A lélektan és a nyelvészet határterületein kialakult és önállóvá fejlődött tudomány, a pszicholingvisztika azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyek a nyelv használatával kapcsolatosak. A jelen kötet bemutatja, miként vagyunk képesek gondolatainkat beszédben kifejezni, vagy hogyan értjük meg a mások szavait, mondatait, hosszabb közléseit. Tárgyalja az anyanyelv elsajátításának menetét, az elméleti kérdésektől a magyar gyermek beszédének és beszédmegértésének fejlődéséig, gazdag példaanyaggal illusztrálva az egyes szakaszokat. A nyelv használatához szükséges a megfelelő szókincs, a szavak és nyelvi szabályok tárolásának szerkezete, az előhívás módozatai, amelyekről külön fejezet szól. A hazai és a nemzetközi szakirodalom áttekintése mellett a szerző saját kutatási eredményei is helyet kaptak a kötetben. Magyar nyelven hat évvel ezelőtt jelent meg a szerzőtől az első összefoglaló munka e témáról. Az azóta eltelt időszakban sok új eredmény látott napvilágot, ez indokolta az… (tovább)
Pszicholingvisztika 20 csillagozás
A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Egyetemi Könyvtár · Osiris tankönyvek Osiris
Enciklopédia 2
Kedvencelte 1
Most olvassa 2
Várólistára tette 14
Kívánságlistára tette 15
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Nna, ezen látszik, hogy nem Szikszainé. Néhol még a humor is megcsillan, alapos, rendezett, érdekes: ha több időm lett volna vizsga előtt, normálisabban elolvasom. Talán majd egyszer. Már csak az esszém jegyét várom… :)
El tudom képzelni, hogy valamikor megint nekiüljek.
Az egyik legjobb tankönyvem, tele érdekességekkel, és könnyen megérthető/feldolgozható szöveggel. Külön tetszett, hogy ilyen nagy hangsúlyt fektetett a gyakorlati vizsgálatokra, nem csak a száraz elméleti anyagot ömlesztette rám. Már csak le kéne belőle vizsgázni holnap.
Jó ez a könyv, csak nem igazán szeretem a szakszövegeket. Azt nem szerettem, hogy néha tök egyértelmű fogalmakat megmagyarázott, máskor meg utalást sem tett arra, hogy esetleg ez a fogalom máshol meg van magyarázva, így nem igazán tudom nagyon ajánlani azoknak, akik nem foglalkoznak valamilyen szinten ezzel a témával, csak érdeklődnek iránta. Néhány fejezet érdekes volt, de volt amin már konkrétan leragadt a szemem és miután elolvastam fogalmam se volt, hogy miről is szólt.
Nagyon szerettem ezt a tantárgyat, ebből is írom a mesterdolgozatom. Sok érdekes területre tér ki a szerző, így ha az olvasónak megtetszik valami, könnyen tájékozódhat és utánaolvashat a témának.
Az 1999-es kiadással több problémám is volt. Először is stilisztikailag elég sok kívánnivalót hagy maga után, másodszor (tipikus Gósy Mária eljárás) utálom, hogy gond nélkül használ egy fogalmat úgy, hogy két fejezettel később adja meg a definícióját. Ráadásul a könyv még érdekes is lenne, elgondolkodtató problémákat vet fel, ha nem halványítaná el az egész erejét az „erre azonban nincsenek valós bizonyítékok” vagy az „ elméletben nagyon jól megállja a helyét, de a gyakorlati kísérletek nem erősítették meg a feltevést” típusú mondatok. És nem, nem éreztem úgy, hogy a gügyögés definíciója mindenképp nélkülözhetetlen ahhoz, hogy elvégezzem az egyetemet. Nyilván bennem, szakbarbár irodalmárban van a hiba, ezt belátom.
Népszerű idézetek
…mindig többet értünk meg, mint amennyit mondani tudunk.
A magyar gyermek beszédprodukciójának és beszédmegértésének fejlődése
A ma felnövekvő budapesti (és jelentős hányadban a városokban élő) fiatalság már csak legfeljebb az idősebbektől hallja (?) a zárt {e} hangokat. Ez a kiveszőfélben lévő magánhangzó, amely olyan szépen megtörte a sok {e} egyhangúságát, arra ítéltetett, hogy mai ifjúságunk alig-alig képes arra, hogy felismerje, a többi {e}-től megkülönböztesse, jelentéstani funkcióját felismerje (pl. szerelem -> az ejtéstől függően ige vagy főnév).
63. oldal
Nincs olyan ép beszédű felnőtt ember, akinél a többes szám jele (a -k) például a passzív szókincsében lenne; a régies alakú toldalékok – például a -ván/-vén – azonban a passzív szókincsben találhatók (ha egyáltalán ott megvannak). Ez utóbbi alól legfeljebb a nyelvtörténészek kivételek.
A mentális lexikon
A műveletsor bináris kérdések sorozatával oldható meg. Az első beszédhangról megtudjuk, hogy magánhangzó. A másodikról is megkérdezzük, hogy magánhangzó-e. Ha a válasz nemleges, akkor mássalhangzót talált a rendszer.
A beszédészlelés és a beszédmegértés folyamata
Az egyébként magas színvonalon álló ókori kínai orvostudomány szerint a fül a vesék ablaka (feltehetően a fülzsír kellemetlen íze miatt)-
A beszédészlelési folyamat működése
Hasonló könyvek címkék alapján
- Navracsics Judit: A kétnyelvű gyermek ·
Összehasonlítás - Vargha András: Matematikai statisztika ·
Összehasonlítás - Steven Pinker: A nyelvi ösztön ·
Összehasonlítás - Németh Dezső: A nyelvi folyamatok és az emlékezeti rendszerek kapcsolata ·
Összehasonlítás - Kovács László: Fogalmi rendszerek és lexikai hálózatok a mentális lexikonban ·
Összehasonlítás - Laurent Danon-Bolieau: A gyermek, aki nem beszélt ·
Összehasonlítás - Pléh Csaba: A lélek és a nyelv ·
Összehasonlítás - Pléh Csaba: A pszicholingvisztika horizontja ·
Összehasonlítás - Pléh Csaba: A társalgás pszichológiája ·
Összehasonlítás - Réger Zita: Utak a nyelvhez 94% ·
Összehasonlítás