Vadászszőnyeg (Utolsó jelentés Atlantiszról 1.) 12 csillagozás

Görgey Gábor: Vadászszőnyeg Görgey Gábor: Vadászszőnyeg Görgey Gábor: Vadászszőnyeg Görgey Gábor: Vadászszőnyeg

A címbéli értékes keleti szőnyegen ölelkezik a regény főhőse, Topporczy Ádám, a néhány napja megismert Ágnessel, akiről alig tud valamit, s aki csak a szerelmi találkozó végén fedi fel magát. A főhős emlékeiből fölmerül életének két másik nőszereplője, Nóra és Júlia, akiknek valamilyen módon közük volt a szőnyeghez, valamint szüleinek alakja, 1944 és 1951 sorsforgató idejéből. A szőnyeg nagy és titokzatos. Elveszíthetetlen. Pedig hosszú élete során többször is elpusztulhatott volna. Például 1944-ben, amikor drámai körülmények között a főhős apjához, Topporczy tábornokhoz került. Vagy 1951-ben, amikor kitelepítése előtt a tábornok befalazta rózsadombi villájába. Vagy 1956-ban, amikor egy menekülő ávós derít fényt a ritka darab eredetére.
A szőnyeg láthatatlan lenyomatokat visel magán, szép női testekét és a nem mindig szép történelemét. A regény e lenyomatok keletkezéstörténetét meséli el egy krimi feszültségével.

Eredeti megjelenés éve: 1988

>!
Kossuth, Budapest, 2005
ISBN: 9789630961356 · Felolvasta: Bálint András
>!
Elektra, 2005
210 oldal · ISBN: 9789637053191
>!
Magvető / Magyar Könyvklub, Budapest, 1996
196 oldal · keménytáblás · ISBN: 9635483309

1 további kiadás


Enciklopédia 4

Helyszínek népszerűség szerint

Lukács fürdő


Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

>!
Bla IP
Görgey Gábor: Vadászszőnyeg

A címben szereplő szőnyeg valóban végigkíséri a Topporczy család életét, történetét. S miután Ádám az ’50-es évek elején már végletekig megszorulva áruba kívánná bocsájtani, az utolsó pillanatban rájön, hogy ez egy különleges, s igen értékes darab, s nem szabad megválnia tőle. A „vadászszőnyeg”, ill. a rajta történő események csomópontjai Ádám és a család történetének, amely Görgey Gábor XX. századi történelmi regényciklusának első darabja volt. Hosszú ideig olvasatlanul hevert polcomon, s a Felvidékről szóló mű olvasása nyomán találtam rá, mint kincsre. Azonnal beszereztem a teljes sorozatot, mert az első olvasott kötet után éreztem, ez a hang, ez a stílus annyira közel áll hozzám, hogy a szerző minden gondolatát ismernem kell. Egy nemesi származású értelmiségi, akivel a családja története, az átélt történelem felismerteti a változások szükségességét, aki életével kiérdemli, hogy Magyarországon örökségvédelmi, azaz tulajdonképp kulturális miniszter legyen, s aki tapasztalatait, s értékelését egy ilyen önéletrajzi ihletettségű, mégis mindenkinek megfontolandó ismereteket nyújtó tárgyilagos, ugyanakkor humoros mesefolyamban képes megörökíteni, nagyobb figyelmet és helyet érdemelt volna életünkben.
Azt gondolom igazi vezetőként is megállta volna a helyét, bár a politika nem állt közel hozzá. Elcsépelt, hogy olvassátok! De kíséreljétek meg: érdemes! Gazdagabbak lesztek tőle!

>!
Csabi P
Görgey Gábor: Vadászszőnyeg

Eddig nem volt szokásom, hogy a Prima Primissima díj díjazottjának kihirdetése után a könyvtárba rohanjak, hogy megismerkedjem a győztes életművével. Főleg, hogy ennek a díjnak az odaítélése minden magyar díjénál rejtélyesebb és megismerhetetlenebb. Görgeyvel kivételt tettem, egyrészt, mert már korábban is érdekelt az életműve, másrészt meg kellemes ifjúkori élmény fűz a talán legsikeresebb műve, a Komámasszony, hol a stukker? című színdarabjához, amit rádiójáték formájában hallottam. Miután a könyvtáros kisasszonyt egy akrobata mutatványra kényszerítettem a könyvraktár létrájának tetején, már haza is vihettem Görgey önéletrajzi sorozatának nyitó darabját.

