Sortűz ​egy fekete bivalyért 26 csillagozás

Gion Nándor: Sortűz egy fekete bivalyért Gion Nándor: Sortűz egy fekete bivalyért

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A II. világháború utáni években, egy magyar faluban, új fiú érkezik a 7. c-be. Miközben ismerkedik a falu lakóival, egyre többet tud meg a részeges tanító, a csapodár tanítóné, a magányos énektanárnő, a mindenéből kiforgatott, bölcs gróf, a joviális plébános, valamint a tragikus sorsú bivalyos múltjáról és jelenéről.

Eredeti megjelenés éve: 1982

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Móra, Budapest, 1989
152 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631164039 · Illusztrálta: Würtz Ádám
>!
Forum, Újvidék, 1982
208 oldal · Illusztrálta: Stefán Oszkár

Kedvencelte 5

Most olvassa 3

Várólistára tette 14

Kívánságlistára tette 7

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
vargajudit P
Gion Nándor: Sortűz egy fekete bivalyért

Húha! Kihívás miatt értékelést kellene írnom, de semmi olyan nem jut eszembe, amit még nem írtak le előttem. Szerintem elég sokatmondó, hogy kedvencnek jelöltem. Imádtam a lezüllött, deklasszált, jobb sorsra érdemes szereplőket. A gyerekek is szerethetőek voltak persze, de számomra inkább csak katalizátornak tűntek, akik viszik előre a cselekményt, de nem az ő sorsuk a lényeges. Nem tartom ifjúsági regénynek, bár ezt bizonyossággal csak akkor jelenthetném ki, ha ifjan olvastam volna.

>!
alaurent P
Gion Nándor: Sortűz egy fekete bivalyért

Gion Nándor könyveinek hangulata van, és ez a hangulat engem nagyon megfogott. A gyerekek szemszögéből meséli el az eseményeket, de ezek a fiatalok a korukhoz képest nagyon is érettek, komolyak. Látják a körülöttük élő felnőttek kisiklott, tönkretett életét, de képesek elnézőek és megértőek lenni. Nem szánalommal, hanem okos értelemmel nézik a történéseket, néhol akarva-akaratlanul, kamaszos csínyekkel befolyásolják is azokat, de a rosszindulat teljesen hiányzik belőlük.
Úristen, mi lehetne itt, ha felnőve megőriznék ezeket a tulajdonságaikat?

>!
Dana
Gion Nándor: Sortűz egy fekete bivalyért

Ezt a könyvet le se lehetett tenni, annyira jó volt! Hiába lengte át valamiféle melankólia Burai J. és csapatának kalandjait, a rohadt nyarat ugyan mi más is követhetné, mint rohadt ősz, mégis volt valami kellemes, valami meleg és valami kamaszosan őszinte ebben a történetben, amiben különben tényleg el fog dördülni egy sortűz egy fekete bivalyért. Én ezt nagyon szeretem. Az őszi langyos éjszakában kajtató fiúkat, az értelmetlennek tűnő szerencsehozó rituálékat, az alkesz vidékiek esetlen báját és még mindig Burai J. elmúlhatatlan együttérzését az állatokkal.

5 hozzászólás
>!
klaratakacs +SP
Gion Nándor: Sortűz egy fekete bivalyért

A könyv előzményét, a Kárókatonák nem jönnek vissza-t gyerekkoromban sokszor láttam, kedvenc filmem volt. Irigyeltem a fiúk szabadságát, kalandjait és barátságát. Most visszaköszöntek az érzések….
Adott egy falu, valahol mindentől messze, ahol az értelmiség (a plébános, a volt földesúr, a tanár) sakkozik, miközben naponta merevre issza magát, ahol mindennapos, hogy a gyereket megverik, mert az úgy szokás, ahol a macskát megölik, ha tyúkot lop. Adott egy csapat fiú, mély érzésésekkel, szeretettel, szoros-egymástvédő barátságban. Kamaszos keménységgel látják maguk körül a világot, de rajtuk még átsejlik a szeretet. Elgondolkodtató, hogy mi lesz belőlük…

>!
kolika
Gion Nándor: Sortűz egy fekete bivalyért

A könyv olvasása során akaratlanul is felidéződtek Fekete István ifjúsági regényei: a Tüskevár és a Téli berek. De aztán teljesen más irányt vett a könyv. Ameddig az előbbiekben az igenlő életszeretet, a természet szeretet árad, addig Gion Nándor kicsit komolyabb és komorabb témához nyúlt. Talán azért idéződtek fel Tutajos és Bütyök kalandjai, mert ebben a regényben is a gyerekek szemszögéből látjuk a történetet.
Itt a háború utáni években vagyunk, s ez mindenre rányomja a bélyegét. A gyerekek élik életüket, amelyikben jól megfér egymás mellett a csínytevés, de amúgy nem csinálnak egetverő, kirívó, a felnőtteket elrettentő tetteket.
Egyszerű emberek élete ez, ahol az esténként iszogató, sakkozgató tanító lassan kisikló élete éppúgy terítékre kerül, mint a bivalyos családi drámákkal terhes múltja. De mindezt nem érezzük pletykálkodásnak, hanem a gyerekek jó megfigyelő képességét és a dolgok megérteni akarását látjuk.

>!
Wilsonné
Gion Nándor: Sortűz egy fekete bivalyért

Olvasás közben jöttem rá, hogy olvastam már, de olyan régen, hogy semmire nem emlékeztem belőle, teljesen az újdonság erejével hatott. Méltó folytatása a Kárókatonáknak, ugyanazt a hangulatot és érzést hozza, a szabadságét, de a végzet beteljesüléséét is.

>!
danlin
Gion Nándor: Sortűz egy fekete bivalyért

Ez az első regényem Giontól, és tetszett nekem. Nem olyan ifjúsági regény, mint amire gondoltam: sokkal szomorúbb és komolyabb. A háború után játszódik a történet, hétköznapi gyerekek a szereplők, akik igaz kissé elevenek, de egyébként rendes gyerekek. Sok barátjuk van a felnőttek között is, és egy-egy csínytevésen kívül nem csinálnak bajt, mégis ezen az ősszel igencsak a szerencsétlenség járt utánuk. Jól választotta meg a szereplőket, sokszor egy gyerek szemszögéből sokkal reálisabban láthatjuk az eseményeket.

>!
Annigine
Gion Nándor: Sortűz egy fekete bivalyért

Egy falucskában játszódó történet iskolásfiúkkal és italozó, egyszerű emberekkel. Semmi sallang nem volt, semmi tündérmese, a hideg valóság, ahol egy bivaly és más szerencsétlenül járt ember (és egy macska) megérdemli azt a sortüzet, ami „a világ végéig” elhallatszik.
Kellemes volt olvasni a sorokat, nem volt felesleges leírások hada, mindig történt valami ezekkel a fiúkkal. Tetszett a könyv :)

>!
Móra, Budapest, 1989
152 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631164039 · Illusztrálta: Würtz Ádám

Népszerű idézetek

>!
Annigine

Boldog lesz az, aki őszintén sajnálkozik a boldogtalanokon.

20. oldal (Móra, 1989)


Hasonló könyvek címkék alapján

Mirnics Zsuzsa: Égig érő fák
Németh István: Vadalma / Sebestyén
Németh István: Sebestyén
Burkus Valéria: Irány a tenger
Mirnics Zsuzsa: Órásköz 12
Mirnics Zsuzsa: Ellopott csillagok
Tigrislélek
Mirko Petrović: Branka
Tékiss Tamás: Samu sejti
Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek?