1. legjobb életmód könyv a molyok értékelése alapján

Bélügyek 250 csillagozás

A belek csodálatos világa és a jó emésztés
Giulia Enders: Bélügyek Giulia Enders: Bélügyek

Miért ​pont a belek?

A bélrendszer közel 8 méter hosszával a legnagyobb szervünk, mégis kínos beszélnünk róla. Kakilás, hányás, hasmenés fúj, gusztustalan! Pedig ha meggondoljuk, hogy immunrendszerünk 80 %-ban a beleink állapotától függ, akkor ez nem kis dolog. Egyre nyilvánvalóbb tudományos adatok igazolják , hogy a túlsúly, a depresszió, a különféle allergiák és számos komoly betegség mind-mind összefüggenek beleink állapotával. Ha tehát egészségesek akarunk maradni, törődnünk kell az emésztésünkkel. Giulia Enders fiatal német kutatóorvos könnyed hangvételű könyvében közérthetően és szellemesen kalauzol el a belek világába. Számos praktikus tanáccsal is szolgál, hogy a sokak életét megkeserítő kisebb-nagyobb emésztési gondoknak végre búcsút lehessen inteni.

„Ez a kislányos külsejű, csinos diáklány nem csupán tabukat dönt, de az emberi test csodáiról is mesél.”
Frankfurter Allgemeine Zeitung

„Enders bebizonyítja, hogy a tudomány is lehet szórakoztató.… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2014

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Ügyek Park

>!
Park, Budapest, 2018
320 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633554623 · Fordította: Blandl Borbála
>!
Park, Budapest, 2017
320 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633553794 · Fordította: Blandi Borbála · Illusztrálta: Jill Enders
>!
Park, Budapest, 2015
300 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633551325 · Fordította: Blandl Borbála · Illusztrálta: Jill Enders

1 további kiadás


Enciklopédia 25


Kedvencelte 15

Most olvassa 74

Várólistára tette 148

Kívánságlistára tette 112

Kölcsönkérné 6


Kiemelt értékelések

Bea_Könyvutca P>!
Giulia Enders: Bélügyek

Giulia Enders: Bélügyek A belek csodálatos világa és a jó emésztés

Az öccsémmel kiskorunkban teljesen rá voltunk kattanva a test működését bemutató rajzfilmekre. Két kedvencünk volt a minimaxos Egyszer volt az emberi test (vagy ember?), és a cartoon networkös Ozzy és Drix (még a főcímdalra is emlékszem: Ozzy és Drix nyomoznak, a bacilusok után nyomoznak vagy loholnak), azt hiszem Ozzy egy sejt-féleség volt, Drix meg valami gyógyszer-szerű izé, és minden részben megküzdöttek valamiféle kórokozóval. De a lényeg, hogy mi imádtuk nézni, csakúgy mint az Egyszer volt az embert, amiben pedig vörös vérsejtecskék vándoroltak egy testben. Azt azért meg kell hagyni hasznos kis sorozatok voltak ezek.

De vajon hogy kapcsolódnak Giulia Enders könyvéhez? Hát úgy, hogy én most ugyanúgy élveztem ezt a könyvet olvasni, mint annak idején azokat a sorozatokat nézni, egyszóval a komoly és tudományos téma mellett, még nagyon szórakoztató olvasmány is volt ez a könyv.
Bővebben:http://konyvutca.blogspot.nl/2016/02/giulia-enders-belu…

