52. legjobb klasszikus könyv a molyok értékelése alapján

Virágos ​katona (Latroknak is játszott 1.) 158 csillagozás

Gion Nándor: Virágos katona Gion Nándor: Virágos katona

Ősz hajú, öreg emberekkel beszélgettem, arra kértem őket, hogy meséljenek nekem régi, érdekes történeteket.
– Milyen régi történeteket? – néztek rám csodálkozva.
– Hatvan-hetven évvel ezelőtti történeteket – mondtam.
Sok mindent összeolvastam már arról a korról, a századfordulóról és a századelőről, tudom, hogy mennyibe került akkoriban egy mázsa búza, mekkorák voltak a munkabérek, és milyen politikai pártok tevékenykedtek. Sok kérdést tettem fel az öreg embereknek, türelmesen meghallgattak, de nem válaszoltak a kérdéseimre – csak arról beszéltek, amit érdemesnek tartottak feleleveníteni, arról sem sokat.
Beszéltek egy rablógyilkosról.
Beszéltek egy falábú verklisről, egy álmodozó falusi kanászról, egy német molnárcsaládról.
– Hatvankilós zsákokat hordtam a malom padlására – mondta egy szép arcú öregasszony. A legszebb öregasszony, akit valaha láttam.

Eredeti megjelenés éve: 1973

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Magvető Zsebkönyvtár 2.0 Magvető

>!
Magvető, Budapest, 2018
288 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789631437676
>!
Magvető, Budapest, 2018
288 oldal · ISBN: 9789631437898
>!
Forum, Újvidék, 1973
268 oldal

Enciklopédia 5


Kedvencelte 66

Most olvassa 7

Várólistára tette 127

Kívánságlistára tette 86

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Ezüst P>!
Gion Nándor: Virágos katona

Terveztem már egy ideje a nagy találkozást Gion Nándival, de – magam sem tudom, miért – hónapokig kerültem a tettek mezejét, és maradtam a halogatásnál. Aztán megláttam, hogy a Magvető zsebkönyvtáras sorozatának egyik új tagja a Virágos katona lesz, és mivel az ájulás kerülget a gyönyörűségtől, ahányszor csak ránézek azokra a szexi kis foltos kötetekre, nem volt kérdés, mi lesz a következő olvasmányom.

Gion Nándiban az a fantasztikus, hogy egyrészt Vízöntő a csillagjegye, tehát kész vagyok bármit elhinni neki, másrészt műveinek olvasása azonnali függőséget okoz; utóbbit mi sem bizonyítja jobban, mint hogy két héten belül már a második könyvére repülök rá. Pedig látszólag nincs ezekben a történetekben semmi különös, mesketék néhány hétköznapi ember hétköznapi életéről, és kész. Mégis, a Virágos katona az egyik legjobb, legmaradandóbb „semmi különös”, amihez az utóbbi időben szerencsém volt.

Utóiratképp üzenem Gilikének, hogy nincs nála édesebb, remekebb csávó ezen a földön, és ha van kedve, bármikor átjöhet játszani az én képzeletbeli barátaimmal is.

>!
Magvető, Budapest, 2018
288 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789631437676
8 hozzászólás
Timár_Krisztina I>!
Gion Nándor: Virágos katona

Rojtos Gallait, az egyik cselekményszál főszereplő-elbeszélőjét nem nehéz kamaszfejjel csodálni, hiszen meg sem próbál beállni a sorba, hanem veszi a fáradságot, hogy önállóan találja ki élete célját és önmagát. Nem a megélhetés érdekli, hanem a megfigyelés és a meditáció. Kézzel-lábbal kapálózik az ellen, hogy akár a képzeltet, akár a megfoghatót egyértelmű előnyben részesítse, ő köszöni szépen, a határon akar maradni mindörökké, akár azon az áron is, hogy soha nem nő föl. De nem ő, hanem a másik cselekményszál főszereplője volt kiskamasz énem egyik eszményképe (Titty Walker és Joy Adamson mellett): Krebs Rézi, aki vagány, aki szívós, aki tapasztalt, aki jólelkű, aki gyerekként úgy verekszik, mint a fiúk, felnőttként bármilyen munkát el tud és akar végezni, aki kívülről-belülről ismeri a világot, és mindenkit elfogad olyannak, amilyen – de azért tetszeni neki is csak a határhelyzet tetszik igazán.