Azt kell mondjam, nem csalódtam ebben a regényben. A történet kerete valamikor 1980 környékén egy szeretkezés az ominózus szőnyegen, ami közben a már erősen középkorú főhős, Ádám visszaemlékszik ifjúkorára, amit részben a feltáruló női bájak, részben az aljzatul szolgáló szőnyeg idéznek meg. A történet fő csomópontjai a háborús idők, a kitelepítés és ’56. Görgey az átlag kortárs íróknál megszokottól könnyedebb hangot üt meg, de ennek ellenére van súlya a mondanivalójának. Látszik, hogy van véleménye a történelemről, és ezt szellemesen meg is tudja fogalmazni. A szőnyeg amolyan sorvezető a történetben, de szimbolikusan egy letűnt világot is jelképez, aminek egyik utolsó alakja Ádám idős apja, a tábornok, aki kapitányként áll a süllyedő Atlantisz partján, ahogy ő maga jellemzi. Persze nem kell nemesi romantikától tartani, Görgey egyenlő iróniával kezeli a kommunistákat, a nyilasokat, és a túlhaladott nemesi osztályt.
Emellett Görgey jól is szerkeszt – nem hiába a sok színházi tapasztalat –, jól ugrál egyik időből a másikba, folyamatosan fenn tudja tartani az olvasó érdeklődését, van ritmusa a könyvnek.

U.i.: Olvasás közben felfigyeltem rá, hogy a kötésbe sok helyen radírmorzsa ékelődik, aztán felfedeztem, hogy valaki ceruzával aláhúzta a pikáns részeket, majd ezek nyomát tűntette el. Nem is akarok belegondolni, mire használták ezt a példányt korábbi olvasói.

2 hozzászólás
>!
Annamarie P
Görgey Gábor: Vadászszőnyeg

Kicsit megtévesztő a borító, mert borító+cím=szeretkezés a szőnyegen. Ez ugyan megvan, de én egyáltalán nem állítanám, hogy erről szólna a könyv.
Van a Topporczy család birtokában egy szőnyeg, ami már ki tudja hogy is került a családhoz, de valahogy ez a kelme mindent túlél. S ez nem kis feladat a huszadik század derekán, a gyors kormányváltások, rendszer billenések, aktuálisan utált és üldözött emberek időszakában. A Topporczy családot is kitelepítik, de a szőnyeg átvészeli, kirabolják őket, de a kárpit kicsusszan a rabló keze közül. És ahogy ez lassan körvonalazódik, egy nem akármilyen darabról van szó. Történelme van. Mesés története.
De mit papolok itt a szőnyegről, hiszen a könyv nem a borítóról, és még csak nem is a címről szól, hanem egy 1951-ben osztályidegennek minősített család történetét dolgozza fel, egy közös érték megragadása révén.
A finom erotikával átszőtt könyv nem egyetlen rendszert akar elítélni, hanem a gyors történelmi változások kereszttüzében sínylődő magyar emberek hűségének, magyarságának és emberségének kérdését piszkálgatja. Jó lett volna Ádám szerelmi szenvedélyességének ábrázolásából, egy csipetet átvinni ezekbe a részletekbe is. Bár igaz, hogy a varázslatos szőnyeg mítosz kibontakozása mindvégig fenntartja az olvasó érdeklődését, olyannyira, hogy én is rögtön rákerestem a wikin a valóságtartalmára, és lássatok csodát, tényleg léteznek vadászszőnyegek.

3 hozzászólás
>!
tgorsy
Görgey Gábor: Vadászszőnyeg

Végig Varázsszőnyegnek olvastam a címet. És szerintem jobban megfelel, mivel idevarázsolja a hülye, zavaros 20. századot. Na jó, nem az egészet, de majdnem.

