Kilenc ​nap 76 csillagozás

Gilly Macmillan: Kilenc nap

Rachel ​Jenner csak egy pillanatra engedett, csak egy pillanatra fordult el, és ennyi elég volt, hogy nyolcéves fia, Ben eltűnjön.
Vajon mi történhetett azon a szürke, esős délutánon ott az erdőben, ahova csak a szokásos kutyasétáltatásra mentek.
Végzetes hibát vétett Rachel? Vagy bárkivel megeshetett volna? Az anya legrettenetesebb rémálmát éli át, és még a közvélemény is ellene fordul. Nem bízhat meg sem a volt férjében, sem a nővérében, sem a barátnőjében.
Egyedül maradt. Nincs kivel megossza gondolatait, kétségeit, egyre erősödő félelmét, vajon hol lehet Ben, mi lehet vele, egyáltalán él-e még.
A rendőrség nyomoz, de ott is emberek dolgoznak… Az óra pedig ketyeg…

„Ebben a regényben semmi és senki nem az, mint aminek hiszed. Akaratlanul is elgondolkodsz: talán te sem? Szívbemarkoló, letehetetlenül izgalmas regény, téged sem hagy majd nyugodni a gondolat, mi lett a kisfiúval.”
Fejős Éva

A regény Gilly Macmillan első regénye és… (tovább)

>!
Erawan, Budapest, 2017
476 oldal · ISBN: 9786155652264 · Fordította: Pap Ágnes
>!
Erawan, Budapest, 2017
472 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155652257 · Fordította: Pap Ágnes

Enciklopédia 7

Szereplők népszerűség szerint

James Clemo · Ruth Finch


Kedvencelte 2

Most olvassa 3

Várólistára tette 75

Kívánságlistára tette 63

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Niitaa P
Gilly Macmillan: Kilenc nap

„Gyakran előfordul, hogy az emberek mást látnak bennünk, mint amilyennek mi magunkat képzeljük.”

Első pillantásra megragadott a borító. Nagyon tetszett ez a sejtelmes körvonal, ugyanakkor a fehér szegéllyel elvesztette a komolyságát és egy könnyedebb, mégis elég komoly témával foglalkozó regényt vártam, enyhén limonádé ízűt. Ehhez még hozzájárult a cím betűtípusa is. No, nem ragozom tovább: nem tudtam teljes komolysággal állni hozzá. Pedig kellett volna. Meglehet, hogy az elején nem volt meg bennem a kellő odafigyelés, de pár oldal után már helyre is állt. Nagyon érdekfeszítő, az olvasó lelkét egyre jobban megviselő történetet tartottam a kezemben.
(…)
Ha tehettem volna, egy ültő helyemben végigolvasom. Nagyon jól felépített az egész történet, minden kis momentuma a helyén van. Az események láncolata nagyon jól van vezetve, folyamatosan fent tartja az olvasó figyelmét. Rengeteg olyan kérdést felvet, amin érdemes egy pillanatra elgondolkodni és magunkban átértékelni. Gilly Macmillan már az első könyvében is megcsillogtatja a zsenialitását. Én a végső eseményig képtelen voltam megfejteni, ki állhat az elrablás hátterében. A karakterekbe vetett bizalmam a sorok előrehaladtával úgy csökkent, ahogy Rachel is érzett. Emellett olyan fordulatokkal dolgozik az írónő, hogy az valami fenomenális! Többször is a földről kellett felkaparnom az állam, akkorát koppant meglepetésemben!

Ezt a könyvet ajánlanám mindenkinek, aki szereti a klasszikus értelembe vett krimit, a nyomozás menetét. Ugyanakkor lelkileg készüljetek fel előtte, mert a végére ugyanannyira kétségbeestem én is, mint Rachel, ugyanannyira féltettem a gyermeket! Nem tudtam egyszerűen elvonatkoztatni tőle, hogy ez nem egy valós esemény, létező karakterekkel. Főleg nem úgy, hogyha belegondolunk nap mint nap hány gyermek tűnik el, hányat rabolnak el. Tökéletesen ábrázolja, min megy keresztül a család, s kívánom, hogy senkinek ne legyen része még csak hasonlóban sem!