4 hozzászólás
Nikolett0907 P>!
Giulia Enders: Bélügyek

Giulia Enders: Bélügyek A belek csodálatos világa és a jó emésztés

"Európában minden évben több ezer ember hal meg olyan rezisztens baktériumoktól, amelyekre többé már semmilyen orvosság nem hat. Ha egy operáció után legyengül az immunrendszer, vagy a rezisztens sejtek egy hosszabb antibiotikumos kezelés után abszolút többségbe kerülnek, az igen veszélyes. Alig fejlesztünk új gyógyszereket, mert ez az üzletág egyszerűen nem hoz elég pénzt a gyógyszergyárak számára.
Aki ki szeretne maradni a fölösleges antibiotikum-bélháborúkból, fontolja meg a következő négy tanácsot:
1. Ne vegyünk be szükségtelenül antibiotikumot. És ha már egyszer be kell vennünk, kéretik elég hosszan szedni. Azért kell elég hosszan szedni, mert a nem annyira ügyes ellenállók valamikor feladhatják, és hidegre tehetjük őket. Így végül csak azok a baktériumok maradnak talpon, amelyek valahogyan túlélték. De a többinek legalább ki tudjuk tekerni a nyakát.
2. Biohús. A rezisztens baktériumok országonként különbözőek. Sokkolóan gyakran mutatnak szoros összefüggést a nagy állattelepek állományának adott antibiotikumokkal. Az olyan országokban, mint például India vagy Spanyolország, gyakorlatilag senki sem ellenőrzi, mennyi antibiotikumot kapnak az állatok. Ezzel pedig hatalmas rezisztens baktérium-állatkertet tenyésztenek ki a gyomrukban.
Ezeken a helyeken egyértelműen több a kezelhetetlen fertőzés az emberek körében is, mint más régiókban. Németországban legalább léteznek szabályok, még ha nevetségesen pontatlanok is. Sok állatorvos keres pénzt ennek köszönhetően félig legális „antibiotikumos kezelésekkel”.
Az EU csak 2006-ban tiltotta meg, hogy az antibiotikumokat „teljesítményfokozóként” a takarmányba keverjék. A teljesítményfokozás ebben az esetben többek között az állat „teljesítményét” jelenti abban, hogy ne pusztuljon el fertőzésben a borzalmasan túlzsúfolt istállóban. Az antibiotikumok szuperül növelik ezt a teljesítményt. A bioistállókból származó állatok csak meghatározott mennyiségű antibiotikumot kaphatnak – ha ezt túllépik, az árut „normális” húsként kell eladni, biopecsét nélkül. Ha lehetséges, megéri többet fizetni az ilyen termékekért – így a magunk eszközeivel csökkenthetjük a rezisztens baktériumok állatkertjének nagyságát, egyben megőrizhetjük a beleink nyugalmát.
3. Alaposan mossuk meg a zöldséget és a gyümölcsöt. Ennek az állattartáshoz is köze van. Állataink ürülékét ugyanis szívesen használják trágyának. A trágyát szétterítik a földeken. A zöldséget és a gyümölcsöt Németországban nem tesztelik antibiotikum maradványokra – rezisztens bélbaktériumokra pláne nem. A tejben, a tojásban és a húsban legalább bizonyos határértékeket ellenőriznek. Vagyis inkább túl sokszor mossunk, mint túl kevésszer. Már kis mennyiségű antibiotikum is kiválthatja a baktériumok ellenállását.
4. Nyaraláskor járjunk nyitott szemmel. Minden negyedik nyaraló magas rezisztenciájú baktériumokkal tér haza. A hívatlan vendégek többsége néhány hónap alatt eltűnik, mások azonban sokáig ott lapulnak bennünk. A bakteriális szempontból egzotikusabb országokban, például Indiában, különös elővigyázatosság javasolt. Ázsiában és a Közel Keleten ügyeljünk a gyakori kézmosásra, a gyümölcsöt és a zöldséget alaposan tisztítsuk meg, szükség esetén forralt vízzel – ez bizonyos mértékig még Dél-Európára is áll. „Főzd meg, hámozd meg vagy hagyd ott” – ez a tanács nemcsak a hasmenés ellen jelent védelmet, hanem a nem szívesen látott rezisztensszuvenírek ellen is. Magunknak és az egész családnak."

Mivel kicsi korom óta küzdök gyomor bántalmakkal, hasfájással, emésztési gondokkal, evidens volt, hogy megveszem és elolvasom.
A bolti eladó szerint, a sorozat eddig megjelent könyvei közül, ez a legélvezhetőbb és egyben a legjobb.
Idén számos biológia és orvosi könyvel volt szerencsém találkozni, de el kell ismerjem, mindazonáltal, hogy rendkívül körültekintően fogalmaz, mégis ott a lényeg. Nem kíméli az emberek által oly kellemetlen témákat, mint az ürítés és sorolhatnám. Fantasztikus rajzokkal könnyítve a tálalást és egy kimagasló fogalmazással tette emészthetővé a tartalmat.
Sokat tanulok és tanultam belőle olvasásom folyamán. Sokszor felnevettem, de meg is rémisztett, mert bár a tanulmányaim adottak, nyilván nem fogok saját diagnózisra hagyatkozni (egyenlőre).
Lehet, hogy valóban ez a sorozat legjobb darabja, de számomra nincs megállás. Hamarosan az összes többi részt is a polcom lakójává óhajtom tenni.
Mert semmi nem fontosabb, mint az egészségünk.
Természetesen kedvenc, és mindenkinek ajánlom, egyszeri olvasásként akár, de érdemes kézbe venni és benne leírtakat megfogadni.

