A ​vallás szociológiája 1 csillagozás

Grace Davie: A vallás szociológiája

A ​vallások újra megkerülhetetlen szereplői a modern Európa politikai, társadalmi és kulturális életének. Európa viszonya saját keresztény gyökereihez, az iszlám és az új vallási mozgalmak jelenléte számos kérdést vet fel.
Grace Davie úgy adja korunk vallási jelenségeinek problémaérzékeny olvasatát, hogy mindeközben átfogóan és kritikusan elemzi a szaktudomány elméleti eredményeit, és azok alkalmazhatóságának korlátait. A könyv első része betekintést nyújt a vallásszociológia elmélettörténetébe; a hangsúlyt mégis a kurrens megközelítésekre helyezi. A vallást a sokarcú modernitásnak és az egyes kultúrák sajátosságainak tükrében vizsgálja. A második rész olyan aktuális témákat vesz sorra, mint a történelmi egyházak és a modern világ kapcsolata, a bevándorlás vallási vonatkozásai, a fundamentalizmus, a globalizáció, a mindennapi élet vallásgyakorlata.

„Mind többen ismerik fel azt, hogy a modern Európa vallási életének mintázatai egyáltalán nem a globális prototípust… (tovább)

>!
Bencés, Pannonhalma, 2010
408 oldal · ISBN: 9789633140062 · Fordította: Wessely Anna

Most olvassa 1

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

>!
vargarockzsolt P
Grace Davie: A vallás szociológiája

Mi a vallás?
A könyv elolvasása után a saját meghatározásom:
Időben és térben változó tartalmakkal rendelkező fogalom, amely azoknak a közösségi eszmerendszereknek gyűjtőneve, amelyek társadalmi megnyilvánulási formáit a vallásszociológia vizsgálja.
Elismerem, ez a meghatározás egy laikus érdeklődő számára nem túl tartalmas, bár legalább öt határozott állítást megfogalmaz. (És Wittgenstein vagy Chomsky nyomán hány további állítást tudnánk levezetni belőle!)
A kötet angol szerzőnője nem tartja fontosnak, hogy saját meghatározást adjon, csupán utal a kérdéssel foglalkozó kitűnő összefoglalók sorára, amelyek közül Blasi Definition of religion című cikkét emeli ki az Encyclopedia of Religion and Society 129-133. oldalairól, de – őszinte sajnálatomra – a hivatkozott definíciót nem ismerteti. Ha venném magamnak a bátorságot, hogy találgassam, Grace Davie milyen fogalommal dolgozott, miközben a könyvét írta, akkor azt mondanám, a vallás az, amiről a szekularizáció Max Weber által meghatározott téves eszméje azt állította, hogy a modernizáció során eltűnik.*
E – megengedem, kissé rosszmájú – bevezetésem egy ateista korlátoltságából és ellenérzéseiből fakad, viszont a továbbiakban minden irónia nélkül, és szinte csak a fenntartások nélküli elismerés hangján szólhatok e munkáról.
A szerző a vallásszociológia elméleti alapjait – többek között Marx, Gramsci, Weber, Durkheim és Simmel munkásságára hivatkozva – tárgyilagosan elemzi, majd e tudományág nemzetközi – kelet-európai, német, francia, angol és amerikai – szakirodalmát kimerítő alapossággal ismertetve fogalmazza meg állításait.
Részletesen szól a RDE (racionális döntés elmélete) amerikai koncepciójáról, amely a szabad vallási piac jótékony hatására, a vallási pluralizmus és a vallási aktivitás közötti szoros összefüggésre hívja fel a figyelmet. Az európai helyzet elemzésekor országonként és régiónként is különbséget tesz, de legnagyobb hangsúllyal a hit hovatartozás nélkül fogalmát elemzi, azaz a konkrét, és főleg hagyományos egyházakhoz nem kötődő, a maguk egyedi módján vallásos emberek egyre növekvő számát hangsúlyozza. Kitér arra is, hogy az európai népesség vallásosnak nem nevezhető legnagyobb része is kötődik valamilyen formában az általában nemzeti jellegeket is magukon hordozó egyházakhoz, azok szolgáltatásait kiemelt alkalmakkor (születés, halál, házasság, ünnepek) igénybe veszi – ezt a jelenséget a helyettesítő vallás fogalmával írja le.
A modernizáció-posztmodernizáció, valamint a globalizáció vallásra gyakorolt hatását is részletesen tárgyalja – előbbi esetében a pünkösdista vallások, és a New Age tanok robbanásszerű terjedését magyarázva; utóbbi esetében a népességmozgások következtében fellépő változásokra hívja fel a figyelmet. Például arra is, hogy az európai vallási térkép hogyan módosult a dél-európai valamint Európán kívüli országokból érkező vendégmunkások megjelenését követően.
Különösen érdekes a vallási fundamentalizmusokat értelmező fejezet, amely a különböző fundamentalizmusok értéksemleges leírására törekedve, a modernitás és hagyomány összefüggéseit elemezve tárgyalja a témát. Itt megfogalmaznék egy enyhe kritikát – úgy látom, hogy a szerző konzervatív gondolkodása nem eléggé zárt a fundamentalizmusok irányába, és a felvilágosodás, a liberalizmus és a globalizáció iránti ellenszenve időnként megkérdőjelezi a tárgyilagosságát, illetve vitatható állításokhoz vezeti.
Összefoglalva, a szerző konklúziója – saját megfogalmazásomban – a következő:
A vallás a modern és posztmodern világ arculatának markáns meghatározója. Az európai szekularizációs folyamatok nem általánosíthatók, inkább kivételesnek tekinthetők, és talán visszafordulók, visszafordíthatók. A vallásszociológiai vizsgálatok kutatási eredményei a felvilágosodás eszméiben gyökerező ateista tudományfelfogás feltételezéseit – a vallás társadalmi szerepének csökkenéséről – cáfolják, és mindez a példák sokaságával, és a kutatási eredmények tudományos elemzésével bizonyíthatók és bizonyítandók. Mindezek a tételek a vallásszociológia elméleti kereteinek, valamint kutatási módszertanának és praxisának folyamatos újragondolását teszik szükségessé.
A könyv a vallásszociológiával foglalkozó diákok, valamint a vallásszociológiával foglalkozó elméleti és gyakorlati szakemberek számára megkerülhetetlen alapmű.

4 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Derek Prince: Házasság: szövetség
Max Weber: Vallásszociológia
M. Guyau: A vallás szociológiája
A. Gergely András – Papp Richárd (szerk.): A szakralitás arcai
Derek Prince: Izrael és az egyház jövője
Rugási Gyula: Korszakok párbeszéde
Pócs Éva (szerk.): Démonok, látók, szentek
Bögre Zsuzsa – Kamarás István (szerk.): Vallásszociológia
Bögre Zsuzsanna – Szabó Csaba: Törésvonalak – Apácasorsok a kommunizmusban