A teljes értékelést itt érhetitek el: http://niitaabell.blogspot.hu/2017/04/gilly-macmillan-k…

>!
Bea_Könyvutca P
Gilly Macmillan: Kilenc nap

Gilly Macmillan könyvének sötét hangulata engem már egészen a történet elején megfogott, egy eltűnt gyerek, egy kétségbeesett anya, és egy apa, aki lelépett egy fiatalabb nő miatt. Nagyon hamar sikerült ráhangolódnom a könyvre, egy idő után viszont azt vettem észre, hogy hiába pörögnek a lapok, és tetszik a stílus is, a történet nem sokkal jutott előrébb annál, mint ahol az első fejezeteknél tartottunk, de vállat vontam és olvastam tovább, ám véleményem szerint a pörgősebb thrillerek kedvelőinek ez nem biztos, hogy tetszeni fog.
Bővebben: http://konyvutca.blogspot.hu/2017/12/thrilleres-csutort…

>!
EssentialHencsi P
Gilly Macmillan: Kilenc nap

Kedves E. L. James, és az ő rajongói, hát kérem, egy első könyvnek ilyennek kell lennie, és nem nyálcsorgató mamipornónak. Azért megjegyzem, Fejős Éva ajánlása majdnem elijesztett, mert úgy gondolom, nem azonos az érdeklődési körünk, de hála az égnek, nem dőltem be neki.
A sok címkéből, ami ennek a könyvnek van, nehéz kibogozni, mi is lehet ez, a „magyar nyelvű” és a „gyermekrablás” stimmel, de a „krimi” és a „rejtély” teljesen másodlagos, viszont oda kellene biggyeszteni jó nagy lób@szó betűkkel, hogy „lélektani”. Nagyon jól eltalált írás arról, mi megy végbe a szülőkben, ha eltűnik a gyerekük, milyen hatása van az internetnek az emberekre, mennyire manipulalhatóak a médián keresztül. Az egyedüli gyengesége a könyvnek a rendőr nyavalygása, szerintem az egy kicsit túlzás volt. spoiler De lehet, hogy csak én vagyok dilettáns ilyen ügyekben, mert a nyomozók a könyvekben mind kemény csávók, ez meg ilyen picsogós. Na üsse kavics, más rosszat nemigen tudok én erről mondani, pedig nagyon akartam volna.

5 hozzászólás
>!
Ardena
Gilly Macmillan: Kilenc nap

Hát… és megint csak hát. Össze kellett szednem minden kósza emlékemet a könyvről, azt hiszem, az jelent valamit, hogy nem sok maradt meg bennem róla, a mérhetetlen sok üresjáratot és lelki vívódást (mondhatni picsogást) leszámítva. Nem volt annyira rossz, de ha kimondottan lélektani cuccra készülök, és nem valami pörgős, kiszámíthatatlan, rejtélyes ügyre, azt hiszem, jobban tudtam volna élvezni. Bár Fejős Éva ajánlása után még így is azt kell mondanom, hogy abszolút pozitívan csalódtam!
Lehet, hogy ismét csak túl szigorú vagyok, mert valószínű, hogy a valóságban is hasonlóan történnének a dolgok, nyomasztó, hogy mindenki mutogat mindenkire, mindenki okol mindenkit, és a média csak még jobban belekavar az amúgy is zavarosba, de mivel a bűnösünk eléggé kitalálható volt, így sajnos nem rágtam tövig a körmeimet, ami az izgalmon felül maradt nekem, az pedig kevés volt mindenféle szempontból. :( (a két nővér múltja mondjuk tetszett)
Ha lesz még mit olvasni a szerzőtől, biztosan teszek majd vele próbát, mert első könyvhöz képest ígéretes volt. :)

>!
dagikám
Gilly Macmillan: Kilenc nap

Jónak jó volt a történet, de valahogy nekem nem tetszett a rendőrök hozzáállása a gyerek megtalálásához, mintha fél vállról vették volna és szinte mindenkit letartóztatnak bizonyítékok nélkül. Nekem nem tűnt kidolgozottnak a sztori és kicsit hiányoltam a végéről, hogy akkor végül is mi lett Jimmel. Hiányzott az a plusz a történetből,amire azzt mondhatnám, hogy magával ragadott.

