Glant Tibor (szerk.)

Az ​Egyesült Államok útja Trianonhoz 1 csillagozás

Az Inquiry és Magyarország jövője, 1917–1918.
Glant Tibor (szerk.): Az Egyesült Államok útja Trianonhoz

A ​hazai Trianon-kutatás egyik hiányzó láncszeme az amerikai álláspont ismertetése, különösen a majdani határok kérdésében. Ez a kötet az első világháború idején működő amerikai béke-előkészítő bizottság, az Inquiry magyar vonatkozású anyagait mutatja be a kezdetektől egészen a párizsi békekonferenciáig. A forráskiadványt hosszabb bevezető tanulmány nyitja, melyben megismerkedhetünk az Inquiry munkatársaival, feladataival és a béke-előkészítő munkába fektetett szellemi tőkével, valamint a bizottság tagjainak párizsi munkájával és a kutatócsoport utóéletével is.
A források között áttekintjük a béke-előkészítő munka szellemi alapvetéseit és a wilsoni 14 pont születésének körülményeit és változásait. Részletesen bemutatjuk az osztrák-magyar kutatócsoport három legfontosabb tagjának (Clive Day, Charles Seymour és Robert J. Kerner) jelentéseit és az azokhoz csatolt bírálatokat is. Ismertetjük továbbá a két románszakértő erősen elfogult tanulmányait, az angol-francia-amerikai… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Magyar történelmi emlékek - Okmánytárak

>!
272 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634162001

Kívánságlistára tette 1


Népszerű idézetek

NB14 >!

[…] Félretettek minden elvi megfontolást, és kezdik megérteni, hogy mennyire szükséges volna legyőzni a német militarizmust, mielőtt békét kötnénk. Murray professzor szerint a németek halálos csapást mértek a pacifizmusra; olyat, melyből soha nem fog felépülni.

Glant Tibor (szerk.): Az Egyesült Államok útja Trianonhoz Az Inquiry és Magyarország jövője, 1917–1918.

NB14 >!

Masaryk „Új Európája” (az Osztrák-Magyar Monarchia földarabolásának terve) és a francia stratégiai elképzelések megvalósítása a győztesek egyoldalú békéjét hozta el a régió számára. Ennek hosszú távú következményei ismertek.

Glant Tibor (szerk.): Az Egyesült Államok útja Trianonhoz Az Inquiry és Magyarország jövője, 1917–1918.

NB14 >!

Seymour, aki Párizsban mind a csehszlovák, mind pedig a román-jugoszláv határbizottságban képviselte az amerikaiakat, nyilvánvalóan nem értette meg a közép-európai mentalitást. Elsősorban statisztikai írásai és a jugoszláv trializmust tárgyaló jelentései árulkodnak arról, hogy a problémát kizárólag logikai úton közelítette meg. Ezzel az a gond, hogy a régió számos irracionális vonását figyelmen kívül hagyva tette meg javaslatait.

Glant Tibor (szerk.): Az Egyesült Államok útja Trianonhoz Az Inquiry és Magyarország jövője, 1917–1918.


Hasonló könyvek címkék alapján

Dobó Attila: A trianoni békediktátum
Popély Gyula: Szövetségben az ellenséggel
Ligeti Dávid – Vörös Boldizsár (szerk.): „…minden édenek neve vad poklokat büvöl…"
Bencsik Gábor: Igazságot Magyarországnak
Juhász Gyula (szerk.): Magyar–brit titkos tárgyalások 1943-ban
Barta Róbert – Kerepeszki Róbert – Pintér Zoltán Árpád (szerk.): Az Osztrák-Magyar Monarchia és a történelmi Magyarország összeomlása 1918-ban
Gömbös Gyula: Egy magyar vezérkari tiszt bíráló feljegyzései a forradalomról és ellenforradalomról
Trianon
Zsiga Tibor: Burgenland, vagy Nyugat-Magyarország? / Burgenland, oder Westungarn?
Somorjai Ádám – Zinner Tibor: Szeizmográf a Szabadság téren