Egy ​kapcsolat vége 7 csillagozás

Graham Greene: Egy kapcsolat vége

Az önéletrajzi elemekben is bővelkedő történet egyszerű szerelmi háromszögnek indul, de azután szinte tobzódik a meglepő fordulatokban. A féltékeny szerető a szakítást követően utódja után nyomoz, méghozzá a férj inspirációja kapcsán. Az eredmény meglepi, sőt megdöbbenti. A regényíró Bendrix, a történet főhőse és mesélője e katartikus szerelem és szerelmese halála miatt nagy harcot vív lelkében. A gyűlölet és szeretet, a féltékenység és bajtársiasság, az ateista meggyőződés és az istenhit végig el nem dönthető küzdelme adja meg a mű alaphangját. A regényben az erős érzelmek mellett komoly szerepet kap az irónia. László Zsolt könnyedén játszik mindkét hangszeren, magával ragadó előadása felejthetetlen élményt nyújt.

A szakítás címmel is megjelent.

Eredeti mű: Graham Greene: The End of the Affair

Eredeti megjelenés éve: 1951

>!
Titis, 2014
ISBN: 9786155157233 · Fordította: Róna Ilona · Felolvasta: László Zsolt

Most olvassa 1

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

>!
Spaceman_Spiff IP
Graham Greene: Egy kapcsolat vége

Ez Greene A szakítás című regényének hangoskönyv-változata, és ezért tartom fontosnak elmondani, hogy szerintem ez a cím – ami az eredeti fordítása – sokkal jobban illik a történethez, mint az, hogy a szakítás, pláne, mert az angolban az affair szerepel, ami akár viszony is lehet. És ez lényegében egy viszonynak, pontosabban az utóéletének (?) a története – nem romantikus vagy nemes szakítás (pláne mert az két évvel korábban megtörtént) vagy szerelmi kapcsolat jelenik meg, hanem egy nő, aki megcsalja a férjét a főszereplő íróval. Egyikük sem makulátlan lélek, ennek ellenére mégis mély és nemes érzés szökken szárba köztük. De ne szaladjunk ennyire előre.
Nagyon erősen indul a történet, nekem nagyon tetszett, ahogyan a férfi agóniáját megragadja az író, a gyűlöletet, amivé a szeretet változott, ahogyan a haragjával és a másik akárcsak saját képzeletében történő bántásával igyekszik elégtételt szerezni a saját vélt vagy valós sérelmeiért, végső soron pedig elfeledni, kitörölni a marcangoló szerelmet. Bendrix egy percig sem áltatja magát, hogy jó ember, ez fel sem merül, ő nem az erkölcs mentén helyezi el magát, hanem az érzések, a vágyak mentén. Minden lépése ezek mentén értelmezhető, sokszor nem erkölcsösek, de még csak nem is ésszerűek, viszont az érzések miatt érthetőek. Ez a regény vége felé még nyilvánvalóbbá válik, amikor ráébred arra, amit a nő érzett, és amikor már visszafordíthatatlanul elromlott a dolog.
Éppen ezért volt hatalmas törés a másik fél, Sarah gondolatainak és érzéseinek megismerése naplóján keresztül. Nem magával a nő érzéseivel van gondom, sőt, mélyen emberi, ahogyan a férfiról gondolkodik, amiért elhagyta őt és ahogyan férje felé fordul. Igazán esendő és érzékeny figura. Nekem mindössze a megjelenő vallási vonallal volt bajom – bár ez sem igaz így, inkább a mértékével vannak gondjaim. Teljesen elfogadható, hogy a trauma után Sarah Isten felé fordul, ott próbál megnyugvást, de legalább is a férfinek békét találni. A gond az, hogy ettől úgy érzem elveszik az az erős érzelmi töltet, ami a könyv elejét jellemzi, elcsúszik a fókusz, és a legvégére egy gyarló szent történetévé válik az egész. Kicsit nekem ez sok volt, különösen amikor a többi szereplő is elkezd a vallás és a hit kérdése körül forogni.
Pedig tényleg remekül megragadja Greene azt, milyen is a szakítás, amikor elhagyják az embert, hogy az elhagyott is mennyire aljas tud lenni, mennyire ki tud fordulni önmagából, nem érdekli semmi, csak saját sebe, amit valahogy be kell gyógyítani, különben képtelen normálisan tovább élni. Ez egyáltalán nem felemelő, de mélységesen emberi és ismerős.


Népszerű idézetek

>!
Spaceman_Spiff IP

Vannak olyan zugok az ember szívében, amelyek még nem élnek. Azért költözik beléjük a szenvedés, hogy életre kelljenek. (Léon Bloy)


Hasonló könyvek címkék alapján

J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura
J. R. R. Tolkien: A hobbit
Mark Haddon: A kutya különös esete az éjszakában
Agatha Christie: Három vak egér
Arthur Ransome: Fecskék és Fruskák, a felfedezők
Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak
J. R. R. Tolkien: A babó
George Orwell: Állati gazdaság
George Orwell: A fikusz és az Antikrisztus
Agatha Christie: Poirot mester bravurja