Pilisi ​titkok, pálos barátok 2 csillagozás

Gönczi Tamás: Pilisi titkok, pálos barátok

A ​tradicionális szellemtörténet egyik fundamentumát képezi az a megállapítás, hogy a régi népek, melyeknek múltja a történelem előtti időkbe nyúlik vissza, spirituális tradíciójukat mitológiájukba, nap- és néphagyományaikba rejtették el a jövő számára. A magyarság számára az analógiás gondolkodásmód (aminek eredete a távoli, ősi civilizációkig nyúlik vissza) olyan örökség volt, ami elvehetetlennek tűnt a lassan pusztító világi idő múlásával szemben. Ezt a fajta, mélyen spirituális szellemiséget tükröző gondolkodási módszert az iniciatikus, magyar rovásírás is (ami természetesen képírás is volt) megőrizte egészen a kipusztításáig.
Mindennek ellenére a saját írás elvesztése még nem jelentette egyértelműen az ősi gondolkodás és ismeret teljes elvesztését.
Az ősi napkeletről hozott „fényes” gondolkodásmód, mint ősi örökség, még a magyar írás (rovásírás) elvesztése után is sokáig megmaradt és élt a magyar néphagyományban. Sőt, ma, a kétezredik éven túl is, ha töredékesen… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Magyarságtudományi Füzetek

>!
96 oldal · ISBN: 9789637014512

Kívánságlistára tette 4

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

mohapapa I>!
Gönczi Tamás: Pilisi titkok, pálos barátok

Valahogy úgy jártam, amint a Bibliában írva vagyon, csak más összefüggésben: „Agrippa pedig monda Pálnak: Majdnem ráveszel engem, hogy keresztyénné legyek.” (Csel 26:28)
Bár a szerkesztéssel voltak gondjaim, Göncz Tamás gondolatmenete nagyon megfogott, és amit mondott, azon azóta is gondolkodom, sőt arra sarkalt, ogy utána is nézzek ennek-annak.
A túlzott ezotéria, az alkímia számomra negatívan okkultista vonások annyira nem jönnek be (lásd posztkeresztény állopotom), de ahogyan a kabaréban volt: „Válámi van!”
Az biztos, hogy a rám-szakadék és környéke, Dobogókő, a Holdvilág-árok ezentúl másképpen szemléltetik túrázó lábam főjének szemében!


Népszerű idézetek

Farkasdal>!

Az, hogy Magyarország ezen területét kik mikor és hogyan laktát a római hódítás előtt, abban még most sem tiszta a képlet. A régészeti leletek egyértklműen a kelta (keleti) népek itt lakását bizonyítják. Ezek a kelta népek egy Silvanus nevű istenséget imádtak. Ez a Silvanus-fogalom többé-kevésbé megegyezik a görög-római Pánnal. Ő volt maga a természet nagy istensége. Ezt az istenséget a későbbiek folyamán a Pánból származó néven is nevezték (Pál?, Pát, stb.), de legismertebb formája a Pán maradt. Kiteljesedésére, megjelenési formájára, hatalmára a hármasság volt jellemző. A hámomdimenziós ember három megjelenését ismerte fel benne úgy, ahogyan azt Indiában is ismerték: Teremtő – Megtartó (fenntartó) – Pusztító istenség személyében.


Hasonló könyvek címkék alapján

Szántai Lajos: A Két Hollós
Dolhai Lajos: Csúcs és forrás
Klemm Nándor (szerk.): Hunya Dániel élete és munkássága
Csőgl János: Tedd magad igaz emberré
Endo Suszaku: Némaság
Varga Szabolcs (szerk.): Szűz Mária segítségével
Frenyó Zoltán: Prohászka Ottokár és a keresztény nemzeti újjászületés
Deák Viktória Hedvig: Árpád-házi Szent Margit és a domonkos hagiográfia
M. Szebeni Géza: Giesswein Sándor keresztényszocializmusa
Gergely Jenő: A keresztényszocializmus Magyarországon 1903–1923