Görög ​drámák 117 csillagozás

Görög drámák Görög drámák Görög drámák Görög drámák Görög drámák Görög drámák Görög drámák

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

A művek szerzői: Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidesz, Arisztophanész

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Európa Diákkönyvtár, Európa Diákkönyvtár

>!
Európa, Budapest, 2013
268 oldal · ISBN: 9630796828 · Fordította: Trencsényi-Waldapfel Imre, Devecseri Gábor, Arany János
>!
Európa, Budapest, 2010
268 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630790581 · Fordította: Arany János, Devecseri Gábor, Trencsényi-Waldapfel Imre
>!
Európa, Budapest, 2007
266 oldal · ISBN: 9789630783224 · Fordította: Arany János, Devecseri Gábor, Trencsényi-Waldapfel Imre

18 további kiadás


Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Artemisz · Antigoné · Kreón


Kedvencelte 3

Most olvassa 8

Várólistára tette 30

Kívánságlistára tette 11


Kiemelt értékelések

>!
kalypso
Görög drámák

Ez a mű egy a három mitológiai ihletettségű kötetek közül (Goethe Faustja és Milton Elveszett Paradicsom c. eposza mellett), amelyeket már közel tíz éve tologatok magam elől, de tudatában vagyok vele, hogy csak el kellene olvasni. Nem tudom mi ennek az oka, mert nem az érdektelenség, talán meg kell rá érni, de most eljött az idő, ebben az évben mindhármat magam elé vettem. Azonban 3/3 nekem csak vizsgaidőpontból jön össze (nyelvészetből meg aztán biztosan), az átlag viszont nem rossz (Milton még várat magára…talán újabb 10 évet; mea culpa, nekem Madáchtól Az ember tragédiája az etalon, részrehajló vagyok ugyanis).
Prométheusz történetét valószínűleg mindenki fejből fújja, nem is ez most a lényeg, hanem a formába öntés. Rövid volt, tömör, élvezhető. Szerettem Prométheusz (ön)iróniáját, és azt, hogy volt mersze ennek hangot adni az ő helyzetében. Tetszett, hogy Aiszkhülosz múltban megtörtént cselekményként, visszaemlékezésekben, jóslatokban meséli el a történetet, hiszen hogy ne lenne érdekes egy múltban megírt, de már akkor a múltban játszódó cselekményről olvasni… :D Mindemellett Prométheusznak megvan az a képessége, hogy a jövőre vonatkozóan is jóslatokkal (és persze nagyon fontos: reménnyel!) lássa el az embereket. Szóval van itt nekünk egy múlt a négyzetenünk, egy jelenünk (merthogy a cselekményt Prométheusz a jelenben meséli, és én is), meg egy kis előrevetített jövőnk is (azáltal, hogy ugye jósol ő, meg beszélünk erről, meg még sokáig beszélnek majd erről). S körbeér a mitológia. Mert ugye a mitológia nem megtörtént. Történik. Éppen most. Mindig. Mindenkivel. Hát nem csodálatos? :)

2 hozzászólás
>!
Lunemorte MP
Görög drámák

Oh,szegény Prométheusz! Bűnös voltál-e? Méltatlanul ítéltettél-e el,amiért segítettél az emberiségen? Te,akinek története annyira hasonlít Luciferéhez,vajon miért gyűlöltek meg az istenek? Túl jó voltál hozzánk,mégis a többség Zeuszt imádta…Megérdemeltük-e,hogy értünk ily áldozatot hozz? Ha tudnálak,megmentenélek az örökös szenvedéstől! Ha rajtam múlna. :)

