Adria ​szirénje (Utolsó jelentés Atlantiszról 5.) 4 csillagozás

Görgey Gábor: Adria szirénje Görgey Gábor: Adria szirénje

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Görgey Gábor regényfolyammá terebélyesedett vállalkozása – az ötödik kötettel – a végéhez érkezett.
A történet a rendszerváltozás utáni években játszódik. Főhőse, Topporczy Ádám – a „horthysta tábornok”, Topporczy Dénes fia – nem találja helyét, ebben a megváltozott, új világban sem.
Fell-felvillannak a múlt emlékképei: a világháború, a kitelepítés, a teljes kiszolgáltatottság évtizedei.
Az emlékező főszereplő leginkább csendes szarkazmussal, öniróniával és belenyugvással szemléli az eseményeket, hiszen harag, bosszúállás soha, egy percre sem munkált benne.

Előzményei:

A homár páncélja
Vadászszőnyeg
Volt egyszer egy Felvidék
Kísértések könyve

>!
Elektra, 2004
226 oldal · keménytáblás · ISBN: 9637053018
>!
Európa, Budapest, 1999
234 oldal · ISBN: 9630764172

Enciklopédia 4


Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

Csabi>!
Görgey Gábor: Adria szirénje

Hogy egy öt részes sorozatnak miért pont az ötödik részét olvastam el az első után? Egyrészt az egészet nem akartam, másrészt meg, ha már a kezembe akadt ez a kötet a könyvtárban, akkor elhoztam, hiszen ez annak idején elnyerte az Év Könyve díjat.
Abból, hogy nem sorban olvastam a regényeket nem volt semmi hátrányom, sok visszautalás volt a Vadásszőnyegre, a többire alig, vagy csak nem vettem észre. Kivéve egyet az első könyvben szereplő ÁVÓs/becsüs haláláról. Görgey amúgy is a korábbi írási technikát alkalmazza, azaz asszociatív ugrásokat hajt végre térben és időben. Itt a kötőszövet az adriai nyaralások emléke, ebbe ágyazódik bele Ádám munkaszolgálatos ideje, ill. egy barátjának karrierje, aki reménybeli irodalmárból újgazdag üzletemberré küzdi fel magát (ill. Ádám/Gábor szemében le).
Az adriai elbeszélés jól indul, Ádám egy hatéves kori élményét meséli el, amikor egy szigeten találkozik egy hatalmas, buja nővel, akivel megesik élete első, igen különös szexuális kalandja. Ezt követően azonban már csak nosztalgiatripek futnak Adria témában, avagy mi már akkor is az Adrián nyaraltunk, amikor nektek még a Balatonra sem futotta.
A munkaszolgálatos kaland is „csúnya” véget ér, a kezdeti nehézségek után Ádám olyan mázli spirálba kerül, hogy éppen csak Rákosi nem kér tőle személyesen bocsánatot. Még ha valami hasonló is történt a valóságban, lehet, de így leírva túl negédes lett az egész.
Ami a barátját illeti, a hosszú évek felemás kapcsolata leginkább azt illusztrálja a regényben, hogy Ádám/Gábor az utolsó igazi úriember a Kárpát-medencében, és ez egy idő után nagyon irritáló tud lenni. A szerénység, úgy tűnik nem tartozik a nemesi erények közé.
Tulajdonképpen helyenként kellemes, helyenként bosszantó ez a regény, de semmivel sem lép túl az első köteten, így talán jobban is jártam, hogy a középső hármat nem olvastam el.

Ami az Év könyve díjat illeti, erős túlzásnak érzem, hisz ezzel a könyvvel egy évben jelentek meg olyan regények, mint Bodor Ádámtól Az érsek látogatása, Krasznahorkaitól a Háború és háború, Darvasi Lászlótól A könnymutatványosok legendája, vagy éppen Márton Lászlótól az Árnyas főutca.