>!
smetalin
Gilly Macmillan: Kilenc nap

Sok gyermekrablással kapcsolatos könyvet olvastam már, ez a jobbak közé tartozik. Nekem nem voltak üresjáratok, szépen felépített cselekmény bontakozott ki előttünk.
Elrabolnak egy kisfiút, így kezdődik. Majd az édesanya és a nyomozó szemszögéből megtudhatjuk mi is történik ezalatt a kilenc nap alatt, míg……………..
Felváltva élhetjük át, egy aggódó anya megpróbáltatásait amit a közvélemény, a szólás szabadság jogán hangoztat, elítéli, meghurcolja, gyanúsítja Rachelt. Majd a nyomozásba is bepillanthatunk, hogyan hat magukra a nyomozókra ez a hatalmas nyomás, amit a tömeg is a szülők is generálnak, na meg az a tény, hogy nem találják a gyereket. Nincsenek gyanúsítottak, és ez a legrosszabb, sötétben tapogatóznak, majd hirtelen több is lesz!
Az igazi bűnös, akit csak utolsó pillanatban kapnak el (szokás szerint), nekünk olvasóknak megfejthető, ha van már némi tapasztalatunk ilyen téren.
Ez a regény inkább egy lelki folyamatot mutat be, az anya és a nyomozó részéről, itt nincsenek nagy akciók, körömrágós részek, és éppen ezért jó ez a könyv.

>!
Niko_oka
Gilly Macmillan: Kilenc nap

Első könyv, és nem is rossz!
Bevallom, hiányzott már ez az izgatott feszültség, amivel a végkifejletet vártam spoiler
Az anya szemszöge, érzései és gondolatmenete számomra teljesen világos, logikus, jól felépített volt. Jim Clemo nyomozóról már képtelen vagyok ezt elmondani, mert bár szimpatikus, olyan éles ellentétben áll az eddig megszokott nyomozókkal, amitől kényelmetlen érzésem támadt. Maga a regény szerintem erősen realisztikus, ebből kifolyólag nehéz arra következtetni, hogy a rendőr karaktere, fájdalma el lenne túlozva, mégis ezt érzem. A történtek előtti és utáni személyisége köszönőviszonyban sincs egymással, de persze nincs jogom megkérdőjelezni, hogy egy ilyen ügy képes lenne valakit érzelmileg kicsinálni.
És ha már jogok: tökéletesen lett szemléltetve a mindennapjainkat átszövő, mindenhova beférkőző médiumok káros hatása. Bele sem gondolnánk, hogy a csak kívülről szemlélt esetek, hézagos információmorzsák ismeretében meghozott könnyelmű ítéleteink milyen mértékű pusztítást képesek véghezvinni. A szólásszabadság negatív oldalát is kifejezésre juttatva gondolkodtat el az írónő afelől, hogy mi kívülállókként mivel és mennyivel tudunk hozzájárulni emberek felemelkedéséhez és bukásához.

>!
tündérrózsa
Gilly Macmillan: Kilenc nap

Kissé lassú folyású, viszont számomra nagyon realisztikus. Tudtam ugyan, de volt, hogy visszalapoztam az elejére, hogy valóban fiktív regényt olvasok-e. A leírások, a kifakadások, a sajtó, az emberek reakciói… hihető, hogy akár így is történhetett volna. Rachel kezdettől nem volt túl szimpatikus igaz, nem is utáltam, mégsem gondoltam rá bűnösként, nem úgy mint szinte mindenki másra. Nincsenek benne elképesztően nagy, vagy hatásvadász fordulatok, mégis izgalmas. Megteremti, és fent is tartja azt a komor, kétségekkel teli, nyomasztó hangulatot, ami az ehhez hasonló könyvek sajátja. Vagy csak én érzem ezt?
Jim „dolgait” kicsit eltúlzottnak gondolom spoiler, de ettől függetlenül szimpatikus karakter. Emmában viszont csalódtam, enyhén szíven ütött, mikor robbantotta a bombát. <-- ez nem spoiler.
Tetszett, hogy nem lehetett rögtön rájönni, ki áll a dolgok hátterében. Van az a mondás, hogy mindig az a gyilkos, akire a legkevésbé gondolsz. Nos, itt is valami ilyesmi van, de azért mégsem egészen. Az elkövetőre való utalás annyira egyértelmű volt, hogy onnantól kezdve már csak azt kellett várni, hogyan fog Ben előkerülni.
Laurán viszont megdöbbentem spoiler, mást sejtettem annak a dolognak a lezárására.
Egy-egy résznél úgy éreztem, nincs eléggé kidolgozva, még akkor is, ha az epilógusban nagyjából mindent megmagyaráznak. Ezért is a fél csillag levonás.

