Az istenek haragja (Héraklész-trilógia 2.) 4 csillagozás

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A veszteség, a próbatételek és a bosszú bámulatra méltó mítosza… Héraklész bármit megtesz az igazságért.

Miután teljesítette az első feladatokat, Héraklész rájött, hogy gyermekeinek meggyilkolása egy gonosz terv része volt, és a tébolyát valamilyen különös méreg okozta. Hogy visszanyerje a becsületét, fel kell fednie a szörnyű árulás mögött rejlő titkot.

A felfedezése ellenére folytatja a tizenkét feladat teljesítését. Kharisz, a bosszúszomjas Héra szolgálója egy sor, látszólag lehetetlen próbatételre küldi: le kell mészárolnia a szörnyűséges erümanthoszi vadkant, ki kell takarítania Augeiasz király mocskos istállóit, le kell győznie az emberevő sztümphaloszi madarakat és le kell igáznia a hatalmas krétai bikát…

Miközben Zeusz őrjöng, Héra pedig terveket sző, Héraklésznek muszáj folytatnia a küzdelmeket. A nemeai oroszlán áthatolhatatlan bundájába öltözve, oldalán hűséges unokaöccsével, Iolaosszal teljesíti egyik feladatot a másik után, ám azok egyre… (tovább)

Eredeti mű

Glyn Iliffe: Wrath of the Gods

brit szerző fantasy férfi főszereplő istenek magyar nyelvű mitológia mítosz ókor ókori görög regény sorozat része szörny történelmi fantasy vadászat

Delta Vision, Budapest,

446 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633953730 · Fordította: Tüzér Judit

Fülszövegek 1Borítók 1 Új kiadás Új borító Új fülszöveg Új címke

Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 16

Kiemelt értékelések

donzella

2022. január 22., 14:16

Glyn Iliffe: Az istenek haragja

Mitológia és mitológiából merítő történet bármikor jöhet. De, ha ezt a szálat csendben, a próbatételeket kipipáljuk – igen, annak azért ismerjük, mi a vége :D akkor kénytelenek vagyunk a környezetet is megvizsgálni. Az első rész erősen a gyászra és a gyászfeldolgozásra épült, de a szereplőink részben választ kaptak az őket feszítő kérdésre. Most jönne el a cselekvés ideje – és ez lenne az a vonal, ami a véres – de mindenki által ismert végkimenetelű – próbák mellett izgalommal szolgál. Ezt a szálat viszont elég gyengének érzem azért, mert amikor Héraklész egyszerű és egyenes válaszokat kaphatna, valaki biztos addig húzza az időt, amíg lényegretörő információ 5 fejezettel arrébb kerül elő. Az is valami vakszerencse folytán.

Akkor itt még lenne egy-két logikai bukfenc, például Héra papnője, hogyan döntheti el, mit és mennyit mond, ha egyébként az Istennőjének más a célja. Miért kell valaki nagyságát (Héraklész), azzal emelni, hogy a másikat (Eurüsztheusz) a legszánalmasabb, ostobább, beképzeltebb… stb. stb. szituációkba helyezi, attól valaki nem lesz jó ember, mert a többiek körülötte sokkal rosszabbak.
Aztán, hogy lehet ezt a Megarat még senki nem vágta nyakon a saját érdekében? Mert ilyen nevetséges, bosszúálló és rossz akciókat megtervezni, kész csoda, hogy még senki nem verte orrba…

Szóval vannak itt gyerekbetegségek, de összességében szórakoztató történet.