>!
sassenach
Görgey Gábor: Vadászszőnyeg

Címe alapján nem gondoltam volna, hogy tetszeni fog. Hogy a borítóról már ne is beszéljek… :-/
Aztán egyszer csak azt vettem észre, hogy teljesen magával ragadott. Érdekes történet, érdekes stílusban. Kíváncsi vagyok a folytatásra. :-)


Népszerű idézetek

>!
Bla IP

Az 1951. évi április 16. napjától kezdve a lakosság kenyérszükségletét jegyre szerezhette be…

28. oldal

1 hozzászólás
>!
Bla IP

…1949 februárjában, az összetört Mindszenty bíborost mutatták a mozihíradóban a népbíróság előtt…de Rajknál, aki a Mindszenty-pert követően kétszer is elutasította az ENSZ lépéseit, mint a magyar belügyekbe való illetéktelen beavatkozást. Ez volt áprilisban, Júniusban Rajkot már kizárták a pártból… Gyors munka volt.Rákosi Mátyás nagy beszédet tartott és panaszkodott: „ A Rajk-ügy leleplezéséig ilyen esetünk nem volt és elképzelhetik az elvtársak, hogy magunk is meg voltunk döbbenve az aljasság és az árulás e feneketlen mértékétől. Nem volt gyakorlatunk az ilyen ügyek felgöngyölítésében és tudtuk, hogy nem lehet könnyelműen hozzáfogni. Nem is volt könnyű a felgönygyölítés kidolgozása és megvallom, hogy sok álmatlan éjszakámba került, amíg a végrehajtás terve alakot öltött.”
Hol vagy Freud? Hallottad ezt?…Örülhetsz is, mert az elszólásnak ilyen szép, kövér példája ritkán akad a hálódba…

58. oldal

>!
csauperjel

(…) különbség van a kettő között: hogy valaki elnémul, vagy valakit elnémítanak. Akit elnémítanak, ott van mit elnémítani, az írhatja tovább a magáét – legfeljebb nem hozhatja nyilvánosságra, de akinek még nincs élménye a publikációról, még nincs saját, kialakult világa, az hogyan és mit írjon a visszhangtalan, süket csöndben, a tapasztalatlanság vermébe dobva?

86-87. oldal (Maecenas, 1988)

Kapcsolódó szócikkek: diktatúra · írás
>!
csauperjel

– Te csak ne kímélj bennünket! Határold el magad tőlünk! Hátha sikerül eliszkolnod a történelem gőzhengere elől.
    Mindig talált egy szót, egy fordulatot, mellyel ki tudta készíteni az embert. Ebben az esetben az „eliszkolás” volt az elismerésre méltó telitalálat: akinek még ezek után is maradt volna kedve engedni a mondat grammatikai felszínén úszkáló felszólításnak, az elefántbőrrel született.

83. oldal (Maecenas, 1988)

>!
csauperjel

Ő volt az anakronisztikus dáma, Bethlen Margit, aki grófnő maradt 1950-ben is, és lehetséges, hogy mindenki, azaz fű és fa egyszerűen a Lukács fürdőbe járt, ő mindenesetre kizárólag a Szent Lukács fürdőben úszott, karbantartandó idősödő fizikumát.

122. oldal (Maecenas, 1988)

Kapcsolódó szócikkek: Lukács fürdő
>!
Bla IP

…nagy gazdászbajsza alatt dúdolni kezdett.
– Tudod-e, mi ez? – kérdezte.
S mikor ő nemet intett, mert ezt a dallamot valóban még sohasem hallotta, Sándor bácsi azt mondta:
– Úgy hívják, hogy Marseilles. Tanuld meg! – és elmondta a történetét, a francia forradalommal együtt, majd hozzáfűzte:
– Ez nálunk is elkerülhetetlen. Egy feudális rezervátum nem lehetséges Európa közepén. Érted? Nekünk búcsúznunk kell ettől. Vége. Szép volt, jó volt, nincs tovább.
Összehúzott szemében könny csillogott, ahogy egy rozskalász szemeit morzsolta a tenyerében, megállapítandó, milyen lesz az új mag az idén?

46. oldal


A sorozat következő kötete

Utolsó jelentés Atlantiszról sorozat · Összehasonlítás

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Pallavicini-Andrássy Borbála: A lelkünkhöz nem nyúlhatnak
Kolozsvári Grandpierre Emil: Egy házasság előtörténete
Jezsó Ákos: Megyek túlra
Závada Pál: Milota
Ïsa Schneider: Hordalék
Bauer Barbara: Még látlak odafenn
Dobos László: Földönfutók
Selyem Zsuzsa: Moszkvában esik
Johann Lippet: Ajtó a hátsó konyhához
Schiff Júlia: Bogáncsos táj