Az ​ajtókon innen és túl 84% 56 csillagozás

Nagyon szeretett stoppolni, és egy alkalommal azok, akik felvették, megverték és kirabolták. Utána véresen, összeverten bement a Los Angeles-i rendőrségre, ahol utálták a hosszúhajúakat. Jimet a rendőrök is összeverték. Ekkor törölte a szótárából egyszer s mindenkorra a halálfélelem fogalmát.

A közönség is érezte, hogy Jimmel valami baj van –láthatóan unta saját dalait, különösen gyűlölte a 'Light My Fire'-t, amit a közönség állandóan követelt. Ez is a rock-business része –ahogyan a publikumot nem érdekelte az sem, hogy Mick Jagger egy idő után hideglelést kapott a 'Satisfaction'-tól vagy Robert Plant a 'Stairway To Heaven'-től, Jimnek sem volt szabad utálnia a “nagy kedvencet"…

A The Doors zenéje inkább szűrreális, mint pszichedelikus, több a rocknál – rituális – ez a pszichoszexuális ördögűzés rítusa.

Hogyan vélekedett Jim a szabadságról? „Felforgató eszméit” ekképpen foglalta össze a Lizzie Jamesnak adott interjújában:
„Nem lehet felszabadítani azt, aki nem akar maga talpra állni és kikiáltani a saját szabadságát. Mindenki azt hazudja, hogy az ember legdrágább kincse a szabadság. Lószart! Az emberek rettegnek attól, hogy felszabadítsák őket, ragaszkodnak a láncaikhoz. Nekitámadnak mindenkinek, aki le akarja törni ezeket a láncokat. Ez adja a biztonságukat.
Azt hiszem az emberek azért félnek a szabadságtól, mert félnek az ismeretlentől. […]
A legfontosabb szabadság, hogy az légy, aki valójában vagy. Az ember szerepet játszik. Feladja az érzés képességét és cserébe ezért maszkot ölt. Addig nem jöhet el semmiképpen a forradalom, amíg nem jön létre mindenkiben belső forradalom. […]”

153. oldal

Itt már nyoma sincsen a kórus és a szólóénekes szinkronjának. Jim állandóan lekésik, és a végén olyan összefüggéstelenül motyog, mintha véletlenül keveredett volna oda a felvételhez. Még egy beteges nevetés is kiszakad belőle, – ahogyan két évvel később Janis Joplinból, a “Mercedes Benz" eléneklése után…

New Haven-ben, ahol Jim az öltözőben felszedte azt a kis csajt, a rendőr nem ismerte meg, azt hitte, hogy ő is csak egy a nézők közül. Amikor könnygázzal szembefújta, akkor tört ki a botrány. Amikor a 'Backdoor Man' közben Jim elmesélte az esetet és az egyik rendőr le akarta rángatni a színpadról, Jim az orra alá dugta a mikrofont és azt mondta:“Mondja el a véleményét, ember, hallgatjuk!"

Mi a rocksztár?
Álca, maszk, image… udvari bolond, akinek szabad kimondani az igazságot, csak ne akarjon király lenni. Akin szabad megdöbbenni, akin szabad nevetni, csak azt nem szabad, hogy komolyan vegye önmagát. Így aztán, egy idő után, a maszk ráfagy az arcára és ha megpróbálja letépni, annyi sem marad vonásaiból, mint egy nyomorult leprásnak.

117. oldal

elvesztünk egy ősi
fájdalom-vadonban
hol minden gyermek
őrült s beteg
minden gyermek beteg
s nyári esőért remeg

200. oldal (A vég - The End)

Csakhogy minden önelemző, aki szeretné mindennél jobban megtudni, hogy kicsoda is ő tulajdonképpen, annyira elmélyed magában, hogy a végén már ezért nem tudja, hogy kicsoda…

29. oldal

L. A. döntő mértékben befolyásolta egész életét és munkásságát.
„ Végy egy négyzetmérföldnyi kockát, tökéletesen merőleges kockákat – ezek az utcák – magyarázta Jim halála előtt néhány hónappal Párizsban francia barátjának Hervé Mullernek. – Minden ház egyforma. Itt egy drugstore, ott egy supermarket, egy szervíz, egy McDonald's, egy másik drugstore, egy másik szervíz és így tovább… fogd ezt a kockát, és százszor ismételd meg minden irányban. És akkor megkapod L. A.-t”
Los Angeles olyan város, amelynek nincsenek határai, nem tudod hol kezdődik, vagy hol ér véget Hollywood, vagy Bel Air, vagy Beverly Hills. Semmi nem természetes, következésképpen nincsenek pszichológiai határai sem.

30. oldal