Latroknak ​is játszott 69 csillagozás

Gion Nándor: Latroknak is játszott Gion Nándor: Latroknak is játszott Gion Nándor: Latroknak is játszott Gion Nándor: Latroknak is játszott Gion Nándor: Latroknak is játszott

1898-ban indul Gion Nándor regényfolyamának cselekménye és a kilencszázötvenes években fejeződik be. Családregény, faluregény, kisebbségi regény, (anti)hősregény. Helyszíne a többnemzetiségű bácskai Szenttamás, az író szülőfaluja, mely egy század alatt öt impériumváltást élt meg – ebből négyet érint a regényfolyam –, miközben lakói jóformán ki sem mozdulnak a faluból.

Eredeti megjelenés éve: 1976

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Horizont könyvek

>!
Noran, Budapest, 2007
924 oldal · ISBN: 9789639716247
>!
Osiris, Budapest, 1999
670 oldal · ISBN: 9633795419
>!
Magvető, Budapest, 1982
550 oldal · ISBN: 9632716019

2 további kiadás


Enciklopédia 7

Szereplők népszerűség szerint

Rojtos Gallai István · Török Ádám · Krebs Teréz 'Rézi'

Helyszínek népszerűség szerint

Golgota


Kedvencelte 31

Most olvassa 6

Várólistára tette 55

Kívánságlistára tette 44


Kiemelt értékelések

>!
tgorsy
Gion Nándor: Latroknak is játszott

Gion fanná lettem. Az első részt a boldogság keresés regényeként lehetne jellemezni, a második az ifjúság megőrzése. a harmadikat talán a nemzetiségek együttélése. Ezt valami olyan normalitással ábrázolja, ami csak az igazán nagyokra jellemző.(Faludy tud úgy büszke magyar lenni, hogy közben senkit sem bánt)
Gion úgy mutatja meg a nemzetiségi ellentéteket, hogy senkit sem ítél meg.
Latroknak is lehet citerázni, mert ha eljön az ideje ők is Vele lesznek a Paradicsomban.

1 hozzászólás
>!
jethro
Gion Nándor: Latroknak is játszott

Ez a könyv egy darabig még nem enged.
Nem enged, mivel még itt él bennem az egyenes jellemű Rojtos Gallai István, az útonálló Csoszogó Török Ádám, a sváb molnár lánya – Rézi, a kandisznón lovagoló Gilike, és mind – mind a falu népe, szerbek – svábok – magyarok, tukiak és jankófalviak, amint vállukon a kapával hajnalban indulnak a répaföldekre, vert falas házat építenek, vagy épp a kocsmában döntik magukba a pálinkát, miközben a gyerekek pilinckéznek.
A regény hűen ábrázolja az adott kort, a századelő falusi életét, a nép küzdelmét a megélhetésért, melyet még a politika, háború, határok átrendezése külön nehezített. Nem csoda hát, ha Rojtos Gallai Istvánt az álmai vitték előre, ezek segítették őt a korszak megélésében, ezek által tudott becsületben tovább élni.
A délvidéki irodalom kimagasló alkotása.

>!
Chöpp 
Gion Nándor: Latroknak is játszott

Virágos Katona:
Felülmúlta a várakozásaimat. Egészen pompás stílusú kisregény. Igazán meglepi volt.

Rózsaméz:
Kicsit félve kezdtem bele a folytatásba, de nem volt rá racionális okom. Gion Nándor megbízható – most már tudom –, nem „rontja el” a „mesét”. Gyönyörű történeteit füzérként szövi, egyiket a másik után. Nagyon jó érzés benne lenni, együtt élni vele napokon, heteken át.
Biztosan sort kerítek a trilógia befejező részére is, de most vissza kell vinnem a könyvtárba. Nagyon várják. (Kapcsolódó karc: https://moly.hu/karcok/1227793)

3 hozzászólás
>!
korkata
Gion Nándor: Latroknak is játszott

Első könyvem a szerzőtől.
Négy regényből áll a kötet, mely több évtizedet ölel fel. Családregény, mely élethűen mutatja be a mindenkori történelmi helyzetet.
A történet nagy része a többnemzetiségű Szenttamáson játszódik. A főszereplők Rojtos Gallai és Török Ádám. Mindketten megpróbálnak alkalmazkodni a mindenkori hatalomhoz.
Gion Nándor úgy mutatja meg nekünk a főszereplőit, hogy egyszerre szeressük is őket meg ne is. Összességében egy szép történet. Csak ajánlani tudom.

