A ​csendes amerikai 251 csillagozás

Graham Greene: A csendes amerikai Graham Greene: A csendes amerikai Graham Greene: A csendes amerikai Graham Greene: A csendes amerikai Graham Greene: A csendes amerikai Graham Greene: A csendes amerikai Graham Greene: A csendes amerikai Graham Greene: A csendes amerikai Graham Greene: A csendes amerikai Graham Greene: A csendes amerikai

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Graham ​Greene párját ritkító szűkszavúsága ellenére, vagy éppen azért, remek elbeszélő. A sűrítés mestere sokat tud a világ minden tájáról, minden tudományról, s ami tény, adat felmerül műveiben, az mind helytálló, mindnek értelme van, és történeteiben valódi szerepet kap. A 20. század egyik legolvasottabb szerzőjének írásaiban sajátosan keveredik kalandosság, lélektani hitelesség és társadalmi kritika.
    Az amerikaiak vietnami beavatkozását egy angol tudósító közönyös szemével rögzítő, de annál kíméletlenebbül leleplező regény főhőse egy fiatalember, Alden Pyle, a csendes amerikai. Otthon kellett volna maradnia, hogy olvassa az újságok vasárnapi mellékleteit meg a baseballhíreket. Nyugodt élet járt volna neki egy szabályszerű amerikai lány oldalán, aki tagja a Könyvbarátok Klubjának. De mert fiatal volt, hiszékeny és tudatlan, mindenfélébe belekeveredett. Saigonba ment, mert azt mondták neki, hogy vegye fel a harcot a militarista bajkeverőkkel, diktátorokkal, s nyerje meg… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1955

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Horizont könyvek Kriterion · Európa Zsebkönyvek Európa · Fiatalok Könyvtára Kozmosz Könyvek · Kincses Könyvtár · Graham Greene válogatott művei Európa · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi

>!
Titis, Budapest, 2011
ISBN: 9789638886385 · Fordította: Szőllősy Klára · Felolvasta: Szervét Tibor
>!
Holnap, Budapest, 2010
208 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633469408 · Fordította: Szőllősy Klára
>!
Magyar Könyvklub, Budapest, 2003
192 oldal · keménytáblás · ISBN: 9635478143 · Fordította: Szőllősy Klára

6 további kiadás


Enciklopédia 23

Szereplők népszerűség szerint

Alden Pyle · Thomas Fowler


Kedvencelte 17

Most olvassa 12

Várólistára tette 103

Kívánságlistára tette 30

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Bla IP>!
Graham Greene: A csendes amerikai

Graham Greene kitűnően megírt, ikonikus regénye, talán azért is lett világsiker, mert mint prognózist a történelem visszaigazolta.
Thomas Fowler kiégett, cinikus, feleségétől különélő, magát kívülállóként beállító angol riporter meséli el narrátorként barátja, a világot könyvekből ismerő, „titkos megbízatású” amerikai diplomata Alden Pyle, a „csendes amerikai” történetét, – aki Saigonban beleszeret az ő barátnőjébe, a szeretőjébe. De mindez csak a felszín, s aki a mindenből kiábrándult angol újságíró kapuzárási pánikjaként fogja fel e szerelmi háromszög történéseit, vagy tulajdonít e regényben ennek súlyánál nagyobb arányú jelentést, szerintem nem érti jól Green eredeti üzenetét, aki mint jövőbelátó jós, már a francia gyarmati hatalom idején mintegy figyelmeztet az amerikai diplomáciai és tanácsadói jelenlétre – a trachomaosztagoknak szállított gyógyszeres csomagokban lévő plasztik-ra –, amelyből a regényben ártatlan áldozatokkal járó bombamerénylet és 1954 után majd sok minden más következhet… (A szerző jó előre megtett jelzését a történelem – sajnos – visszaigazolta, s az évtizedeket a francia gyarmati uralom ellen küzdő vietminh a Diem Bien Phu-i győzelem után nyakába kapta az amerikaiakat – kiknek mintegy félmilliós hadseregéről a könyv még nem szólhat. A történelemből azonban tudjuk, hogy végül a nemzetközi közvélekedés és a katonai események nyomán vesztesként voltak kénytelenek kivonulni Vietnamból).
Tehát a könyv minderről a végkifejletről még nem szólhat, de – tán kissé rejtetten ugyan – de szól a helyzet bemutatásával a vietnami nép alávetettségéről, több évtizedes szenvedéséről és szabadság iránti vágyáról, az országon belüli megosztottságról, az elnyomatásról, a nagyhatalmak és a politika, valamint helyi képviselőik általi kizsákmányolásról, általában – s mindig áttételesen – a háború borzalmairól, a napalm hatásáról, a csatornát felduzzasztó hullákról, szóval a háború hiábavalóságáról és mindent elrontó hatásairól…de barátságról, és tisztességről is. És igen: előbb-utóbb állást kell foglalni, mert a politika mindent besároz, s nem mindegy hová állunk!
Vagy mindezeket csak én gondolom? El kell olvasni, s helyesen értelmezni! Alapmű!

