A ​mahárání 15 csillagozás

Gita Mehta: A mahárání

Dzsaja Szinghnek, aki hercegnőként beleszületett a balméri királyi ház hagyományos életformájába, meg kell küzdenie a történelemmel, ha be akarja tölteni feladatát népe védelmezőjeként. Mert jelentős változások söpörnek végig Indián, amint nagy civilizációja kérlelhetetlenül rohan a véres küzdelembe, hogy megszabaduljon a brit uralomtól.

A hagyomány és Mahátmá Gándhi eszméi közt vivódó Dzsajából éber politikus lesz, aki az alattomosan változó világban elvezeti királyságát a pillanatig, amikor a palota és az ország győzelmet arat végzete fölött.
Az Elfújta a szél óta nem akadt regény, melyben ilyen lenyűgözően fonódik egymásba képzelet és történelem.

Gita Mehta irója, producere és rendezője volt számos, amerikai, angol és európai televiziós társaságnál készült dokumentumfilmnek; cikkei jelentek meg a Sunday Times, a Spectator, a Tatler, a Vogue és a Vanity Fair hasábjain. Férjezett, két fia van, s felváltva él az Egyesült Államokban, Angliában és Indiában.

>!
Ulpius-ház, Budapest, 2003
526 oldal · ISBN: 9639475696 · Fordította: Kada Júlia

Várólistára tette 10

Kívánságlistára tette 13

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Bomarie>!
Gita Mehta: A mahárání

„Az igazi munka csak most kezdődik… Új szálakat kell szőnünk a régi szövetekbe; gondoskodnunk kell arról, hogy a régi és az új megnyugtató egésszé egyesüljön: India rajzolatába jól illeszkedő mintává. /Szadár Patél, India miniszerelnök-helyettese/”

Az 1897-es évtől – egy gyermek születésével – induló hatalmas ívű regény alapos betekintést nyújt a britek által uralt Indiába; az I. majd a II. világháborúban betöltött szerepükre, a háború utáni éhezést és zavargásokat követő véres eseményekbe.
Tartalmas akár egy történelemkönyv, valamivel regényesebb formába átültetve. Történelem és politika feszül egymásnak, egy maháráni szemén és életén keresztül bemutatva két kultúra különbségét illetve egymásra gyakorolt hatását. A brit uralom alatti, majd évtizedek múltán a szabadságáért küzdő Indiát megismertetve.
Olvassátok, ha érdekel titeket India, ennek a hatalmas országnak a hitvilága, szokásai, múltja, a maharadzsáktól egészen napjainkig húzódó történelme. Informatív olvasmány.

Knekató>!
Gita Mehta: A mahárání

Pont jókor választottam ki, mert előtte egy keleti vallásokat, népeket bemutató könyvet olvastam, így kicsit otthonosabban éreztem magam ebben az egyébként számomra idegen világban. Nem mondom, hogy szórakoztató, és azt sem, hogy unalmas. Nem könnyű olvasmány, talán kicsit sok benne az információ. Apró részletekben tudtam olvasni, mindig meg kellett emészteni az olvasottakat. Sajnáltam Dzsaját, nem sok jutott neki a boldogságból.

nagy_csilla>!
Gita Mehta: A mahárání

Elég nehezen haladtam az elején, mert annyi indiai szokás volt felsorakoztatva, hogy csak úgy kapkodtam a fejem, de egy idő után letisztultak a dolgok.
Alapjába véve tetszett a könyv, mert számomra mindig érdekes, egy nő szemén keresztül látni a történelmet, csak hiányoltam, a jellemrajzokat .Inkább a brit-indiai konfliktuson, és a belső háborúskodásra volt fektetve a hangsúly.

sztrop>!
Gita Mehta: A mahárání

Megdöbbentő könyv arról, hogy hogyan tört be a nyugat kultúrája a XX. században Indiába, és forgatta fel az évezredes hagyományokat. Aki érdeklődik India iránt, annak kötelező könyv! Nagyon szép és sokkoló könyv.