Biedermann_Izabella P>!
Giulia Enders: Bélügyek

Giulia Enders: Bélügyek A belek csodálatos világa és a jó emésztés

Azon gondolkodtam, hogyan is érdemes értékelni egy belekről szóló könyvet, és arra jutottam, hogy legjobb lesz, ha Curt Cobaintől és Janis Joplintől indulunk. Egyrészt, mert ma van Joplin halálának évfordulója, másrészt mert bármennyire is hihetetlen, de a haláluk és a belek csodálatos világa között igencsak sok összefüggés van. Hogy konkrét vagy csak átvitt értelemben, azt döntse el mindenki maga.
Szóval volt egy csomó ember, akik hirtelen, önkezük által vetettek véget az életüknek, és az a többnyire jogos elmélet terjedt el a halálukkal kapcsolatban, hogy azt bizony a soha ki nem elégített szeretetéhségük idézte elő. (A szerfüggők nagy része társas kapcsolatokat, boldogságot, szeretetet pótol, mondom most különösebb szakértelem nélkül. Nem biztos, hogy ez pontos diagnózis, de legalábbis abban talán megegyezhetünk, hogy hiányt kompenzál.) Többségük súlyosan depressziós beteg volt, akiket hiába kezeltek orvosaik.
Na de hogy jön ez a belekhez? Hát sokféleképpen. Egyrészt Giulia Enders német orvos(tanhallgató)nő kutatásai során arra a következtetésre jutott, hogy ha a beleink nem érzik jól magunkat, akkor az idegpályákon keresztül rossz érzést közvetítenek az agyunknak, így a rosszul működő belek szoros összefüggésben állnak például a depresszióval is. A stressz öli a bélbolyhokban tanyázó baktériumokat, hazavágja az egész emésztőrendszert, és tovább rontja az amúgy is nehéz életet.
Enders könyve persze nem csak a rosszkedv hátteréről szól, hanem az emésztés egész folyamatáról szakmailag alapos, mégis a laikusok számára is érdekfeszítő összefoglalót ad, mégis tartózkodik az érthetetlen terminusoktól és a hátköznapi emberek által annyira kedvelt téveszméktől is.
Nagyon sok hasznos és izgalmas érdekességet olvastam ebben tudományos ismeretterjesztő könyvben, kezdve a székelés legoptimálisabb pozitúrájától a toxoplazma fertőzés és a Parkinson kór, illetve a skizofrénia összefüggéséig.
Két dolog miatt kellene, hogy ez a könyv kötelező olvasmány legyen minden felnőtt számára: egyrészt azért, hogy tudása legyen arról, mi történik a saját szervezetében, hogy ne érthetetlen misztériumként álljon önnön biológiai létezése előtt, másrészt azért, hogy mindenki szeresse és tisztelje a beleit, no meg az ott lakó élőlények milliárdjait.
Tessék szeretni a beleket, és tessék kényeztetni őket. És persze tessék szeretni a másik embert, és tessék mondani neki, hogy szép, és hogy csodálatos. Az életet táplálni kell azzal, amitől a jó és a rossz egyensúlyban tud maradni.
Mindenkinek ajánlom.

meseanyu P>!
Giulia Enders: Bélügyek

Giulia Enders: Bélügyek A belek csodálatos világa és a jó emésztés

Egy ideje nem olvastam szívesen életmódkönyveket, mert vagy untattak, vagy ijesztgettek, vagy kivitelezhetetlen tanácsokat adtak. Ez a helyes kis német lány egyiket sem teszi, hanem nagyon jó stílusban, roppant szimpatikusan, viccesen és szórakoztatóan oszt meg az olvasókkal egy csomó érdekes dolgot, olyan tudnivalókat, amelyeknek a mindennapokban is hasznát vesszük. Nagyon jól jött így a januári depresszió kezdetén.