>!
eme P
Görög drámák

„Csak” egy kis rövid, látszólag cselekvés nélküli dráma, beszélgetések láncolata. Mégis a konfliktusokkal és feszültséggel telítődött igazi nagy tragédiák közt a helye. A cselekvés, a tett már megtörtént – egyrészt az új király hatalomra segítése által, másrészt a pusztulásra ítélt ember megmentésével, öntudatos, gondolkodó, alkotó létre ébresztésével, előre látott, tudatosan vállalt cselekvéssel. A dráma jelenében túl vagyunk mindenen, a barátságot és ellenkezést nem ismerő zsarnok megbüntette az ellene lázadót. Emberhez hasonlóvá tette fájdalmaiban, cselekvésképtelenné leláncoltságában. De Prométheusz önmagát is leláncolta. Nem csak azáltal, hogy vállalta a szembeszegülést, hanem azzal is, hogy elkötelezte magát mellette. A cselekmény a szavak és attitűdök szintjére tevődik át – hisz „valódi” cselekvésre nincs mód. Prométheusz látogatói különböző nézőpontokat, tettéhez való viszonyulási lehetőségeket kínálnak fel – köztük van a szabadulás ajánlata is, magától a nagy türannosztól, Zeusztól. Csakhogy Prométheusznak erős fegyvere van – az előre látásé, a zsarnok bukásának biztos tudatáé, a büszke, gőgös, talán túlságosan önhitt dacé. Még arra is képes, hogy sorsának tudatában önironikusan szemlélje saját jajongásait és panaszait. Érdekes módon, egyszerre láttam benne felfedezni luciferi és krisztusi attribútumokat, a lázadó bukott angyalt és az emberért való szenvedést sorsszerűen vállaló megváltót. Remek pillanatot kapott el Aiszkhülosz, és persze remek hőst választott magának. Nagyon izgalmas, ahogy a mozdulatlanságra ítélt Prométheusz világokat tud rengetni pár szavával is.

2 hozzászólás
>!
gybarbii
Görög drámák

Már olyan régen terveztem, hogy elolvasom Prométheusz történetét, és most végre időt szakítottam rá. Nagyon szeretem az ókori görög drámákat, és Aiszkhülosz sem okozott csalódást. Prométheusz és Ió hányadtatásait is nagy érdeklődéssel követtem végig, és bizony nagyon szívesen elolvasnám a trilógia két másik részét is…

>!
Bogas P
Görög drámák

Különböző személyek folyamatosan panaszkodtak. Nagyon szép stílusban, de állandó jelleggel. Még szerencse, hogy Prométheusz tudott ironikus is lenni (kedvencem tőle az „Ó jaj nekem!” felkiáltás).

Az újraolvasás fél csillagot javított a helyzetén: most valahogy jobban tetszettek Prométheus szövegei.

2 hozzászólás
>!
deaxx P
Görög drámák

Leláncolt Prométheusz: Ó, az azért nagy kár, hogy csak az első rész maradt fenn a háromból, engem nagyon érdekelt volna az egész. Nagyon szimpatikus Prométheusz állhatatossága, és meg nem törése.
Mindemellett viszont szörnyen befejezetlennek hat ez a dráma – oké, ez nyilván nem Aiszkhülosz hibája, de ront az olvasmányélményen.

Antigoné: Olvastam én ezt korábban, az más kérdés, hogy semmire sem emlékszem belőle.
Annyira szokatlanul gyors ez a dráma. Minden olyan pillanatnyi – és nem csak ebben a drámában, a következőben is – olyan, mintha nem csak, hogy nem irányíthatod a sorsodat (minimális beleszólásod mondjuk van), de nem is számít, hogy mi lesz az. Homokszem a tengerben.
Nagyon tetszik Antigoné személyisége, pontosan tudja, hogy mit csinál, miért csinál.
spoiler

Íphigeneia Auliszban: Ez a dráma tetszett a legjobban a kötetben. Mintha krimi lenne, tényleg (!) Azért valahol elkeserítő, hogy mindenki bábu, és nincsenek kiskapuk – persze naiv vagyok, tudom – de végig szurkoltam Íphigeneiának.