Népszerű idézetek

Bomarie>!

Egy hideg januári reggelen az ötéves Dzsaját apja magával vitte a dzsungelbe.

(első mondat)

Bomarie>!

– Érdekes, hogy ismétlődnek az események, százados száhab. Én is csak akkor értettem meg, hogy meg kell állnunk a saját lábunkon, amint oly kitűnően megfogalmazta, amikor ellátogattam az önök országába. Ha Anglia a fiamat is megtanítja, mint engem, hogy gyűlölje az igazságtalanságot azokban, akiknek teljhatalmuk van, elégedett leszek.

Timcsibaba77>!

Az elutazása előtti napon Dzsai Szingh felesége szobájába vitte és letette egy asztalra az indiai jó szerencse kilenc ékkövéből álló súlyos nyakéket. A zafír, rubin, gyémánt és smaragd hatalmas színes íveket rajzolt a fényezett falakra, ahogy a csiszolt felületek visszaverték a délutàni nap sugarait. A maharání áhítattal bámulta az évszázadok alatt összevállogatott tökéletes, szerencsét hozó ékköveket, melyeknek minden darabja felbecsülhetetlen karátértékű volt.

47. oldal

Bomarie>!

Nézd, a brit birodalom elhiszi a saját tündérmeséit az igazságosságról, mert a lelke innen ötezer mérföldre, Londonban van, és olyan messziről honnan tudhatná, mibe kerül nekünk az igazsága.

Bomarie>!

Kalkutta, mint a brit birodalom második városa, csaknem annyi menekültet vonz, mint London, magyarázták Lady Módi társai: fehéroroszokat, a török progromok elől menekülő örményeket meg lengyel és magyar nemeseket, akiknek a Habsburg Birodalom felbomlása után nem volt hová menniük.

cassiesdream>!

– Gyakran eszembe jut , Dzsai, hogy mi, indiai királyok, olyanok vagyunk, mint az öreg kurtizánok – kulcsolta össze a a kezét Dúngar a hasára omló gyöngyök fölött. – Teleaggatjuk magunkat drágakövekkel meg a dicső múltról szóló történetekkel, mert félünk a jelentől. Született harcosnak mondjuk magunkat. Csakhogy Indiában már három nemzedék nem látott háborút.Nem trombitáltak felvértezett elefántok, nemvolt lovasroham. Csak a Pax Britannica töretlen csendje.

Timcsibaba77>!

Az uralkodók is emberek, és az emberek mindíg félnek – tette másik kezét Tikká vállára. – De kormányozni csak az tud, aki szembenéz a félelmével.

9. oldal

Timcsibaba77>!

Tikká egy hosszú pávatollal csiklandozta az újszülött lábát. A csecsemő visítva tiltakozott. – Ez nem egy csecsemő sírása – hajolt Dzsai Szingh nevetve lánya bölcsője felé. – Hanem csatakiáltás. Hozzon a neve szerencsét, nevezzük Dzsajának, Győzelemnek.

48. oldal

Bomarie>!

– Ez az ősi föld már sok kormányformát látott, mondtam egyszer apádnak, és most ezt mondom neked is. Tanúja volt a nemesek tanácsának, a császárok rendeleteinek, a királyok szeszélyeinek, papok uralmának, a nagy köztársaságok türelmének. Csak akkor fordulnak rosszra a dolgok, amikor az emberek megfeledkeznek a kormányzás első alapelvéről. A népről.


Hasonló könyvek címkék alapján

Böszörményi Gyula: Nász és téboly
Jessica Brockmole: Levelek Skye szigetéről
Alka Joshi: A hennaművész
László Boglárka: A Bánlaky-örökség
Leah Fleming: A képeslap
Bernhard Schlink: Olga
Kate Morton: Az órásmester lánya
Bauer Barbara: A fekete rózsa
Fábián Janka: Emma évszázada
Anthony Horowitz: A selyemház titka