Ittimi78>!
Giulia Enders: Bélügyek

Giulia Enders: Bélügyek A belek csodálatos világa és a jó emésztés

Nagyon sok új és hasznos infóval gazdagodtam. Jókat nevettem rajta, elég vicces egy könyv :D Buszon nem is lehet olvasni, mert olyan fejezet címek vannak, hogy győzöd takarni :DD

3 hozzászólás
B_Tünde P>!
Giulia Enders: Bélügyek

Giulia Enders: Bélügyek A belek csodálatos világa és a jó emésztés

Giulia Enders olyan szeretettel, és olyan kedves humorral beszél a bennünk élő baktériumokról és a beleinkről, hogy kénytelenek vagyunk megszeretni őket. :-)
Laikusok számára is érthetővé teszi a baktériumok „működését”, bepillantást enged az életükbe (életünkbe… ?) Ami még nagyon tetszett, az a fiatalos lendület, amivel „mesél”, ami azoknak az embereknek a sajátja, akik megtalálták és szeretik a hivatásukat, és szívesen beszélnek róla. Hatalmas lendülettel, energiával veti bele magát a kutatásba, a minél mélyebb megismerésbe, megértésbe, és ezt a tudást próbálja közvetíteni, közkinccsé tenni mindenki számára, aki egy kicsit is fogékony a témára. Nagyon sok új és meglepő információval lettem gazdagabb. A könyvet olvasva ismét arra a megállapításra jutottam, hogy az emberi test maga a csoda!

mcgregor>!
Giulia Enders: Bélügyek

Giulia Enders: Bélügyek A belek csodálatos világa és a jó emésztés

Kezdetben kicsit szkeptikusan és gyanakvóan álltam ehhez a könyvhöz, mint általában a „sikerkönyvekhez”. De meg kell hagyni: érdekes és tudományosan is alátámasztott olvasmány volt. A nyelvezete közérthető és világos, könnyed hangvételű, helyenként még jópofa és humoros is. Az illusztrációk játékosan bájosak (ami egy ilyen témánál furcsa kifejezésnek tűnhet, de így van). A bélrendszerben élő és minden emberre egyedileg is jellemző baktériumok egész ökoszisztémája meglepően sok mindent befolyásolhat az ember kedélyállapotától kezdve, az immunrendszere állapotán át a vitaminfelvételéig. A regulátoros T-sejtekről, a toxoplazmáról, a GOS prebiotikumról, a különböző bélbaktérium családok jellemzőiről vagy a bél saját ideghálózatáról és annak az aggyal való összeköttetéséről különösen érdekes volt olvasni. Hiánypótló mű.

robinson P>!
Giulia Enders: Bélügyek

Giulia Enders: Bélügyek A belek csodálatos világa és a jó emésztés

Vicces, olvasmányos és érthető stílusban olvashatunk igen érdekes és meglepő dolgokat az emberi test működéséről. Ajánlott és megfontolandóan hasznos tanácsokkal, ötletekkel. A kötet a szemléletes és humorosan eredeti rajzaival kerek. Amúgy, ha picit is figyelünk a testünk jelzéseire, sok kellemetlenség elkerülhető.

Hoacin>!
Giulia Enders: Bélügyek

Giulia Enders: Bélügyek A belek csodálatos világa és a jó emésztés

Annyira informatív, érdekes és hasznos könyv ez, hogy legszívesebben hat csillagot adnék rá, és körbeszórnám konfettivel. A kényszert, hogy random részleteket olvassak fel belőle a közeli ismerőseimnek, sikeresen redukáltam 1-2 személyre, most viszont megragadom az alkalmat, hogy mindenkinek erősen ajánljam, akit érdekel tulajdon emésztése, esetleg ételallergiás, netán gyakran búskomor, talán indokolatlanul stresszes, ismerős számára a gyomorgörcs, sűrűn keresi fel a mellékhelyiséget, vagy szimplán csak kíváncsi rá, hogyan is működünk.
Giulia Enders könnyed és szórakoztató stílusban világítja meg a rejtett összefüggéseket, hogy jó kedélyünk mennyiben függ az elfogyasztott ételeinktől, hiszen a „boldogsághormon”, a szerotonin 95 százalékát a bélsejtek termelik , hogy a toxoplazma fertőzés hogyan tudja befolyásolni az agyműködésünket, hogy miképp birkózik meg immunrendszerünk a szalmonellával, mi a szerepe a vakbelünknek, miért szárítsuk ki a mosogatószivacsot használat után, miért jó a teljes kiőrlésű kenyér a fehérrel szemben, hogyan káros a fruktóz, miért nem előnyös a fertőtlenítőszerekkel patikatisztára suvikszolt otthon, mi a különbség a prebiotikum és probiotikum közt, miképpen lesz valaki gluténérzékeny, és hogy hogyan kerül egy száz éve élt háborús veterán baktériuma a beleinkbe…. és még sok-sok minden mást.
Rég olvastam ennyire érthető és szerethető könyvet az emberi testről. :) Köszönet annak, aki figyelmembe ajánlotta, midőn tavaly a friss vakbélműtétem után 1 méter/perc sebességgel dülöngéltem végig a kórterem folyosóján. :)