6 hozzászólás
SteelCurtain>!
Graham Greene: A csendes amerikai

Egy regény, ami úgy jó ahogy meg lett írva. Greene nem akar krónikásnál több lenni. Ő csak egy idegen. Idegen egy országban, egy kultúrában. Idegen egy háborúban, s nemcsak azért, mert azt idegenek vívják. Oly tökéletesen idegen, hogy még saját életében és szerelmében is idegen. Mégis rádöbbenti az olvasót, hogy mindez szerep, melyet bármily tökéletesen alakítunk is, az élet nem egy szólóest, ahol függetleníthetjük magunkat másoktól és a materiális világtól, hanem egy nyugvópontot soha nem ismerő forrongó üst, ahol állandóan reagálnunk kell az impulzusokra, miközben mi is folyamatosan hatást gyakorlunk környezetünkre. És ebben az állandó változásban az ember hajlamos fix pontokat keresni, vagy kreálni. Akár felületesség, rögeszme, csalás, vagy hazugság árán is. Pyle alakja megdöbbentő hasonlóságot mutat a nemrég olvasott Arthur Koestler: Sötétség délben Rubasovjával és Ivanovjával. Álljanak bár ellentétes oldalon, összeköti őket a cinizmus, a rögeszmés meggyőződés, hogy a cél – kizárólag a saját cél – szentesíti az eszközt. De az alapvetően szimpatikus Fowler, az öregedő újságíró is elköveti a maga kis aljasságait, hogy megtartsa a nőt, aki talán az utolsó az életében. Nyilván nem ugyanaz a kategória, mint mit sem sejtő civilek lemészárlása, de szintén abból fakad, hogy képtelen válaszolni a folytonos változásokra, inkább megpróbálja a világ egy piciny szeletét legalább a saját igényeihez alakítani és konzerválni. És mintha születésünktől tartozékunk lenne egy finom patikamérleg, melyen csalásainkat, árulásainkat grammonként kiadagoljuk, hogy az élet majd minden területén makulátlan lelkiismeretű becsületes polgárok maradjunk, s az önmagunk által bocsánatosnak minősített bűnöket egy gondosan lokalizált területre összpontosítsuk. Greene mesterien szövi egybe a sokféle magánbűnt egy kavargó, átláthatatlan örvénnyé, ahol többé már semmi sem az aminek gondolnánk.

