Nagy ​László költészete 0 csillagozás

A Versben bujdosó kötetben a magasrendű emberség sorsát a seb metaforájával jelöl meg összegzően, ezért is emelte a Seb a cédruson című kalligrammatikus versét a ciklus címévé. Ez a verse 1971 karácsonyán jelent meg. Keletkezésekor Nagy László már személyét érzékenyen érintő veszteségeket szenvedett a haláltól. Meghalt édesapja, meghalt Tamási Áron, Ferenczy Béni és Veres Péter, akik nagyon közel álltak hozzá, de Ady, Csokonai, Lorca vagy Krúdy sorsán tűnődve is a sebzettség különféle módozatai tűntek szemébe. Veszteségeiről számot adva gyakran von párhuzamot Krisztussal, az áldozattal. Mindez motiválhatta abban, hogy Csontváry-versének, Csontváry-élményének motívumát is folytatva, általánosítva megalkotta az egyetemes emberi szenvedés emblémáját, a Seb a cédrusont.

Folytonosság és változás: az utolsó évtized - Szellemi szövetségek: értéktanúsító kettős portrék - A világ sebei - 1.

A Himnusz minden időben (1965) kötet hallatlan távolságok szemléleti egyensúlyában növeszti keserűségében is fenségessé a költői személyiséget. Szemlélete a személyességnek és a mitologikus távlatnak különleges egységét teremti meg.

Költői kiteljesedés: Himnusz minden időben (1957-1965)