Volt ​egyszer egy család 7 csillagozás

Goda Gábor: Volt egyszer egy család Goda Gábor: Volt egyszer egy család Goda Gábor: Volt egyszer egy család

Volt egyszer egy család… Szüntelenül képtelen, frucsa, szabályellenes dolgok történnek ebben az egyszer volt családban .A tanácsköztársaság fennnállásának legutolsó napján a fehérterror elő, a család emigrációba vonul, Bécsbe igyekeznek, de Szombathelyről visszafordulnak – hiszen félni úgy istenigazában undorodni is csak otthon, a régi barátok között lehet. – Ez a regényes krónika valóságos történeti regénnyé szélesül, a családi legendák ízes és hűséges társadalomrajzán át. A család tagjai: az apa, a századforduló kimagasló szellemiségű publicistája és novellistája, az anya, ma szépségéről Pest szerte híres, finomlelkű, okos asszony; rokonok és ismerősök sora és a két gyerek,az idősebbik, aki épp olyan tehetséges a festészetben, mint a technikában és a mindig bámészkodó kisebbik, aki nem más ,mint e kötet írója. A Kossuht-díjas író egyik legsikeresebb művének új kiadását kapja kézhez az olvasó.

Eredeti megjelenés éve: 1967

Tartalomjegyzék

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1971
406 oldal
>!
Kossuth, Budapest, 1969
190 oldal · Illusztrálta: Bód László
>!
Magvető, Budapest, 1967
398 oldal · Illusztrálta: Gross Arnold

Kedvencelte 3

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

Adriaticum>!
Goda Gábor: Volt egyszer egy család

Ezt a könyvet mindenkinek el kell olvasni! Ritka, hogy egy könyv és a belőle készült film adaptáció vetekedni sem tud egymással – mert mindkettő remekmű. Szóval a filmet (Fsz: Latinovits-Ruttkai) is szívből ajánlom!
A felejthetetlen hangulatú és stílusú könyv telistele van humorral, életszeretettel, mókás helyzetekkel – mindez a tanácsköztársaság korának zavaros és vészterhes időszakában – egy kisgyerek szemszögén keresztül…
Kell-e több ajánlás?:)

Baba082>!
Goda Gábor: Volt egyszer egy család

Nem megyek falnak a könyvtől, az biztos….
Kellemes ütemben halad a története, bár zavaró a stílusa. Elvileg gyerek szemszögből mutatja be, de inkább felnőttes. Elvileg humoros, de leginkább csak gúnyolódó. Van még gondolatom róla, de azt nem illik a molyon (sem) közhírré tenni.
Nem tetszett. A mondandója pláne nem.

4 hozzászólás

Népszerű idézetek

vargajudit P>!

– Beszélhetsz, kisfiam, nyugodtan. Nem mondom, hogy úgy beszélj velem, mintha a barátod volnék, mert az egy marhaság. Az ember apja – apa, és nem barát, még akkor is, ha a világon éppen ő a legjobb barát. De az ember egy kevésbé jó baráttal gyakran sokkal bizalmasabb és őszintébb, mint a tulajdon apjával. Hülye emberek ezen mindig csodálkoznak, az értelmesebbek ezt természetesnek tartják.

158. oldal (A liliomtipró)

vargajudit P>!

Azt mondták apámra, hogy ő a legokosabb, s vigyáztak rá, hogy ők ne legyenek olyan okosak, mert tudták, hogy az okosságnak és a logikának ez a fejlettsége megfosztja őket attól a gátlástalanságtól, amire szüksége van az embernek ahhoz, hogy úgy istenigazában boldogulni tudjon.

10. oldal (Útravaló)

takiko>!

– Szóval szeretsz?
– Igen Zsuzsi. Szeretlek!
– Szerelmesen?
– Igen, Zsuzsi, én azt hiszem, hogy szerelmesen, de én nem tudom, hogy szerelmesen-e, mert én…
– Mondd, és ha megnősz is, csak engem szeretsz majd?
– Igen, Zsuzsi, csak téged. Soha senki mást.
– Esküszöl?
– Igen, Zsuzsi. Esküszöm.
– Mire esküszöl?
– Amire akarod. Az apám cvikkerére.
– Mi az, hogy az apád cvikkerére?
– Hát arra, hogy ha hazudtam, törjön el az apám cvikkerének az üvege.
– Ez minden?
– Ez? Ez rengeteg. Te nem tudod, milyen dühös az apám, ha eltörik a cvikker üvege.
– És mire még?
– A csillagos égre – mondtam, mert erre Anna néni szokott esküdni, anyagi hűségét igazolván, valahányszor feljött a vásárlásból, és megint nem stimmelt az elszámolás.
– Ne a csillagos égre esküdj, mert ugyan mi tudsz te a csillagokkal kezdeni. Esküdj meg, ha valaha mást szeretsz, mindig veszel nekem egy tábla csokoládét.
– Ezt nem kívánhatod tőlem – mondtam letörten, de határozottan.
– Ezt? Még ezt se! – követelődzött Zsuzsi.
– Az apám cvikkerére esküdtem, az égbolt összes csillagjaira – mondtam én is határozottan –, de egy tábla csokoládé negyven fillér, és mégse kívánhatod, hogy egész életemre már előre adósságba verjem magam.

147-148. oldal

vargajudit P>!

– Bocsánat, nagyságos uram, de be voltam csípve, és tetszik tudni, nagyon felmérgesített engem az öreg Bujták grófnő, mert meghalt neki az egyik kanárija, és azt mondta, hogy azt a prolik ölték meg, mert nem kapni rendes madáreledelt ebben a proletárdiktatúrában.

98. oldal (1919 egy úriszobában)

takiko>!

Ezzel a báró Kessing Petivel az történt, hogy az apja behívatta a könyvtárszobába, leültette maga mellé, előszedte a Propylaen remekművű kiadásában megjelent „Hellén szobrászat” című kötetét, és egymás mellé tett egy férfi és egy női aktot.
Aztán így szólt a fiához:
– Nos, fiam, látsz-e valami különbséget?
Peti hosszan eltűnődött, nézte, nézte, egyszer csak azt mondta:
– Az egyiknek a haja kontyban van, a másiknak nem.
Báró Kessing Lothárban egy egész pedagógiai redszer omlott össze.

140. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

B. Czakó Andrea: Pitypangtánc
Jekkel Gabriella: A Titanic elfeledett hangjai
Gion Nándor: Virágos katona
Lontai Léna: Könnyező liliomok
Móra Ferenc: Ének a búzamezőkről
Bencsik Gábor: Mari története
Somogyváry Gyula: Virágzik a mandula…
Kapa Mátyás: Maradj meg magyarnak
Karády Anna: A háború tengerén
Tompa Andrea: Fejtől s lábtól