Judit, Lengyel Gyulának, a Tanácsköztársaság emigrációba kényszerült népbiztosának a lánya 1948-ban tért haza. Goda Gábor ekkor ismerte meg őt, majd Judit 1974-ben bekövetkezett haláláig huszonöt együtt töltött esztendő következett. Két évvel később született meg az első levél, amellyel az író elindította vallomásos emlékezéseit, megkezdte Judit portréjának irodalmi megformálását.
„Ha szobrász volnék, márványba faragnálak, ha festő lennék, megfestenélek, de mert író vagyok, írok rólad, ahogy megígértem…" – mondja Goda Gábor.
Judit a levelek címzettje és a hősnője is egyben. Róla szól ez a könyv, és korunkról, mert alakjában mindazt megtaláljuk, ami őt a század jelképévé teheti. Nemcsak a csinos, elegáns „vörös hercegnőről", ahogy az emigrációban nevezték, a súlyos betegségekkel küzdő asszonyról készült a portré, hanem a történelmi sorsfordulókban, a kitartó megfeszített munkát követelő időszakokban mindig tisztán látó és töretlen hitű emberről is.
De a hetvenegy… (tovább)
Levelek Judithoz 0 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1981
Hasonló könyvek címkék alapján
- Marilyn Miller: Túl a maffián 99% ·
Összehasonlítás - Tar Sándor: Mért jó a póknak? 99% ·
Összehasonlítás - Fekete István: Az erdő ébredése 99% ·
Összehasonlítás - Békés Pál: Csikágó 95% ·
Összehasonlítás - Fekete István: Régi karácsony 95% ·
Összehasonlítás - Schäffer Erzsébet: Pókfonálon 96% ·
Összehasonlítás - Bächer Iván: Utóíz 97% ·
Összehasonlítás - Bächer Iván: Emberevő 97% ·
Összehasonlítás - Gárdonyi Géza: Mai csodák 96% ·
Összehasonlítás - Székely János: A nyugati hadtest 95% ·
Összehasonlítás