Itt mesélek többet a magyar Forrest Gumpról:
https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/2022/04/03/a_magyar_f…

>!
Forum, Újvidék, 1973
268 oldal
tgorsy>!
Gion Nándor: Virágos katona

Valami miatt kerültem Gion Nándort. Vonalas kommunista íróként élt a tudatomban. Mekkorát tévedtem! Egyszerű szavakkal, hétköznapi természetességgel szövi a hétköznapi emberek hétköznapi történetét, boldogság keresését.
Ettől letehetetlen.

4 hozzászólás
György_Dragomán IP>!
Gion Nándor: Virágos katona

Nagyon szeretem Giont, ezt a könyvet is és az egész latroknak tetralógiát is. (Az utolsót nem annyira, de az is tanulságos.) Ez igazából egy kalandregény a belső boldogságról. Szeretem, ahogy beleállítja az időbe ezt a falut, ahogy szájbarágás nélkül megmutatja a bonyolult nemzetiségi viszonyokat, azt, ahogy néha fejezetekre eltünteti a könyvből a narrátort. Szeretem azt, ahogy a zenéről ír, és mindig amikor kukoricát főzők eszembe jut, hogy egy bicskával össze kéne karistolni főzés előtt a szemeket.
Gion most lenne 75, ne felejtsétek el őt. Olvassátok.

Chöpp >!
Gion Nándor: Virágos katona

Felülmúlta a várakozásaimat. Egészen pompás stílusú kisregény. Igazán meglepi volt.

Frank_Waters I>!
Gion Nándor: Virágos katona

Megdöbbentő. Nem maga a könyv, vagy a sztori, hanem… de, mégiscsak a könyv. 245 oldalt néhány órányi olvasással befaltam, és közben nem is igazán történt semmi izgalmas. Egy kis bácskai magyar-szerb-sváb falu évről évre változatlan, unalmas kis életét láthattam. És azt, hogy bár a falu élete unalmas, az emberek nem azok. Gion regénye tele van izgalmas szereplőkkel, kezdve Stefan Krebsszel, a sváb molnárral, akinek legfontosabb célja a meggazdagodás, és utálja a magyarokat (a sors fintora, hogy később több magyarral is rokonságba kerül), aztán az egyik főszereplővel, a tolvaj, katonaszökevény Török Ádámmal folytatva, akit azért mégis lehet szeretni, befejezve mondjuk a vénséges vén Szentigazzal, aki kártyából jósol, és cigányok között él, mégse cigány, zseniális kártyás, mégse akar meggazdagodni… szóval mégiscsak nagyon izgalmas ez a falu.

Kortárs írótól nem ezt várná az ember: a hetvenes években született a Sorstalanság, a Termelési-regény, és született a Virágos Katona. Teljesen más világ, „modernkedés” helyett színtiszta, egyszerű elbeszélés, meseszerű elemekkel, kicsit emlékeztetve Jókaira vagy Mikszáthra, csak az ő unalmas terjengőssége nélkül. Teljesen érthető minden mondata, fura, mi?

Azért a művészi mélység sem hiányzik belőle, anélkül fabatkát se érne, és nem lenne emelt szintű érettségi tétel 2011-ben. Nekünk.
Szerintem a legfontosabb az egész regényben a kérdés, hogy miért boldog a Virágos Katona? Az elbeszélő ("a hülye Rojtos") talál egy magyarázatot, ami nagyon szép és jó, de nem egyetemes érvényű. A Virágos Katonában pont az a szép, hogy mindenkinek megvan a maga magyarázata arra, hogy miért is boldog. És ha valaki őszintén kifejti a véleményét erről, jobban beleláthatunk a lelkébe, mint akármilyen pszichoanalitikus biz-basszal, akarom mondani módszerrel.
A másik gondolatokat ébresztő dolog, vagy inkább szereplő az Gilike, aki az ujjaival játszik. Gilike, aki történeteket talál ki, hogy ne unatkozzon, és boldog legyen, maga Az Író. Nem pont Gion Nándor, hanem akárki, aki ír. És mint minden széplelkű művész, ő sem túlzottan életrevaló: meg is hal.