Bla IP>!
Görgey Gábor: Adria szirénje

Görgey Gábor egy írói igazmondással megátkozott/megáldott ember. Önéletrajzi ihletésű regényfolyama – amelynek utolsó része 2000-ben az év könyve lett – egy hatalmas, szinte egész életet átívelő fejlődésregény. Sajátos asszociatív stílusban és sajátságos szexualitással, hatalmas széles látókörű műveltséggel megírt tartalmilag egymáshoz kapcsolódó könyvek ezek, engem a legutolsó is magával ragadott , amelyben az író a rendszerváltásról is véleményt nyilvánított . Az író, aki Görgey Arthúrként, nemesi származással született, végigélve, megtapasztalva a XX. század sorsfordulóit igazi értelmiségiként átadta olvasóinak, drámáival nézőinek gondolatait, sokat tett a magyar kultúráért, s még a politikából is kivette részét. Remélem Toporczy Ádámmal/Görgey Gáborral nem süllyedt végleg el Atlantiszt elborító habok közé e példamutató gondolkodás. Ilyen embereket, politikusokat tudok elképzelni az ország élén…

T.Ádám ki is mondja – https://moly.hu/idezetek/1029996

korkata>!
Görgey Gábor: Adria szirénje

Sajnos az előző könyveket nem olvastam, de így is élveztem.


Népszerű idézetek

Csabi>!

… kezd elegem lenni ebből a Péter Gáborból, lassan meg kell tőle is szabadulnom. Csak tudnám, hogyan'?
– Ezt most nem kérdezed komolyan?! Hát a szokott módon!
Rákosi gondterhelten bólogat. Fenyocska pedig felteszi a lemezjátszóra Borogyintól a poloveci táncokat, és elkezdi ringatni a csípőjét, kicsit darabosan, mert kezdődő reumája van. Majd a piruló Rákosi szeme láttára ledobja magáról fényes szovjet pongyoláját. Alatta: habselyem kombiné! Az Állami Habselyemgyár terméke. Fenya Fjodorovna Kornyilova ezt szereti. Ebben érzi nőnek magát. Csoda, hogy a Habselyemgyár szocialista élüzem lett, tele sztahanovistával?

58. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Rákosi Mátyás
1 hozzászólás
Csabi>!

… Hogy lehetett ezt kibírni?
– Atlantisz-tudattal.
Jankó felvihogott.
– Az már megint micsoda?
– Azzal a tudattal élni, hogy őseid világa elsüllyedőben van, vagy már el is süllyedt. Te itt maradtál, magnak, és az a feladatod, hogy ne az értelmetlen és történelmietlen restaurációt szorgalmazd, vagyis Atlantisz kiemelését az időóceánból, hanem hagyjál valami nyomot az elsüllyedt világból magad után. Stílust, tartást, nemességet, jómodort, régi illemszabályokat, melyek egykor képesek voltak egész társadalmakat kordában tartani. Az elviselhetetlen világ elviselhetőségi koreográfiáját. A nem osztályértelemben vett, hanem a lelki úriemberség szépségét és etikáját. Egyszóval mindazt, amit az elmúlt fél évszázadban megbecstelenítettek és sárba tapostak.

77. oldal

1 hozzászólás
Csabi>!

… egyszer csak megvilágosodott előtte, miből táplálkozik mindaz, amit a világ, ijedt borzongással, idegenkedve és mégis ájultan habzsol az orosz szellemiségben. Mindazt a sok rémületes csodát és kuriózumot, mely a középkori Avvakum protopópa emlékiratainak fanatikus keresztényi elvetemültségéből, Dosztojevszkij brutális embertenyészetéből, Muszorgszkij meg Sztravinszkij elemi erejű szent barbárságából árad, és olyasmit mond el az emberről, amit más nép más művészete még soha. Persze valószínűleg mind ilyenek vagyunk, illetve ez lappang lelkünk ledöngölt agyagrétegei mélyén, csak az oroszokon kívül senki nem beszél róla.

181. oldal

Kapcsolódó szócikkek: orosz · orosz

A sorozat következő kötete

Utolsó jelentés Atlantiszról sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Szlavicsek Judit: Viharcsapda
Szép Zsolt: Kárpát Walzer
Farkas Andrea: A Főnök ajánlata
Abby Winter: Leomló falak
Kapinya Viktória: Szívkikötők
Karády Anna: Zserbó – A múlt tengerén
Hász Róbert: Júliával az út
Hász Róbert: Végvár / Júliával az út
Lendvai Béla: Adriai káprázat
Köllő Bori: Átment rajtam egy Neander-völgyi