„A takarításnak arról kellene szólnia, hogy kevesebb baktériumunk legyen, nem arról, hogy egyáltalán ne legyen. Még a rossz baktériumok is tehetnek jót nekünk, amennyiben megedzik az ellenálló képességünket. Néhány ezer szalmonella a mosogatóban az immunrendszerünknek olyan, mint a városnézés: csak akkor veszélyesek, ha túl sok van belőlük ”

14 hozzászólás
diamondfox P>!
Giulia Enders: Bélügyek

Giulia Enders: Bélügyek A belek csodálatos világa és a jó emésztés

Késve bár, de feledve nem, hozok ehhez is egy kis értékelést.
Legalább négy dolgot csak azért jelöltem ki a könyvben, hogy később fel tudjam olvasni apunak és páromnak – előbbinek okulásként, utóbbinak meg azért, mert megfejtettem egy csomó titkát a testének. Lásd: oldalra fekszel és egyből böfögsz. Igen, ez a párom. Ezzel eddig csak poénkodtunk, de most már van rá magyarázat! Tudjátok micsoda földöntúli örömöm volt?
És ez remekül mutatja, hogy a mindennapi dolgokat magyarázza ez a könyv. Mondjuk a magyarázat nem is a legjobb szó, mert csak leírja a lényeget úgy, hogy a halandó (nemorvos) is tökéletesen megértse. Kedvencem volt még a „gusztustalan YouTube videós” felszólítás (magamra vettem, mert én függője vagyok a pimple poppernek:D), valamint a betegségek megemlítése is.
Hiányoltam az érzékenység témakörét ugyanakkor, azt valahogy olyan elnagyoltnak éreztem, remélem, hogy kicsit többet megtudhatunk a glutén- és tejérzékenységről, de fél oldalban meg lettek említve és sehol több. :( Ezt az egyet sajnálom, egyébként jókat derültem és okultam, szerintem sosem élveztem ennyire egy tudományosságba hajló könyv olvasását.
Még a Bőrügyek az olvasón vár, de hamarosan az is sorra fog kerülni! :)

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

tothmozerszilvia I>!

Ha folyó víz alá tartjuk az edényeket, az evőeszközöket és a vágódeszkát, majd a konyhai szivaccsal szépen átdörgöljük, és a szárítóra tesszük, éppen ott tartunk, mintha a nyelvünkkel nyalogattuk volna tisztára őket. A konyhai szivacsok jó melegek, nedvesek és tele vannak táplálékkal – tökéletesek minden mikroba számára, ami megfordul bennünk. Aki látott már konyhai mosogatószivacsot mikroszkóp alatt, az legszívesebben a földön kucorogva hintázna jobbra-balra vagy fél órán át.

A tisztaságról és a jó baktériumokról

Giulia Enders: Bélügyek A belek csodálatos világa és a jó emésztés

Biedermann_Izabella P>!

A baktériumkutatók egyik elmélete szerint a stressz nem higiénikus.

138. oldal

Giulia Enders: Bélügyek A belek csodálatos világa és a jó emésztés

fülcimpa>!

A szaglóidegek specialisták – minden egyes szagnak megvan a maga gazdája. Van, amelyik évekig csak tétlenül üldögél az orrban, mielőtt egyszer is aktiválódna. Aztán egyszer csak beérkezik egyetlen szem gyöngyvirág-molekula a rá várakozó receptorhoz, az pedig büszkén jelenti az agynak: „Gyöngyvirág!” Ezután évekig megint semmi tennivalója.

