A ​Pesti úr (Göre Gábor 4.) 29 csillagozás

Göre Gábor: A Pesti úr Göre Gábor: A Pesti úr Göre Gábor: A Pesti úr Göre Gábor: A Pesti úr Göre Gábor: A Pesti úr Göre Gábor: A Pesti úr Göre Gábor: A Pesti úr Göre Gábor: A Pesti úr

„…Tsütörtökön röggel levelet kaptam a pesti úrtól, még pedig deróton kütte, oszt azt íri, hogy aszondi Göre biró várjon ma ebédre. Hát mondok a zannyuknak ma uras ebédöt főzz kóbászos bablevest, mög túrus tsuszát, közbe mög petsönyét, hagy lakjék jól…” (részlet)

Eredeti megjelenés éve: 1899

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Meglepetés könyvek Szukits

>!
Adamo Books, Budapest, 2018
ISBN: 9789634532989
>!
Digitália, Pécs, 2011
Felolvasta: Engler József
>!
Fapadoskonyv.hu, Budapest, 2011
160 oldal · ISBN: 9789633293584

6 további kiadás


Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

KingucK P>!
Göre Gábor: A Pesti úr

Vicces történetek a falusi bíróról, egyszerű gondolkodással minden modern dolgot „megfejt”, amiből érdekes történetek kerekednek.
Kikapcsolódásnak nagyszerű.

Vackor6 P>!
Göre Gábor: A Pesti úr

Rövid, remek és rendkívül szórakoztató. :)

Emmus >!
Göre Gábor: A Pesti úr

Ez egy fantasztikus könyv, bevallom nem is hallottam róla, teljesen véletlenül került hozzám.
Különféle történeteken keresztül mutatja be az író, hogy milyen különbségek vannak a magyar falusi ember és a városi, budapesti emberek között. Természetesen erősen sarkosít az író ezáltal vicces helyzetekt teremtődnek.
Teljes betekintést kapunk a magyar falusi emberek életére, hétköznapjaira ami azért az útókor számára akár fontos is lehet.
A könyv szépsége lehet még az is, hogy szerintem lefordíthatatlan. Nem tudom, hogy megjelent-e ez a könyv fordításban, de hogy nem jelenthet nagy élvezet más nyelven eme fantaszikus sorok olvasása abban szinte biztos vagyok. Ezt a könyvet nekünk hagyták örökül becsüljük, olvassuk és ajánljuk szeretettel.

_ada>!
Göre Gábor: A Pesti úr

Göre Gábor bíró úr újabb történetei faluturizmusról, entomológiáról, aeronautikáról, baleset-megelőzésről, wellness élményről. Mindez fűszerezve színházkritikával, étteremkalauzzal, hegymászó túrával. És bizonyára ki is hagytam egy-két fennkölt időtöltést… ö.m. a f.

pepita_ofelia>!
Göre Gábor: A Pesti úr

Most erre mit lehet írni, ö.m.a.f.…? :D
Ki nem nézné az ember Gárdonyiból, mennyi hülyeséget össze tudott írni. :D

pokolpetu>!
Göre Gábor: A Pesti úr

Szörnyen vicces, ha nem a legviccesebb, amit valaha olvastam.

Niki4>!
Göre Gábor: A Pesti úr

Az első Göre Gábor könyv, amit olvastam, rengeteget nevettem rajta. Igen ötletes.

kedaiyun>!
Göre Gábor: A Pesti úr

Ebben a könyvben most mindenféle úri és városi kalandokba bonyolódnak főhőseink. Méghogy a klasszikus magyar irodalom nem humoros, pláne unalmas… Bevallom, az Egri csillagok tetszett, de azon kívül nem olvastam mást Gárdonyitól – kivéve Göre Gábor biró úr könyvei közül hármat. Kár, hogy viszonylag kevesen ismerik, de az iskolában biztos nem tanítják (vagy én nem emlékszem rá). Szóval ez egy szórakoztató kis könyv, elolvasnám a többit is. Mejhöz hasolló lyókat kivánok.

Zitacity>!
Göre Gábor: A Pesti úr

Egyszerűen zseniális! Már a 80-as években is olvastam, de most pár éve is!

_Amalia>!
Göre Gábor: A Pesti úr

Ahogy a „Hátuljáró beszéd” is jelzi, tényleg sokkal jobb a könyv, ha hangosan olvassuk :)


Népszerű idézetek

Boglárka_Madar>!