A madarak: A négy dráma közül ez talált meg a legkevésbé. Egy szem komédia a tragédiák közt, és én bevallom, inkább a tragédiák felé húzok. Lassan haladtam vele, és a rengeteg megjegyzés miatt folyamatosan meg kellett szakítani az olvasást (lényegesen több volt itt a megjegyzés, mint a korábbi három drámánál), és rá kellett jönnöm arra is, hogy nem értem a humort, kellenek a megjegyzések, mégha idegesítőek is. Másra számítottam egyébként, utópiára, több keservvel (mondom én, hogy nem nekem való a komédia).

A megjegyzéseket megelőző tanulmányok hasznosak voltak, segítettek elhelyezni a drámákat. Sokszor használtam a névmutatót is, és meglepő módon x idő után megjegyeztem dolgokat, amik többször visszatértek.
Sosem állt igazán közel hozzám az antikvitás irodalma, most is jelentős távolságot érzek saját magam és a könyv között – de azt már kezdem kapisgálni, hogy akik rajonganak érte, miért teszik.

>!
Európa, Budapest, 1985
252 oldal · ISBN: 9630736209 · Fordította: Trencsényi-Waldapfel Imre, Devecseri Gábor, Arany János
2 hozzászólás
>!
Virág_
Görög drámák

Prométheusz olyannyira átrágott téma volt irodalmon, hogy egyszerűen kár lett volna kihagyni. Az Antigonéhoz hasonlóan ezen is elég lendületesen végighaladtam, ráadásul más mítoszokba és mondakörökbe is kaptam egy kisebb betekintést, és mivel a görög mitológiában általában minden(ki) mindennel/mindenkivel összefügg, több kérdésem is megválaszolásra került.

Szophoklész drámája számomra túlságosan is rövidnek tűnt, én még szívesen boncolgattam volna a témát. Antigonét szeretteiért és igazáért való kiállása mindenképp nagyon szimpatikussá tette a szememben, akit tökéletesen ellensúlyoz a lányhoz hasonlóan csökönyös, ámde téves rögeszmékhez ezer szállal ragaszkodó király, akinek nem az emberei sorsa, hanem sokkal inkább saját hatalmának tartósan szilárdan tartása lebeg célként a szeme előtt. Éppen ezért tűnt túlságosan hamar bekövetkezettnek megvilágosodása, még azt gondoltam – igaz, hogy közrejátszottak halálesetek is, de – egy ideig párharc fog dúlni szíve és korábbi elvei közt.

Íphigeneia története tetszett a legjobban, az elfojtott, kicsapongó, szívszaggató és semmibe vett érzelmek körforgása játszódott le a műben, mintegy érzelmi hullámvasút. A dráma megoldása ebben a darabban volt rám a legnagyobb hatással, és így már a trójai háború közvetlen elejével is sikerült megismerkednem.

Arany nagyon szívesen csavargatja a szavakat, párbeszédeket, és emiatt sokkal több figyelmet is igényelt a mű, mint a többi, viszont hatalmas elismerésem Arisztophanésznek, amiért sikerült ezt így összehoznia. A történetben felbukkanó humoros utalások, szóváltások egy része nem biztos, hogy sokat mondtak volna nekem a jegyzetek hiányában, így viszont – még ha sokat is kellett lapozgatnom –, igazán nagy élményt nyújtott az olvasás.:)

>!
Vivi_
Görög drámák

Igazából érzem, hogy sem ez a műfaj , sem ez a verses forma nem nekem való.
Ezt nem kötelező gyanánt olvastam el, hanem egy fogalmazást kellett írnom arról, hogy Prométheusz megérdemelt-e büntetését, és ezt érvekkel kellene alátámasztani. Azt hittem kicsit segíteni fog a könyv, de hát nem sokat. :D
Nagyon szeretem a görög mitológiát, Rick Riordan után még jobban megszerettem. és neki hála, most alig kell valamit irodalomból tanulnom. :)
Az elején szokatlan volt ez a nyelvezet, de a végére már egyre jobban belerázódtam.