>!
Lanore P
Gilly Macmillan: Kilenc nap

Első könyvhöz képest le a kalappal az írónő előtt! Tettszett a váltott szemszög, és hogy teljesen bele tudtam élni magam az anya helyzetébe, aki spoiler. Rachel tényleg csak egy pillanatra fordult el, és már meg is történt a baj, amire nem lehetett felkészülni. Egy idő után már nekem is mindenki gyanús volt, leginkább a spoiler, de annyira egyértelmű lett volna, miután spoiler. A bűnösnek végül sikerült meglepnie, bár igazából az indok maga elég spoiler. Akit viszont nem tudtam megérteni, az a nyomozó… nyilván nem kell minden nyomozónak kemény, agresszív, „sose halunk meg” hozzáállás, de hogy spoiler.

>!
FreeAngel 
Gilly Macmillan: Kilenc nap

Remek könyv! Köszönet érte @tündérrózsa-nak és a közös olvasásért is :) Kicsit lassan haladtam vele a témája miatt is, hiszen folyton a kisfiam járt az eszemben és elég nyomasztó volt így olvasni ezt a lélektani drámát, ami az édesanyában lezajlott. A nyomozó szemén keresztül is párhuzamosan végigkísérjük az eseményeket, ami gyönyörűen aládolgozik az anyában lejátszódó érzelmeknek. A két szál így tökéletes harmóniát alkotva sodor bennünket végig a könyvön, mely akár unalmas is lehetne az érzések hosszú leírása folytán, de nem az!! Vitt végig előre, hajtott a kíváncsiság, mert tudni akartam, mi történt Bennel.
Jó volt ez, nem nagyon lehet belekötni. És nem is akarok.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Niitaa P

Gyakran előfordul, hogy az emberek mást látnak bennünk, mint amilyennek mi magunkat képzeljük.

(első mondat)

>!
Niitaa P

A túléléshez elengedhetetlen a remény.

391. oldal

>!
EssentialHencsi P

Ha az ember túl nyíltan beszél borzalmas dolgokról, az emberek elhúzódnak.

401. oldal

Kapcsolódó szócikkek: emberi természet · őszinteség
>!
Niitaa P

A bizalom már csak ilyen. Ha elvész, onnantól kezdve másként viszonyulunk az emberekhez, elkezdünk óvatoskodni, és átgondoljuk, hogy milyen információkat is osszunk meg velük.

367. oldal

>!
Niitaa P

Amiben én gyenge vagyok, abban te erős lehetsz.

267. oldal

>!
Niitaa P

Az ember megtanulja, hogy a hibákon nem szabad sokáig rágódni (…)

87. oldal

>!
Niitaa P

Nem mindig van értelme a dolgoknak (..)

236. oldal

>!
Niitaa P

Vannak események, vannak bizonytalanságok, amelyek a sírig hordozunk, és amelyek bármelyik pillanatban ránk törhetnek, felforgathatják az egész életünket.

450. oldal

>!
Niitaa P

Vannak dolgok, amik egyszerűen túl súlyosak ahhoz, hogy mások számára elviselhetőek legyenek.

467. oldal

>!
Niitaa P

A spekuláció egyfajta drog. Mindenkit felpörget.

177. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Mary Higgins Clark: Hová tűntek a gyerekek?
Dennis Lehane: Hideg nyomon
Beth Flynn: Kilenc perc
Tom Sweterlitsch: Letűnt világok
Celeste Ng: Amit sohase mondtam el
Sandra Brown: A csapda
Kathryn Croft: A lány akit elvesztettél
Tasmina Perry: Ház medencével
Harlan Coben: Nem versz át
Stephenie Meyer: A Vegyész