Leülünk egy szép fehér asztalhon, hát körül környékez bennünket a sok kernyel.
Mondok nekik:
– Hát mit főztek máma?
Kezembe nyom az egyik egy nagy fekete könyvet, de tsak két levél van benne. Aszondi oda van fölirva.
– Mondok hát legelőször is valami levest hozzanak, három portzijót.
Aszondi barna leves lyó lösz-e?
– Hát mondók lyó.
Avval még lyóformán el se végeztük a zasztali áldást, szépen elénk öntögeti a zúr a barna levest. Hát fájin vót. Tsak az vót a kár, hogy a tésztát sajnálták belé. Az én feleségöm bözzeg vetött vóna bele öszve marokkal.
– No mondok a sógornak, máma uras ebédöt öszünk, tsupa városi ételt.
Avval előnyitom a zételös könyvet oszt mondok ögyünk sorba. Lássuk mi a rönd az nagyúri ebédnél?
Hát kiolvasom, hogy aszondi: Tzonsomé.
Odaéntöm a legényt, oszt mondok:
– Három portzió Tzonsomét.
Azt gondótam, hogy valami tsontos hus, de findsákba hoztak valami levest. Mondok ez bizonyosan innya való. Mögisszuk, hát lyó vót, mint a húsból főtt leves, de tészta abba se. Há lyó vót, de mégistsak uri gyomorba való hitványság vót.
Nézöm mögen, hogy mi következik, hát aszondi: Bouillon. Hatszor is nékimöntem, mig el tudtam olvasni.
Mondok a legénynek:
– Három portzijó bouillont.
A legény mögen elpitlikel, oszt tsakhamar visszatér, önti elejbénk a zételt vasibrikbül. De az is tsak lé lötty, tsupán hogy valami sárga uszkált benne.
Nézöm, hogy mi az a sárga? Hát tojás. Azt bizony nem öttük mög, mert nem vot bötstösen mögfőve.
– No mondok most mán valami rágható ételt szeretnék.
Nézem a könyvet, hát oda van irva nögyedik ételnek: purée.
– Ez valami fájin porhanyó étel lösz mondok.
Avval odaéntöm a legényt :
– Mondok három portzijó puréet. Mögen vas ibrikbe hozza. Mögen lé, ojan forma, mint a tziböre, de sürübb.
– Mondok sokallom mán a lét. Mer ugy duzzad mán a gyomrom a sok létül, hogy még a madzagot is mög köllött tágitanom a dörökamon.
– Hát kendnek hogy izlik? mondom a templom atyának.
– Még eddig nem bánt a görts aszondi, de mán én is duzzadok.
– Most mán itt vagyon mondok, ögyük mög ha idehozták. Szöröntse, hogy sört ii töttek ide, az leviszi.
Békanalaztuk azt is.
Nézöm mögen a könyvet, hát oda van irva, hogy aszondi tsirke ragout. No mondok hálistennek, tsakhogy valami, rághatót is öhetünk valahára.

– Hozzon három portzijó tsirke rágót.
Hát a ragya üsse el, mögen lé levet hozott, tsak éppen kép útálás képpen töttek beléje egy-egy tsirke szárnyat. No mondok süjjeggyön el a zijjen vendéglő, nem vagyunk mink tsöts szopós gyermökök, hogy tsupa lével éjjünk.
De azér mögöttük azt is, hogy hijába ne fizessünk.
– No mondok, hát hozassak-e még valamit?
Rázza a felyit Durbints sógor.
– Nem köll neköm ö. m. a f. mert ha estig hordati is kend a sok levet, mink avval lyó nem lakunk.
– No mondok, magam is ugy véleködök, hogy gyönge hasu városi uraknak való ebéd a zijjen.
Avval előbontottuk az tarisznyát, kinyeret szalonnát oszt jól bé szalonnáztunk, hogy éhön ne maraggyunk.

3 hozzászólás
kedaiyun>!

Aki tsak a szömivel olvas annak vagy a szálya fáj, vagy hogy nem magyar embör.

132. oldal

_ada>!

Hanem a zembörök elhozták a tsutorájukat is, oszt megemléköztünk Kossuth apánkról is, mög a költőrül, aki talpra állitotta az magyart.

Levél a Kokas Mártony sógornak.

Boglárka_Madar>!

Avval mögvöttük a danológépet, a lemezre aszontuk, hogy van otthon is, tűt is akart ránk sózni, de mondok magamba, van a zasszonynak ölég.
Otthon asztán löszöggyük a danológépet a kotsirul, betösszük a kösség szobályába. Mingyán izenök Katufrék sógornak mög a rokonságnak, még Kátsának is, hogy mondok, hát lássátok tsudát, aval éntök Durbints sógornak, tekerje föl a masinát.
A masina mögindul, forog mint a fene de még tsak annyit se szól, mint a talitskám kereke. Mi baj érthette? Melegijjük a kályha mellett, hogy talán mögfázott? Nem szól, az Isten akarhova tögye.
– Hátha mondok az tőtsér arra való, hogy mög kell tőtteni? Az embörféle is akkor fakad nótára, ha tőtött előbb.
Másfél litör bort bele tőtöttünk a kutya monogramba mög se mukkant.

Boglárka_Madar>!

Röggel mögmosakottunk a dunába, a röggeli ájtatosságot is benyalintgattuk oszt mög indultunk neki az budaji várnak.
Mondok egy urnak, hogy mondok tisztőtt ur mejik templomba van a legszöbb Kirisztus koporsója?
– Abba a tarka tetejübe aszondi.
Hát tsak elállott szömünk szánk a sok képtül aranytul ezüsttül, mert ott még a zoszlopok is tiszta szin arany márványbul vannak.
Mondok egy kódus asszonynak, hogy mondok mér van itt ennyi úr talán bizony itt a kiráj is?
– Nem aszondi, hanem a hertzeg pirimás van itt, mer láb mosás lösz.
– Mitsoda láb mosás? mondok.
– Hát aszondi nézze azt a tizenkét embört, annak mosi mög a lábát a pirimás. Nézöm a tizenkét embört, hát látom,
hogy paraszti sorbul valók, még pedig svábok egyik vénebb a másiknál.
Mondok a sógornak, hátha mink is közibük állanánk.
– Minek aszondi?
– Hát mondok, ha itt a sváboknak is mögmossák a lábát, a mijenket jobban mögmoshattyák, mert mink magyarok vagyunk. Ne engeggyük a jussunkat.
Avval oda állunk közibük, mink is levettyük a tsizmát, akasztyuk a vállunkra. Oda gyön a segröstyés, oszt aszondi mit akarnak kendtök?
– Mondok, azt amit a többi.
– De aszondi mönnyenek innen.
– Mondok mér mönnénk?
– Azér aszondi, hogy tsak ezöknek a lábát mossák.
– Mondok ezök se külömbek mint mink ketten. De még hogy mink vagyunk a külömbek.
– De aszondi a hertzegpirimás nem mossa mög mindönkinek a lábát.
– Mondok ha ijen embörökét mögmossa, a zenyimet jobban mögmoshati mer én biró vagyok.
Hogy osztán nagyon veszeködött, mink is mögharaguttunk, fölhuztuk a tsizmát.
– Nohát tsak mossa a pirimás akijét akari. Möghalt Mátyás kiráj, nints Budán igasság.

Emmus >!

Behivom osztán, hogy mondok a zannyuk majd öszve őtögeti rajta az szakadást, oszt mondok neki mi szél hordozza a mi falunkba?
– Hát aszondi én pesti vagyok, nyaralni szeretnék itt valahon.
– Nyaralni? mondok, a magunk fajta embör tsak telelni szokott.
– De aszondi mink mög nyáron telelünk, mert Pestön meleg van ijjenkor.
– Hát mondok itt se fázunk.
Aszondi neköm tetszik ez a falu, mert sok fa van benne. Nem vóna-e kendnek egy üres szobája?
– Hát löhet, hogy van mondok.
Mer etzörre a kösségi tömlötzre gondótam, hogy mostanába mindig üressen áll, oszt mondok, ha butort igazitanánk beléje, még egy pár forint haszna fordulna rajta az kösségnek.

3. oldal

Mimoo>!

No gondótam ennek az elméje se vóna lyó zsebórának.

38. oldal (Szukits)

Boglárka_Madar>!

– No mondok ezt mögnézzük. Hát beváltakoztunk a szinház pallására este a sógorral, oszt ott hallgattuk hogyan muzsikálnak odale.
Etzör tsak fölhúzódik a fal, oszt láttyuk hogy ott összevissza énekölnek, ki szaladgálva, ki álltában, de mindönféle idegön ember.
– Mi lösz ebbül sógor mondok, mert hiába nints soha szaladgálás.
– Aszondi talán tűz van odaki.

Boglárka_Madar>!

Ahogy elbeszélgetünk tanácskozás után a kösségházán, aszondi Köpe Balázs, hogy aszondi:
– Kentök mán nagy darab világot bejártak sógor, oszt mindönt láttak.
– Bizony mondok ketten Durbints sógorral mindönt láttunk meg krokogyélust is.


A sorozat következő kötete

Göre Gábor sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Cabe Ferrant: A Mars szégyene
Karinthy Frigyes: Így írtok ti
Dobozy Imre: A tizedes meg a többiek
Rejtő Jenő (P. Howard): Trópusi pokol
Tóth Gábor Ákos: Balatoni futár
Komor Zoltán: Húgycsőbalerina
Békés Pál: Csikágó
Rejtő Jenő (P. Howard): A három testőr Afrikában
Szélesi Sándor: Az ellopott troll
Bálint Ferenc: Boldogságtól ordítani