3 hozzászólás
>!
mentacukor
Görög drámák

Leláncolt Prométheusz: Prométheusz mindig a kedvenc mitológiai alakjaim közé tartozott, a pimaszságával, a makacsságával, nagyon szeretem őt. Ebben a drámában van valami ősi erő, ami olvasás közben, Aiszkhülosz tolmácsolt szavaival (ha az irodalmi kánonnak igazat adhatunk), szinte mézként olvad fel.

Antigoné: Sajnos sose lesz a kedvencem (hiába olvasom harmadszorra).

Ípihigeneia Auliszban: Valahányszor Euripidész munkásságához kerülök újra és újra meglep, hogy még ma is ennyire kitűnik az a korához képest, sorsfordító modernsége, amivel hatással volt az őt követő költők egész generációira, a deus ex machina és a tragédiának ez a különös felfogása. Artemisz a legkedvesebb istennőm, az őzjelenet nekem totál ott van, és Akhilleusz, Akhilleusz meg „If he’s not like a horse, he’s like a hawk or a star or some other bright and powerful thing. Oh, Achilles…” . Külön öröm Devecseri Gábor a trükkösen fordított alliterációk miatt.

Madarak: A Madarak az a fajta mű, amit mindenképp látni szeretnék előadásban. Olvastam is valahol, „ezer éves mű, ami lerázza magáról a múlt porát”. Mellesleg Arany egy kicsűrt zseni.

>!
Rise
Görög drámák

Csak az Antigonét kellett kiolvasnom magyar faktra.
Igazából már kilencedikben olvastam, de akkor nem fogtam fel ennyire.
Meglepő, de nem is rossz! :D Úgy emlékeztem, unalmasabb, de nem. Ráadásul csak egy óráig tartott, míg elolvastam.


Népszerű idézetek

>!
Lunemorte MP

Mindenre megtanít a vénülő idő.

Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz · Aiszkhülosz

>!
Dark

Könnyű annak, kit baj nem ért, a szenvedőt
a biztos partról bölcs szavakkal inteni.

Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz · Aiszkhülosz

>!
Frank_Spielmann I

…a ránk szabott
sorsot nyugodtan kell viselni, tudva, hogy
erős a végzet, nem harcolhatunk vele.

Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz · Aiszkhülosz

>!
Mandula8

Mitől félhetne az, ki nem hal meg soha?

Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz · Aiszkhülosz

1 hozzászólás
>!
Madama_Butterfly

Ezt jól jegyezd meg: szolgasorsodért soha
el nem cserélem gyötrelmes balsorsomat.

Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz · Aiszkhülosz

>!
bleknajt

A büszkeség, ha értelem nélkül marad, erőtlen és a semminél többet nem ér.

Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz · Aiszkhülosz

>!
Vivi_

HERMÉSZ
Mégsem tanított józanságra tégedet.

PROMÉTHEUSZ
Úgy szóra sem méltatnálak…

Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz · Aiszkhülosz

>!
Lunemorte MP

De jaj, de jaj nekem,
még hova visznek el úttalan útjaim?

Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz · Aiszkhülosz

>!
Frank_Spielmann I

…szárnyas szekeren sietek sarútlan.

Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz · Aiszkhülosz

1 hozzászólás
>!
Dark

…nem segít a nyers erő, de csellel győzhetünk hatalmasabbakon.

Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz · Aiszkhülosz


Hasonló könyvek címkék alapján

Euripidész: Bakkhánsnők
Euripidész: Tíz tragédia
Aiszkhülosz: Három dráma
Szophoklész: Oidipusz király / Oidipusz Kolónoszban / Antigoné
Homérosz: Iliász
Euripidész: Euripidész összes drámái
Aiszkhülosz: Aiszkhülosz drámái
Szophoklész: Szophoklész drámái
Sophokles: Philoktetes
Szophoklész: Ajas