84. oldal

Giulia Enders: Bélügyek A belek csodálatos világa és a jó emésztés

4 hozzászólás
deardurr >!

Mindenki beszerezheti a bélférgeket, akinek van szája és van legalább egy ujja. Az ujjatlanok és a szájatlanok végre előnyt élveznek valamiben.

231. oldal 3. A mikrobák világa, kártevők – a rossz baktériumok és paraziták, Bélférgek

Giulia Enders: Bélügyek A belek csodálatos világa és a jó emésztés

Gudmundur P>!

Amikor az ember néha leül, és arra gondol: „nem szeret engem senki”, a szíve éppen a sok ezredik 24 órás szolgálatát teljesíti – joggal érezhetünk ebben a gondolatban némi kívülről érkező vigaszt.

14. oldal, 1. fejezet - Bélügyek (Park, 2015)

Giulia Enders: Bélügyek A belek csodálatos világa és a jó emésztés

Véda P>!

Európában minden évben több ezer ember hal meg olyan rezisztens baktériumoktól, amelyekre többé már semmilyen orvosság nem hat. Ha egy operáció után legyengül az immunrendszer, vagy a rezisztens sejtek egy hosszabb antibiotikumos kezelés után abszolút többségbe kerülnek, az igen veszélyes. Alig fejlesztünk új gyógyszereket, mert ez az üzletág egyszerűen nem hoz elég pénzt a gyógyszergyárak számára.
Aki ki szeretne maradni a fölösleges antibiotikum-bélháborúkból, fontolja meg a következő négy tanácsot:
1. Ne vegyünk be szükségtelenül antibiotikumot. És ha már egyszer be kell vennünk, kéretik elég hosszan szedni. Azért kell elég hosszan szedni, mert a nem annyira ügyes ellenállók valamikor feladhatják, és hidegre tehetjük őket. Így végül csak azok a baktériumok maradnak talpon, amelyek valahogyan túlélték. De a többinek legalább ki tudjuk tekerni a nyakát.
2. Biohús. A rezisztens baktériumok országonként különbözőek. Sokkolóan gyakran mutatnak szoros összefüggést a nagy állattelepek állományának adott antibiotikumokkal. Az olyan országokban, mint például India vagy Spanyolország, gyakorlatilag senki sem ellenőrzi, mennyi antibiotikumot kapnak az állatok. Ezzel pedig hatalmas rezisztens baktérium-állatkertet tenyésztenek ki a gyomrukban.
Ezeken a helyeken egyértelműen több a kezelhetetlen fertőzés az emberek körében is, mint más régiókban. Németországban legalább léteznek szabályok, még ha nevetségesen pontatlanok is. Sok állatorvos keres pénzt ennek köszönhetően félig legális „antibiotikumos kezelésekkel”.
Az EU csak 2006-ban tiltotta meg, hogy az antibiotikumokat „teljesítményfokozóként” a takarmányba keverjék. A teljesítményfokozás ebben az esetben többek között az állat „teljesítményét” jelenti abban, hogy ne pusztuljon el fertőzésben a borzalmasan túlzsúfolt istállóban. Az antibiotikumok szuperül növelik ezt a teljesítményt. A bioistállókból származó állatok csak meghatározott mennyiségű antibiotikumot kaphatnak – ha ezt túllépik, az árut „normális” húsként kell eladni, biopecsét nélkül. Ha lehetséges, megéri többet fizetni az ilyen termékekért – így a magunk eszközeivel csökkenthetjük a rezisztens baktériumok állatkertjének nagyságát, egyben megőrizhetjük a beleink nyugalmát.
3. Alaposan mossuk meg a zöldséget és a gyümölcsöt. Ennek az állattartáshoz is köze van. Állataink ürülékét ugyanis szívesen használják trágyának. A trágyát szétterítik a földeken. A zöldséget és a gyümölcsöt Németországban nem tesztelik antibiotikum maradványokra – rezisztens bélbaktériumokra pláne nem. A tejben, a tojásban és a húsban legalább bizonyos határértékeket ellenőriznek. Vagyis inkább túl sokszor mossunk, mint túl kevésszer. Már kis mennyiségű antibiotikum is kiválthatja a baktériumok ellenállását.
4. Nyaraláskor járjunk nyitott szemmel. Minden negyedik nyaraló magas rezisztenciájú baktériumokkal tér haza. A hívatlan vendégek többsége néhány hónap alatt eltűnik, mások azonban sokáig ott lapulnak bennünk. A bakteriális szempontból egzotikusabb országokban, például Indiában, különös elővigyázatosság javasolt. Ázsiában és a Közel Keleten ügyeljünk a gyakori kézmosásra, a gyümölcsöt és a zöldséget alaposan tisztítsuk meg, szükség esetén forralt vízzel – ez bizonyos mértékig még Dél-Európára is áll. „Főzd meg, hámozd meg vagy hagyd ott” – ez a tanács nemcsak a hasmenés ellen jelent védelmet, hanem a nem szívesen látott rezisztensszuvenírek ellen is. Magunknak és az egész családnak.