Biedermann_Izabella>!
Graham Greene: A csendes amerikai

Majdnem mindegy, hol lakik az ember, erre jöttem rá mire Greene regényét elolvastam. A világ díszlet, az ember mindig a saját világának alfája és ómegája.
Persze az soha nem véletlen, hol élünk igazából. Mindegy tehát, de nem véletlen.
Thomas Fowler Indokínában él. Élhetne Angliában is, nem lenne se boldogabb, se boldogtalanabb, de azért él Indokínában, mert abban reménykedik, ott teljesebb, értelmesebb életet élhet.
Sok helyen olvastam, hogy Greene ebben a regényében a képmutatás egyik legravaszabb formáját, az ártatlan, de annál veszélyesebb ájtatos ártatlanságot pellengérezi ki. Ez részben igaz. Arden Pyle, a veszélyesen idealista amerikai, aki az elbeszélő szemében legalábbis olyan valaki, aki csak a világ felszínét ismeri és érti meg, aki könyvekből tájékozódik, és aki az igazi, idegesítő, archetipikus ostobaságot hivatott jelképezni.
De nekem a regény másik jelentésrétege érdekesebb volt. Talán mert az ember mindig hajlamos a szövegek azon rétegét olvasni, ami őt abban a pillanatban leginkább foglalkoztatja. Számomra az öregedő, végtelenül magányos Fowler jellemrajza volt a regény igazi érdekessége. Greene-nek csodálatos érzéke van ahhoz, hogy ennek az idősödő férfinek az új, tartalmas emberi kapcsolatokra való kétségbeesett, de eleve sikertelenségre ítélt vágyódását megmutassa. Minden benne van, ami ebben a dologban fontos: az élni akarás önzése, a kínzó lelkiismeret-furdalás, az ideiglenesen, csalások által szerzett, de életmentő boldogság, az elmúlás örök reménytelensége és az élet örök, bár indokolatlan, reménykedése. Szívbemarkoló és történelmi kortól függetlenül érvényes.
Greene zseniálisan ír. Igazi oldschool regény, annak minden bájával, régies rozsdaízével..

4 hozzászólás
tgorsy>!
Graham Greene: A csendes amerikai

Ez egy férfi könyv. Nem férfias, nem macsó. Férfi.
Hangoskönyv. Felolvassa: Szervét Tibor.
Kíváncsi vagyok, ki az a valaki, aki kiválasztja a felolvasó színészt. Olyan (hangi) telitalálatok vannak, h. csoda. Ez az egyik.

5 hozzászólás
Joxer >!
Graham Greene: A csendes amerikai

A vietnami háború idején játszódó történet középpontjában két férfi véletlen ismeretsége és egy nőért való vetélkedésük áll. Egyikük lemond róla, hisz mégiscsak házas ember és hamarosan úgyis lejár a kiküldetése. A másikukról viszont kiderül, hogy mégsem olyan jószolgálati követként tartókodik az országban, mint ahogy el akarja hitetni a világgal, aminek aztán meg is lesz a maga szomorú következménye.
Az író ugrál a történések között, nem lineáris a történetvezetés.
Bár próbáltam ráhangolódni a regényre, de valahogy nem sikerült, annak ellenére sem, hogy az író nem mélyed bele a háború borzalmaiba.

Marcus>!
Graham Greene: A csendes amerikai

Egyszerre korkép és mesteri karakterrajz ez a regény. Egy szerelmi háromszög története az 50-es évek Vietnamjában.

Főszereplőnk a brit újságíró, aki egy vietnami lányt tart szeretőnek, akibe viszont szerelmes lesz az újonnan az országba érkezett amerikai férfi. Rajtuk keresztül megismerhetjük országaikat is: az öregedő újságíró bármire képes, már-már szerelmesnek gondolja magát, csak ne kelljen hazamennie (ilyen szempontból nagyon sok hasonlóságot mutat A világok gyűjtője Burton-jével). A lány (és nővére) pragmatikus, kiszolgálja azt, aki a legtöbb előnyt kínálja neki, és hosszú távon is a jólét érdekli, nem holmi érzelmek. A jenkink pedig naiv, ifjonti hevülettel kívánja helyretenni a világot, és benne mindent és mindenkit. Hát mi ez, ha nem a széthulló Brit Birodalom, a gyarmati Vietnam, és a „világrendőr” szerepbe épp belenövő Amerika? (Fontos tudni, hogy a könyv 1955-ben jelent meg, tehát még nem kezdődött el a vietnami háború „amerikai” szakasza, de elég pontos képet rajzol az akkori helyzetről, és sok későbbi dolgot is előrevetít – gondoljunk például a média manipulációjára, avagy akkoriban a háborúról szinte csak a győzelmi jelentések jelenhettek meg.)

Greene nagyon jól szövi a szálakat, a regény mindkét szinten jól működik, olvashatjuk három ember történetének, de történelmi allegóriának is. Nem véletlenül lett belőle klasszikus.

(Bevallom, én egyszer már olvastam ezt a könyvet, de semmire nem emlékeztem belőle. Pedig már felnőtt fejjel olvastam, engem érdeklő témáról – ugyanakkor éppen ezért okozott csalódást akkor, mert a vietnami háborúról szerettem volna olvasni, de a „populáris” amerikai vonal helyett mást kaptam. Avagy az elvárás, vagy éppen a háttértudás mennyire változtathat egy könyvélményen…)

BertaPalikSzilvi P>!
Graham Greene: A csendes amerikai

„A halál biztosabb Istennél, a halálban nem fenyeget többé a nap nap után fennálló veszély, hogy meghal a szerelem.”