>!
vargajudit P
Gion Nándor: Latroknak is játszott

Azt gondoltam (és talán írtam is), hogy a Kárókatonák, a Fekete bivaly és az Angyali vigasság nem ifjúsági regények. A Latroknak is játszott első két kötetének elolvasása után revideálnom kell a nézeteimet: ezekhez képest ifjúsági regények mégiscsak. A Latrokban nem enyhíti az események okozta arculcsapásokat a gyermeki nézőpont, amelyből szemlélve a történések valahogy elfogadhatóbbá válnak. Pedig az élet abban a három könyvben sem fáklyásmenet vagy habostorta, ott is megesik mindenféle szörnyűség és tragédia. A hatás mégsem ugyanaz. Ott felkelünk, leporoljuk magunkat, és haladunk tovább, itt viszont egyre-másra letaglóznak az emberi gyarlóság megnyilvánulásai, és úgy érezzük, súlyos, sőt egyre nehezebb terheket cipelünk megfáradt vállainkon, amiktől sohasem szabadulunk már. Hiába, hogy akadnak jóravaló szereplők is, becsületesek, nyíltak, segítőkészek, a természet pedig szinte mindig lenyűgöző, az egészből nekem az ábrázolt világ rámnehezkedése maradt meg. Mindemellett vitathatatlanul ötcsillagosnak tartom.

>!
julicsenge IP
Gion Nándor: Latroknak is játszott

Mit lehet mondani azután, hogy emberek életét élted végig gyerekkoruktól érett felnőttségükig, közel 1000 oldalon keresztül? Hogy lehetne elmondani, hogy hiába öregedtek a szereplők, te még mindig mezítlábas kiskamaszoknak láttad őket? Hogy lehetne leírni a megszakadt szívet, amit bizonyos részek maguk után hagytak? Hogyan lehetne szavakba foglalni az életet?
Hiányozni fogtok:
álmodozó, nőcsábász Rojtos Gallai István
a világ legszimpatikusabb gyilkosa és haramiája, Török Ádám
Rézi, a legkeményebb és legnemesebb lelkű nő, akivel könyvben találkoztam
Krebs Keveházi Péter, aki magyar akart lenni
Stefi Krebs, aki német akart maradni
Jó volt veletek felnőni, csak bár megkímélt volna benneteket az élet és a történelem!
Sokszor, végtelenszer olvasós.
Jövőre elmegyek Szenttamásra.

>!
Aquarius
Gion Nándor: Latroknak is játszott

A Virágos katona a tetralógia első része: lenyűgözött.
Gion Nándor elbeszélő képessége megfogja az olvasót és nem engedi el. A szenttamási emberek megelevenednek a lapokon. Annyira élethű az ábrázolásmód, hogy visszarepültem száz évet az időben. A falusi élet megannyi gondja, baja tárul a szemünk elé. A vakondemberek mindennapi harca a megélhetésért, vagy a gyarapodásért.
Apróbb közjátékokból szembesülhetünk látszólag jelentéktelen, mégis meghatározó tényekkel, ideológiával, nemzetiségi kérdéssel.
A bibliai témakör (Kálvária – Jézus keresztre feszítése) úgy épül be a regénybe, hogy szinte észre sem vesszük, a virágos katona által mégis kiemelkedő jelentőséggel bír.
Kedveltem az álmodozó Rojtos Gallait, aki külön világot épített magának, Rézit – aki talpraesettségével, empátiájával kiemelkedik a Krebs családból, de a többiek nélkül nem lenne teljes a kép. Ezt a regényt el kell olvasni; hangulata van, ami pár mondatban visszaadhatatlan.
A Rózsaméz, és a tetralógia további két kötetét is el fogom olvasni, és remélem hasonló élményáradatban lesz részem.

Ui.: Aki képben is szeretné elhelyezni a történet egy szálát…
http://www.bucsujaras.hu/tanulmany/kosa/szenttamas/szen…

>!
Sheeana P
Gion Nándor: Latroknak is játszott

Ismét egy minden értelemben nagyregény. Érdekes a soknemzetiségű település életének bemutatása, a nemzetiségek egymás mellett élése. Itt is élnek nagyon szegény emberek, mégsem érezni azt a reménytelenséget, amit ebben a könyvben. Nem vesztik el a lelküket, a legszerényebb körülmények között is megőrzik a boldogság szilánkjait.

>!
pepege MP
Gion Nándor: Latroknak is játszott

Kicsit nehéz összeszednem a gondolataimat. Több hónap is eltelt már a könyv olvasása óta, s ennyi idő után nehéz szavakba önteni, mit is jelentett nekem a könyv.
Míg olvastam, rá kellett jönnöm, hogy szerethetem én Herta Müllert , Barnás Ferencet és a többi – lelkünkre súlyosan nehezedő, nem könnyed – olvasmányt. De időről időre kell nekem egy-egy családregény, faluregény. Olyan például mint Gioné. Ilyenkor átlényegülök, belesüppedek, vizionálok és szeretek. De hát ezért olvasunk, nem?

