Az ​Egyesült Államok útja Trianonhoz 1 csillagozás

A ​hazai Trianon-kutatás egyik hiányzó láncszeme az amerikai álláspont ismertetése, különösen a majdani határok kérdésében. Ez a kötet az első világháború idején működő amerikai béke-előkészítő bizottság, az Inquiry magyar vonatkozású anyagait mutatja be a kezdetektől egészen a párizsi békekonferenciáig. A forráskiadványt hosszabb bevezető tanulmány nyitja, melyben megismerkedhetünk az Inquiry munkatársaival, feladataival és a béke-előkészítő munkába fektetett szellemi tőkével, valamint a bizottság tagjainak párizsi munkájával és a kutatócsoport utóéletével is.
A források között áttekintjük a béke-előkészítő munka szellemi alapvetéseit és a wilsoni 14 pont születésének körülményeit és változásait. Részletesen bemutatjuk az osztrák-magyar kutatócsoport három legfontosabb tagjának (Clive Day, Charles Seymour és Robert J. Kerner) jelentéseit és az azokhoz csatolt bírálatokat is. Ismertetjük továbbá a két románszakértő erősen elfogult tanulmányait, az angol-francia-amerikai… (tovább)

A ​hazai Trianon-kutatás egyik hiányzó láncszeme az amerikai álláspont ismertetése, különösen a majdani határok kérdésében. Ez a kötet az első világháború idején működő amerikai béke-előkészítő bizottság, az Inquiry magyar vonatkozású anyagait mutatja be a kezdetektől egészen a párizsi békekonferenciáig. A forráskiadványt hosszabb bevezető tanulmány nyitja, melyben megismerkedhetünk az Inquiry munkatársaival, feladataival és a béke-előkészítő munkába fektetett szellemi tőkével, valamint a bizottság tagjainak párizsi munkájával és a kutatócsoport utóéletével is.
A források között áttekintjük a béke-előkészítő munka szellemi alapvetéseit és a wilsoni 14 pont születésének körülményeit és változásait. Részletesen bemutatjuk az osztrák-magyar kutatócsoport három legfontosabb tagjának (Clive Day, Charles Seymour és Robert J. Kerner) jelentéseit és az azokhoz csatolt bírálatokat is. Ismertetjük továbbá a két románszakértő erősen elfogult tanulmányait, az angol-francia-amerikai együttműködés megszervezésére tett kísérleteket, valamint az Inquiry végső jelentését, a párizsi Fekete és 2. Vörös Könyvet, mert ezek tartalmazták az utolsó amerikai határjavaslatokat. A kötet abból a szempontból is különleges, hogy hasonló, tematikus forráskiadvány az Inquiry munkájáról eddig nem készült.