A klasszikus könyvek közötti kalandozásom következő kötete volt ez, teljesen ismeretlenül kezdtem bele.
Sem az írót sem a művet nem ismertem igazán.
Lehet, hogy ez miatt,hogy nem voltak hatalmas elvárásaim , sokkal nyitottabban kezdtem olvasni,és kellemes meglepetés volt.
A Vietnámi háború ideje alatt két férfi véletlenül találkozik,akik ugyanazért a nőért epekednek.
Az egyik férfi újságíró,aki a felesége mellett tart szeretőt,ám nemsokára haza kell mennie,míg a másik egy ifjú aki azt gondolja, hogy megmenti a világot.
Graham Greene remek hangulat teremtő,a történet nagyon olvasatja magát,még ha időnként csapongó is.

regulat>!
Graham Greene: A csendes amerikai

Úgy jó, ahogy van… Nem fogok tudni róla, már a regénnyel kapcsolatban, olyat írni, amit már valaki nem mondott vagy írt le.
De csendes, esős őszi napokon… kezdő világmegváltóknak, és csak pozőr cinikusoknak talán az egyik legtökéletesebb olvasnivaló.

>!
Kozmosz Könyvek, Budapest, 1977
230 oldal · keménytáblás · ISBN: 9632112512 · Fordította: Szőllősy Klára
Ėva71>!
Graham Greene: A csendes amerikai

Szerelmi háromszög a vietnámi háború idején. Bár a szerelem az kissé túl idealizált fogalom ide. A vietnámi lány Phuong “szerelmét” az érdek vezérli, ő azt szereti, aki a biztonságosabb jövőt tudja biztosítani a számára. Fowler, az öregedő, angol újságíró “szerelme” abból a félelemből fakad, hogy nem szeretne öregen és magányosan szembe nézi a halállal. Talán Pyle, a fiatal amerikai az egyetlen, akit valóban a szerelem visz rá arra, hogy nyíltan Fowler elé álljon azzal a szándékával, hogy magához fogja csábítani annak a szeretőjét. A történet hátterét pedig a vietnámi háború szolgáltatja, ahol angolok, franciák, amerikaiak, vietnamiak sokszínű nemzete és sokszínű érdeke találkozik. Phuong menekülne innen, Fowler próbál kívülálló maradni, Pyle pedig a naiv, ostoba módján részesévé és áldozatává válik ennek a háborúnak. A háború értelmét jól szimbolizálja az a jelenet amikor a még szinte gyerek, vietnámi őrszemek, a félelemtől reszketve vacognak az őrtoronyban, miközben Pyle és Fowler megkérdezik tőlük, hogy tudják-e mi az a demokrácia, amiért harcolnak. Fowler személye szimpatikus számomra, akkor is ha cselekedeteit nyilvánvalóan a saját érdekei vezérlik. Greene stílusa tetszett, megteremtette a regényhez, a szereplőkhöz illő hangulatot.

Aurore>!
Graham Greene: A csendes amerikai

A könyv mottója a szememben ez lehetne: „Háborúban és szerelemben mindent szabad”. Elcsépelt mondás? Igen. Egyetértek vele? Nem. De így működnek a dolgok? Sajnos igen.

Ha valami miatt jó (vagy éppen rossz) ez a könyv, akkor az az, hogy pontosan olyannak írja meg az életet, amilyen. Gyűlöltem magam, amiért sokkal jobban megértettem Thomast, mint amennyire erkölcsösnek tartottam volna. Cinikus volt, azt is mondanám, kiábrándult, bár az a fajta ember, akinek se istene, se hazája, kiábrándult sem lehet, nem igaz? Az élet egy nyűg, aminek az elején lehet, hogy idealisták vagyunk, de ezt csak a hormonok teszik, majd elmúlik. Ráadásul a végén mind egyedül maradunk (és meghalunk), bármit is teszünk. Mi értelme az egésznek? Közben mindenesetre megpróbáljuk minél kellemesebbé tenni a mindennapokat: tesszük a dolgunkat, vacsorák, süket duma, szeszek, tánc, szex, ópium. (Ötvenes évek: sex, drugs & rock&roll, ismerős?) És soha nem felejtjük el ismételgetni, már csak a saját magunk megnyugtatása végett is: „ez nem az én háborúm, ez nem az én háborúm”.