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Aquarius

A dolgok léteznek akkor is, ha te nem gondolsz rájuk.

198. oldal, Virágos katona

>!
Chöpp 

Az újvidéki börtönben vártam, hogy kivégezzenek. Egy szombatista lelkésszel zártak össze, őt is halálra ítélték, mert ő sem akart háborúba menni. Ez a szombatista lelkész folyton imádkozott, és próbált rábeszélni engem is, hogy imádkozzak Istenhez. Tudtam, hogy meghalok, dühített ez a jámbor marha, egyszer meg is vertem. Nem védekezett, meg aztán hiába is védekezett volna, gyönge kis emberke volt, verhettem, ameddig akartam, ő meg folyton azt mondogatta: „Imádkozz Istenhez. Isten mindannyiunkat egyformán szeret.” Legszívesebben agyonvertem volna, de egyáltalán nem védekezett, így hát békében hagytam. És ennek a ványadt lelkésznek lett igaza. A szerbek feljöttek Újvidék alá, a németek és a magyarok visszavonultak, és minket elfelejtettek kivégezni. Azóta hiszek Istenben.

195. oldal Rózsaméz

Kapcsolódó szócikkek: ima · Isten
>!
olvasóbarát P

A lovakat szeretni kell, és nem szabad félni tőlük. Akkor nagyon jól kijön velük az ember.

Rózsaméz

209. oldal

>!
Chöpp 

Török Ádám leült a kecskelábú asztalhoz, és az anyja akkor megkérdezte tőle:
– Éhes vagy, fiam?
– Nem vagyok éhes – mondta Török Ádám. – Kártyázzunk inkább.
– Aranypénzért? – kérdezte az apja.
– Aranypénzért.
Az anyja egy fazék meleg, főtt kukoricát tett az asztalra, és mindenki elé számolt harminc szemet. Azután zsíros kártyapaklit vett elő.

321. oldal Rózsaméz

2 hozzászólás
>!
Chöpp 

– Zsidó gazember – sziszegte Karagić.
– Nem vagyok zsidó – tiltakozott Stefi. – Német vagyok.
– Sváb gazember, mindegy – mondta Karagić. Megkérdezte Gallai Istvántól: – Te is sváb gazember vagy?
– Magyar vagyok – mondta Gallai István.
– Magyar gazember. Mindegy.

240. oldal Rózsaméz

>!
About_a_girl

…el kell menni onnan, ahol a ronda dolgok történnek, ki kell lépni abból a képből, ahol a Megváltót korbácsolják.

>!
Chöpp 

– Emlékszel, hogyan futottunk a nyáron Istenes Mihály házából fel a Kálváriára?
– Emlékszem.
– Utána mindjárt nem éreztem magam olyan rosszul. De most megint okádhatnékom van. Szükségem lenne egy jó nagy futásra.
– Értem – mondtam. – A Szentigaz tehát nem is létezik.
– De létezik. Fogatlan és teljesen kopasz öregember. Érdemes megismerkedni vele, hidd el.
– Tulajdonképpen mindegy – mondtam. – Most már bevallhatom, hogy nekem is okádhatnékom van. És nekem is jót tenne egy kiadós futás.

61-62. oldal Virágos katona

Kapcsolódó szócikkek: futás
>!
labe

Azzal leült a fűre, megnevezte az ujjait, és eljátszott egy történetet. A történet arról szólt, hogy télen, amikor magas hó borította a földeket, a Gilike magányosan állt a behavazott pusztaságban, durva, röhögő lovasemberek jelentek meg, vadul nyargalásztak Gilike körül, a lovak patái az arcába csapták a havat, a lovasemberek meg gúnyosan kiabálták, hogy Gilike sosem fog tudni lovagolni. De megjött az Erdei Ember, szétszórta a gúnyolódókat, megjött a Kopasz Halász is, csónakján elvitte Gilikét egy nagy, füves rétre, ahol egy szép pejló állt felnyergelve, Gilike felült a lóra, és szélsebesen elvágtatott, ment valakihez, aki várta őt.

95. oldal

>!
Aquarius

Azt hiszem, hogy az a két öreg hársfa különbözteti meg elsősorban a Váry kastélyt a környező tanyáktól. És Kedves, a vadliba…

210. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Hász Róbert: A Szalmakutyák szigete
Bogdánfi Sándor: Egy merénylő vallomása
Aleksandar Tisma: Blahm könyve
Kalász István: A zsebtolvaj
Jódal Rózsa: Gömblakók
Burány Nándor: Összeroppanás
Németh István: Fordulat után
Nagy Abonyi Árpád: Budapest, retour
Végel László: Egy makró emlékiratai