Határtalan magyarok 1. – 100 jó arc, akit nem árt, ha ismersz (az első 25) 1 csillagozás
Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Határtalan magyarok Hetek
Enciklopédia 3
Szereplők népszerűség szerint
Várólistára tette 2
Kívánságlistára tette 4
Népszerű idézetek
Wiesel lázasan vetette bele magát a munkába. Nem csupán a saját emlékeit vetette papírra, de számos túlélővel is beszélt. Igy született meg jiddisül A világ akkor csendben maradt című írása, amely kilencszáz oldalon taglalta a történteket. Buenos Airesben jelent meg a kötet. Elie azonban a belső késztetésnek engedve franciául elkészített egy rövidített változatot, amelyben csak a saját és családja sorsát mutatta be. A mindöszsze százhuszonhét oldalas mű lett a máig népszerű és keresett Éjszaka. 1980-ban elkészült az angol fordítás is, és a mű diadaútját és sikerét a mára többmilliós példányszám jelzi. A titok egyszerű: Elie őszintén és nagyon emberien írta le saját tragédiáját.
48. oldal (Elie Wiesel)
→ |
---|
Az Öntödénél töltött évek alatt súlyos baleset érte: egy új technológia kipróbálása során a folyékony vas a szemébe fröccsent. Kevésen múlt, hogy nem borította el egész arcát a fém, de reflexeinek köszönhetően „csak” jobb szemét vesztette el. Állítólag az öntödébe visszatérve ennyit mondott: „A fél szem oda, de az öntés sikerült.” Amikor nem sokkal később észrevette, hogy a megérdemeltnél kevesebb fizetést kapott, felmondott, az évek alatt félretett keresetéből telket vásárolt, és saját üzemet alapított.
7. oldal (Ganz Ábrahám)
2002-ben, Máramarosszigeten, gyermekkori otthonában nyitották meg az Elie Wiesel Emlékházat. Ő azonban nem feledkezett meg azokról a honfitársainkról, akik 1944-ben félmillió sorstárs mellett a magát magyarnak valló Wiesel családot is deportálták, ezért hiába számoljuk mindig a magyar Nobel-díjasok közé, Elie Wiesel 1944 óta nem tekinti magát magyarmak.
48. oldal (Elie Wiesel)
Egy ősi magyar nemesi család leszármazottjaként született, de nem áll rokonságban az Eötvös bárókkal, Józseffel és Loránddal. Ő maga felmenői közül Eötvös Jánosra volt a legbüszkébb, akit 1408-ban neveztek ki Buda első magyar bírájának. Ezt azonban a tobbségében német ajkú lakosság nem fogadta el, és a beiktatását követő harmadik napon házát megrohanták, őt magát pedig agyonütötték, testét a Dunába dobták. Talán ebből ered az tötvös több művében is megjelenő németellenesség, amit elsősorban a kor magyar arisztokráciájára jellemző, a német nyelvet a magyarral szemben előnyben részesítő közgondolkodás ostorozásával jelenített meg.
57. oldal (Eötvös Károly)
Említett könyvek
Hasonló könyvek címkék alapján
- Font Márta: Az Árpád-ház évszázadai (1038–1301) ·
Összehasonlítás - Az Osztrák-Magyar Monarchia 1. – A boldog békeidők ·
Összehasonlítás - Mátyás Lara (szerk.): Kutyák & rokonaik ·
Összehasonlítás - Királyok és királynők ·
Összehasonlítás - Bernáth József: Így főz Bernáth József stílusosan, lezseren 100% ·
Összehasonlítás - Bernard Dumpleton – Anne Gatti – Anna Grayson – Derek Hall – Tim Healey – Tim O'Hagan – Peter Leek – John Man – Antony Mason – Geoffrey Sherlock – Keith Spence – Jill Steed: Varázslatos Föld körüli utazás 98% ·
Összehasonlítás - Nádasdy Ádám: Milyen nyelv a magyar? 95% ·
Összehasonlítás - Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete 94% ·
Összehasonlítás - Bakos Ferenc (szerk.): Idegen szavak és kifejezések szótára 95% ·
Összehasonlítás - Kádas Lajos: Gyümölcsök 97% ·
Összehasonlítás