Jó sokat írtam erről a regényről, de meg is érdemli, és mindenkinek ajánlom elolvasásra, annak is, akinek nem kell ebből felelni júniusban. :)

18 hozzászólás
Kalmár_Melinda P>!
Gion Nándor: Virágos katona

    Ez biztosan amolyan női dolog, de Gion Nándorból éveken keresztül a nevét szerettem. Nem olvastam tőle semmit. Pedig valószínűleg kevesen vannak a világon, akik olyan mesterien tudtak címet adni a műveiknek, mint ő. off Ráadásul van egy kolleganőm, akinek a kedvenc írója, és évek óta agitál, hogy olvassak végre Giont. @gesztenye63 is felvette a bakancslistás kihívására spoiler. Végül a Magvető kiadványa tényleg ellenállhatatlan off, és az ember könnyen magával viheti még egy több napos biciklitúrára is – egyszóval eljött a pillanat. Szerencsére! Mert Giont nem lehet nem szeretni!
    Németh László kifejezése, az „álommal beoltott realizmus” motoszkált bennem a regényt olvasva.
    Falutörténet, családtörténet, egy barátság története. Két fiatal gyerekember menekülési kísérlete a Monarchia végnapjait (éveit) jellemző kiúttalanságból, amikor egyre többen csúsznak a mélyszegénységbe, amikor a legtöbb ember számára a kivándorlás látszott az egyetlen lehetőségnek, hogy boldoguljanak. Csoszogó Török Ádám a szegénylegények útját választja, betyáros hetykeséggel száll szembe a közösség íratlan törvényeivel. Kezdeti csínytevései egyre komolyabb törvényszegésekké lesznek. Rojtos Gallai István, pásztorok leszármazottja. Családja megtagadja az ősök örökségét, ő mégis büszkén viseli a „Rojtos” nevet, nem hajlandó beállni a földművelő vakond emberek közé, inkább citerázással keres némi pénzt, így járul hozzá a család megélhetéséhez. Cserébe békén hagyják, azzal tölti napjait, ami neki tetszik. És ő a Kálvária dombon talál nyugalomra. Ide csak húsvétkor jönnek az emberek, itt egész évben egyedül lehet és figyelhet. Két dolog érdekli: a szenttamásiak (szerbek, svábok, magyarok) és a kilencedik stáció egyik alakja, a virágos katona, akinek sikerül kívül maradni a történéseken, még saját cselekedeteit is kívülállókén hajtja végre, és szemmel láthatóan boldog a borzalmas események közepette. Ennek a katonának a titkát próbálja megfejteni Rojtos Gallai István.
    Kívül maradni és boldognak lenni – ez Rojtos Gallai István célja, kívül maradni és boldogulni – ezt szeretné Csoszogó Török Ádám. Persze a felnőtt lét, a valóság ezúttal is közbeszól: kitör az első világháború. A fiúk egyéniségükből következő módon reagálnak a behívóra, döntésük következményeire azonban már nincs befolyásuk. A háború után kívülállónak lenni – lehetetlenség. Lehetetlen visszatérni a Kálvária dombra is, az emberi jelenlét mindent beszennyez. Máshol kell keresni a boldogságot.
    Gion egyszerűen, de szívhez szólóan, mégsem érzelgősen ír. Amiről ír, ahhoz erősen kötődik, akikről ír, azokból lett ő. Érintettségét nem tudja, nem is akarja leplezni. Szereplőinek olyan neveket ad, melyek ugyancsak tanúskodnak erről a kötődésről: Gilike, Szentigaz spoiler és a röpképtelenné tett, elvágyódó, de maradni kényszerülő vadliba, Kedves, „aki” nyilvánvalóan szimbolikus alakja a regénynek. Vannak persze kellemetlen figurák is: Istenes Bibic István, az ájtatoskodó tolvaj, aki még saját gyerekeit sem kímélve próbál kitörni a nyomorból.
    ”Álommal beoltott realizmus” – ez a kettősség, álom (képzelet) és valóság, végigvonul a regényen. A valóság végül legyőzi az álmokat. Mégis… Jó, hogy folytatódik a történet.

