretemmel, ha futni hagynék valakit, akit 99%-os bizonyossággal bűnösnek gondolok, ám ezt nem sikerült feltornáznom 100%-ra? Vajon mennyire lehet biztosra menni a 12 ember pártatlanságát illetően?

A teljes ajánló az Olvass bele oldalon https://olvassbele.com/2020/11/04/11-duhos-ember-es-egy…

raiders>!
Graham Moore: Bűnösök

Ritkán szoktam krimit olvasni, most mégis kivételt tettem, mert több helyen is nagyon pozitívan nyilatkoztak erről a könyvről. Az izgalom faktor megvolt, viszont nem teljesítette az elvárásokat, pontosabban az ügy megoldása az, ami különösen bosszantott. Erről nehéz spoilermentesen beszélni, de az értékelés végén majd leírom mi volt a problémám.
Ami szerintem különösen jó, hogy bemutatja az író az amerikai igazságszolgáltatás hibáit, hiányosságait, valamint rámutat az USA továbbra is nagyon intenzív rasszizmussal kapcsolatos problémáira. Az erre vonatkozó részek, akár még túl is nyúltak egy szokásos krimi zsánerén, ami kimondottan a könyv előnyére vált.
Amint írtam viszont a megoldás, ami a krimiknél gyakorlatilag a könyv lényege az számomra nem volt kielégítő, így hiába szórakoztam jól, a végeredmény keserédes. Ettől függetlenül érdekel az író másik magyarul megjelent könyve is, lehet egyszer azt is el fogom olvasni.
Egy fontos dologról szeretnék még pár gondolatot írni: Nem ez az első eset, hogy abba futok bele, hogy a kiadó a fülszöveget úgy írja meg, hogy az spoilereket tartalmaz. Egy kriminél mindenképp bele kell írni valamilyen spoileres részt, hogy eléggé figyelemfelkeltő legyen? Ennél még valószínűleg az is jobb, amikor „noname” külföldi magazinok idézeteit helyezik el a könyvre, azok legalább nem spoileresek. Jelenesetben spoiler Nem véletlenül szoktam úgy könyvet olvasni, hogy a megváráslás/beszerzést követően többet nem olvasom el a borítót, így amikor hetekkel/hónapokkal később nekilátok az olvasásának, akkor már semmire nem emlékszem, ami spoileres lehetett.

Spoileresen a problémám a könyv megoldásával: spoiler
spoiler


Népszerű idézetek

pribrgre P>!

Cal Agatha Christie krimijeit szerette a legjobban, mert a gyanúsítottak száma korlátozott volt. Sherlock Holmesnál gyakorlatilag fél London elkövethette a bűntényt.
Mondjon bárki bármit az öreglányról, az egyszer biztos, hogy a létező összes variációját felvonultatta az első számú kérdésnek: ki a tettes?
Miért gyilkoltak Agatha szereplői? Általában pénzért. Néha bosszúból. Nagy ritkán pedig szerelemből.

134. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Agatha Christie
pribrgre P>!

Nem volt a világon olyan igaz ügy, amit ne lehetett volna pénzre váltani.

43. oldal

pribrgre P>!

Volt valami fenséges abban, hogy ezeket a vadidegeneket csakis a bíróságon sodorhatja egymás mellé az élet. Ha az ember azt akarta, hogy a Los Angeles-iek szóba álljanak a szomszédaikkal, csak annyi kellett hozzá, hogy az egyikük megöljön valakit.

135. oldal

A_S1M0N P>!

Ha a vádlott ártatlan, az sokszor inkább megnehezíti a hatékony védelem megalapozását. Az ártatlanok legszívesebben azonnal világgá kürtölték volna, mi történt valójában. Ám nem mindig az igazság volt a legjobb védekezés ‒ legalábbis jogi szempontból.

83. oldal, Ötödik fejezet - Ügyfelem egy idióta

Panni154>!

Arra gondolt, hogy az idő a legfurcsább módon képes elsimítani a régi ellenségeskedéseket. Ahelyett, hogy az évek bocsánatkérést szültek volna, valamiféle hazug nosztalgiát plántáltak az emberbe.

50. oldal

Panni154>!

Ez az igazi szemétség abban, ha valaki szegény. Az ember agya megzápul tőle. Elhiteti az emberrel, hogy nem ő tehet a szegénységről, hanem mindenki más. És a környezetedben élők ugyanígy gondolják. Akadnak olyan csóró alakok, akiknek csak e körül forog minden gondolatuk, egész életükben aszalódnak, és aztán továbbadják nemzedékről nemzedékre.

186. oldal

Panni154>!

Talán éppen így lett belőle milliárdos, gondolta Maya. Nem ő kényszerítette másokra az akaratát, hanem tudta, miként bírja rá az embereket arra, hogy egymásra kényszerítsék a saját akaratukat. Tudtával vagy tudtán kívül, de mindenki Lou Silvernek dolgozott.

208. oldal

beatrix_0823 P>!

Ezeknek a krimiknek a végén mindig választ kapunk arra, mi történt. Megvan a megoldás. A nyomozó leleplezi a gyilkost, és az beismeri a tettét. Biztosan tudjuk, mi történt. A való életben viszont egyáltalán nem így van. Itt vagy börtönben megy valaki, vagy nem. De az igazságot soha nem tudjuk meg. A teljes, abszolút igazságot. Azt lehetetlen kideríteni.

129. oldal

beatrix_0823 P>!

Bárki gazembernek tűnt volna, ha kizárólag a legrosszabb döntéseit veszik lajstromba.

162. oldal

Panni154>!

Két ártatlan idegen egy bűnös tömegben.

352. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

William Landay: Jacob védelmében
Dot Hutchison: Pillangók kertje
Steve Cavanagh: Tizenhárom
Joseph D. Pistone: Donnie Brasco – Halálos játszma
Ian Caldwell: Az ötödik evangélium
Megan Miranda: Minden eltűnt lány
Darcey Bell: Egy kis szívesség
Julie Garwood: Szívtipró
Marni Bates: Zűrzavar a vonal végén
Michael Connelly: Az igazság ára