Giulia Enders: Bélügyek A belek csodálatos világa és a jó emésztés

Kapcsolódó szócikkek: antibiotikum · nyaralás
JUEX P>!

Míg vadászó és gyűjtögető őseink minden évben ötszázféle különböző őshonos gyökeret, fűszert és növényt ettek, mai ennivalónk nagyrészt 14 haszonnövényből áll. Nem csoda, ha a beleinknek meggyűlik a bajuk ezekkel a körülményekkel.

71. oldal

Giulia Enders: Bélügyek A belek csodálatos világa és a jó emésztés

morcos>!

Belső záróizmunk megbízható alak. A mottója: Aminek ki kell jönnie, jöjjön is ki! És ezen tényleg nem sok gondolkodnivaló van. A külső záróizomnak mindig a bonyolultabb világgal van dolga: az ember elméletileg idegen helyen is tudná használni a vécét, vagy inkább mégse? Megismertük-e már annyira egymást időközben, hogy akár egymás előtt is rottyanthatunk – de vajon én legyek-e az első, aki megtöri a jeget? Ha most nem megyek ki a vécére, legközelebb csak este tudok, ez pedig napközben kellemetlen lehet! A záróizmok gondolatai talán nem tűnnek Nobel-díjra érdemesnek, de valójában ezek emberi mivoltunk alapkérdései: Mennyire fontos számunkra belső világunk, és milyen kompromisszumokat kötünk azért, hogy jól boldoguljunk a külvilágban? Az egyik megfosztja magát attól, hogy az ég szerelmére, kiengedje végre azt a kellemetlen pukit, egészen addig, amíg hasfájósan haza nem indul, a másik a családi ünnepen a nagymamánál meghúzatja az ujját valakivel, és hangosan elfingja magát, hogy a társaságot szórakoztassa. Hosszú távon a legjobb kompromisszum valahol e két szélsőség között lehet.

14. oldal

Giulia Enders: Bélügyek A belek csodálatos világa és a jó emésztés

1 hozzászólás
Biedermann_Izabella P>!

A fruktózintolerancia a kedélyünket is alááshatja. A bélben a magas fruktózszint gátolja a triptofán nevű aminosav hasznosítását, amire szükségünk van a szerotonin előállításához. Ez egy olyan kémiai hírvivő anyag, amely boldogsághormonként vált ismertté, mert hiánya depresszióhoz vezethet. A huzamosabb időn át fennálló, fel nem ismert fruktózintolerancia tehát lehangolt állapotot okozhat.

69. oldal

Giulia Enders: Bélügyek A belek csodálatos világa és a jó emésztés

Biedermann_Izabella P>!

Annak, hogy miért nem allergiás senki a reggeli zsíros szalonnára, egyszerű oka van: a szalonna lényegében zsír, a zsírral szemben pedig lényegében nincs immunválasz.

63. oldal

Giulia Enders: Bélügyek A belek csodálatos világa és a jó emésztés


Hasonló könyvek címkék alapján

Tamássy Klára: Barangolás a bél körül
Mindent az emberi testről
Steve Parker: Az emberi test
Natasha Campbell-McBride: Gap-szindróma
Bálint Géza: Artrózis
Tóta Julianna – Balikó Zoltán: Légúti gyulladások
Blaskó György – Kiss Róbert Gábor: Trombózis és véralvadásgátlás
Romics Imre – Fekete Ferenc: Urológia mindenkinek
Nemesánszky Elemér – Werling Klára: Fertőző májgyulladások