3 hozzászólás
Roszka>!
Gion Nándor: Virágos katona

Elkezdődik a történet, szépen folydogál, és úgy érzem én is ott vagyok a Kálvárián, bámulom a virágos katonát, és hallgatom a történeteket a monarchia kori Vajdaságban. Több nemzet élt egymás mellett békésen. Magyarok, szerbek, németek, hétköznapi emberek, hétköznapi története. Mégis olyan jó olvasni. Izgulni a citerásért, mikor az I. világháborúba megy.
Kellenek az ilyen, hozzánk közel kerülő történetek.

alaurent P>!
Gion Nándor: Virágos katona

Ezzel a regénnyel megfogott Gion Nándor. A világával, a Monarchia lassan eltűnőben lévő világával, amelyben a sokféle nemzetiség együtt és mégis külön élnek. Ahol nagyon jól ismerik a szomszédjaikat, már mégis sztereotípiákban gondolkodnak róluk. És lesz ez még rosszabb is, tudja ezt az író is, az olvasó is – és mégis, a kevés cselekményével együtt beszippant a világa, a családok életének lassú hömpölygése, a falu száz év előtti élete, a elmerültem a mindennapos vagy hihetetlennel határos történetekben, és élveztem a stílust, az embert, a kort. Amikor kellett, és lehetett dolgozni, és úgy-ahogy, de kiszámítható volt a jövő, s egy háború és következményei kellettek ahhoz, hogy ez ne így legyen.
Ki az a virágos katona? Az az ember, aki ott él a történelem közepén, nem alakítja azt, de mindig azt teszi, félszívvel bár, amit ráparancsol a sorsa. A kálvária ostorozója ő, Jézus korbácsolója, ha ezt kellett tennie. Csak a gyűlölet, az hiányzott belőle. Mióta olvastam, nézem a kálváriákat az országban – egyik korbácsoló sem virágos, és egyik sem akar kívül maradni a tettein.
A regény sem ad neki felmentést, mint ahogy a szereplőinek sem: sem kimaradni, sem kívül állni, kibekkelni nem lehet. Virágos katonának lenni tünékeny illúzió.
Muszáj lesz kézbe vennem a következő köteteket is.

metahari P>!
Gion Nándor: Virágos katona

számomra olyan, mintha mese lenne, pedig tudom, hogy kőkemény valóság. a történelemkönyvek helyett ezekből a lapokból kellett volna az érettségire felkészülni, nade már késő, viszont az olvasás élménye felejthetetlen. nagyon szépen mesél Gion Nándor, halad a történet, mint egy folyó, sehol egy gát… a szereplők hús-vér emberek, látszik, családtörténet és nem teljesen kitalált történet. mert ezt nem lehetne kitalálni se, ha nem történt volna meg. na. szóval már várom, mikor lehet újra olvasni…

11 hozzászólás

Népszerű idézetek

Bogas >!

Furcsa volt ez nagyon, és én egy pillanatra arra is gondoltam, hogy talán hülye a Virágos Katona. De nem, határozottan értelmes arca van, nem hülye, egyszerűen csak boldog.

Bogas >!

– Tényleg nagyon egyszerű – gúnyolódott Török Ádám. – Elmenni onnan, ahol a ronda dolgok történnek.

Frank_Waters I>!