spoiler

spoiler

A hangoskönyvről. A felolvasás, ha hozzáértő személy végzi, szinte mindig javítani szokott egy adott mű élvezeti értékén. Ezúttal talán rontott rajta. Nem tudom, azért-e, mert Szervét Tibor is unta ezt a könyvet, s az érződött a hangján, vagy túl jól sikerült visszaadni annak „a csendes amerikainak” a cinizmusát és blazírtságát, aki „nem keveredik bele semmibe”, és akire a büdös életben nem lehet rábizonyítani semmit.

Tessék, itt a heppiended.

>!
Titis, Budapest, 2011
ISBN: 9789638886385 · Fordította: Szőllősy Klára · Felolvasta: Szervét Tibor
34 hozzászólás

Népszerű idézetek

giggs85>!

Édesapád az utcán sétált, amikor egy disznó esett a fejére.

276. oldal

3 hozzászólás
Biedermann_Izabella>!

– Azt hiszem, nyílt kártyákkal kell játszanom. Nem vagyok gazdag. De édesapám halála után öröklök körülbelül ötvenezer dollárt. Teljesen egészséges vagyok …erről orvosi bizonyítványom is van, mindössze két hónappal ezelőttről, és megmutathatom Miss Phuongnak a vérképemet is.
– Ezt nem tudom lefordítani. Mire való?
– Hát … hogy biztosan tudjuk, hogy lehet gyerekünk.
– Így udvarolnak maguknál Amerikában? Jövedelem és vérkép?

88. oldal

2 hozzászólás
Carmilla >!

    A háborúnak jelentős része üldögélés, semmittevés, várakozás. Nem tudván, mennyi időnk van hátra, nem érdemes belekezdeni még egy gondolatmenetbe sem.

59. oldal (Kozmosz, 1977)

Kapcsolódó szócikkek: háború
Cheril>!

– Néha kívánom, bárcsak lenne magában egy kis rossz szándék, jobban megértené az embereket.

137. oldal

Chöpp P>!

Az ártatlanság mindig némán védelemért esdekel, holott sokkal okosabban tennénk, ha mi védekeznénk ellene: az ártatlanság olyan, mint a néma leprás, aki elveszítette a csengettyűjét, és most szerte járkál a világban, ártó szándék nélkül.

41. oldal

>!

– Gondolja, hogy van itt olyan szerelő, aki érti a dolgát?
– Annyit mindenesetre ért hozzá, hogy a kipufogójából aknavetőt készítsen. Úgy tudom, Buickból lesz a legjobb aknavető.

99. oldal (Szépirodalmi, 1974)

ppeva P>!

Az élet folyik tovább – ez már sokakat megmentett a megőrüléstől. Mint ahogy légitámadás alatt sem lehet egész idő alatt félni, éppúgy a mindennapi munka, véletlen találkozások, személytelen aggodalmak bombázásában is órákra megfeledkezik az ember egyéni félelmeiről.

181. oldal

Chöpp P>!

A sokaság nem fokozza a szenvedést; egyetlen test is tartalmazhatja a világnak minden szenvedését.

186. oldal (Magyar Könyvklub, 2003)

Izolda P>!

– Előbb vagy utóbb – mondotta Heng, és megint Trouin százados szavaira emlékeztem az ópiumházban –, előbb vagy utóbb állást kell foglalni. Ha az ember ember akar maradni.

Negyedik rész / Második fejezet / 1.


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Bohumil Hrabal: Szigorúan ellenőrzött vonatok
Nevil Shute: Az örökség
Umberto Eco: A rózsa neve
Joseph Heller: A 22-es csapdája
Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd / Slaughterhouse-Five
Charlotte Brontë: Shirley
Erich Maria Remarque: Győztesek és legyőzöttek
Kenneth Roberts: Északnyugati átjáró
Victor Hugo: A nyomorultak
Szabó Magda: Régimódi történet