Gilike, az álmodozó falusi kanász, minden reggel kihajtotta a disznókat a Szegedi úthoz, a szélmalom közelébe, ott a disznók őrzését rábízta Tallér nevű, okos, fekete kutyájára, ő meg félrevonult, leült a fűre, és az ujjaival játszott. Mindenféle történeteket eljátszott az ujjaival, és közben hangosan magyarázott. Neveket is adott az ujjainak: a jobb kezén a kisujját Gilikének hívták, és a történetek mindig róla szóltak. A másik négy ujj Gilike barátai voltak: a Kopasz Halász a gyűrűsujj, az Erdei Ember a középső ujj, a Futár a mutatóujj és a Öreg a hüvelykujj. Az Öreg tulajdonképpen nem volt a barátja, ő csak elmondta a történeteket, amelyeket a többiek eljátszottak. A bal kezén voltak Gilike ellenségei. Ezeknek állandóan változott a nevük, mivel Gilikének rengeteg ellensége volt.

III.

4 hozzászólás
Kodoma>!

A magyarok néha megőrülnek, szokta mondogatni, a szerbek akármilyen durvák és nagyszájúak az ember tudja hányadán áll velük, a magyarok azonban néha teljesen megőrülnek.

12. oldal

madárka>!

– Ne legyél gyerek – mondta Török Ádám szokatlanul szelíd hangon. – Itt az ideje, hogy kigyógyulj a Virágos Katonából, a Kopasz Halászból, meg a hasonló marhaságokból. A dolgok léteznek akkor is, ha nem gondolsz rájuk.
[…]
– Nem vagyok gyerek, és hülye sem vagyok. De a Virágos Katonából soha életemben nem akarok kigyógyulni.

215. oldal [Forum Könyvkiadó, 1973.]

forElle >!

– Nevetett. Ugyanúgy nevetett, mint a… mint a Virágos Katona. Ezt tudtam már akkor is, de amíg élt, nem mertem rágondolni, nem akartam elhinni, hogy ez a toprongyos kis kanász tudja a Virágos Katona titkát. Pedig tudta, és tulajdonképpen nagyon egyszerű az egész: el kell menni onnan, ahol a ronda dolgok történnek, ki kell lépni abból a képből, ahol a Megváltót korbácsolják.

nagybettina I>!

– Nálatok volt hitoktatás abban a nyavalyás sváb iskolában?
– Nem volt.
– Nálunk volt. Apácák tanítottak bennünket, és nádpálcával verték a kezünket, ha nem tudtunk valamit. A körmeim megkékültek a hitoktatástól. Azóta nem hiszek a mennyek országában.

forElle >!

… Mit akarsz? Egész életemben fussak az Istenes Bibic Mihályok elől?
– Nem futni, hanem szépen kilépni közülük, és elmenni oda, ahová éppen kedvünk tartja.

Lunemorte P>!

Hideg őszi napok következtek, de én továbbra is mindennap a Kálvárián voltam, és minden este elmeséltem Rézinek, hogy milyen helyeken jártam. Sokfelé elvitt engem a Kopasz Halász, jobbnál jobb helyekre, ahol nem fújt a hideg, őszi szél, hanem mindig sütött a nap, és sohasem sárgult meg a fű. Lusztig Kornéltól, az órástól halomszámra kértem kölcsön a könyveket, sorra végigolvastam őket, és ha felfedeztem bennük valami jó helyet, elmentem a Kálváriára, és a Kopasz Halásszal elvitettem magam arra a helyre, amelyről olvastam.

borbolya3>!

Ezt tudtam már akkor is, de amíg élt, nem mertem rágondolni, nem akartam elhinni, hogy ez a toprongyos kis kanász tudja a Virágos Katona titkát. Pedig tudta, és tulajdonképpen nagyon egyszerű az egész: el kell menni onnan, ahol a ronda dolgok történnek, ki kell lépni abból a képből, ahol a megváltót korbácsolják.

124. oldal (Magvető, 2018)


A sorozat következő kötete

Latroknak is játszott sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Wass Albert: A funtineli boszorkány
Szabó Magda: Az ajtó
Fekete Gyula: Az orvos halála
Kertész Ákos: Makra
Szathmári Sándor: Kazohinia
Jókai Anna: Ne féljetek
Szerb Antal: Utas és holdvilág
Márai Sándor: Egy polgár vallomásai
Jókai Mór: A jövő század regénye
Lesznai Anna: Kezdetben volt a kert