Nietzsche ​és a filozófia 1 csillagozás

Gilles Deleuze: Nietzsche és a filozófia

Nietzsche filozófiáját nem értjük meg, ha nem vetünk számot lényegi pluralizmusával. És valójában a pluralizmus ( másként nevezve empirizmus) egyet tesz magával a filozófiával. A pluralizmus sajátosan filozófiai, a filozófia által feltárt gondolkodásmód: a szabadság egyetlen kezese a konkrét szellemben, az egyedüli princípiuma egy erőszakos ateizmusnak. Az istenek halottak: de a nevetésbe haltak bele, amikor a fülükbe jutott a hír, hogy egy isten kijelentette, egyedül ő létezik csupán.

Eredeti cím: Nietzsche et la philosophie

Eredeti megjelenés éve: 1962

Róla szól: Friedrich Nietzsche

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Friedrich Nietzsche Holnap

>!
Gond-Cura Alapítvány / Holnap, Debrecen - Budapest, 1999
304 oldal · ISBN: 9633463114 · Fordította: Moldvay Tamás, Kovács András Bálint

Enciklopédia 1


Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 12

Kölcsönkérné 2


Népszerű idézetek

Leverkühn>!

Isten belefulladt a szánalomba: mintha csak felöklendezné a reaktív életet. A reaktív ember megöli Istent, mivel már nem képes elviselni a szánalmát. A reaktív ember már nem képes elviselni a tanút, egyedül kíván maradni a győzelmével és saját erőivel. Magát helyezi Isten trónusára: már nem ismer el az életnél felsőbbrendű értékeket, csak a reaktív életet, amely megelégszik önmagával, és amely úgy tesz, mintha saját értékeit önmagában hordozná.

Kapcsolódó szócikkek: szánalom
Fehérló_Filozó_Fia>!

Marad tehát egy másik hipotézis: az igazságot akarom azt jelenti, hogy én nem akarok megtéveszteni, és az „én nem akarok megtéveszteni egyedi esetként foglalja magában azt, hogy nem akarom saját magamat megtéveszteni”. – Ha valaki akarja az igazságot, akkor nem annak nevében akarja azt, ami a világ, hanem annak nevében, ami nem a világ. Természetes, hogy „az élet arra törekszik, hogy megtévesszen, rászedjen, elleplezzen, elvakítson”. Így aki az igazságot akarja, az először is a hamisságnak ezt a tiszta energiáját akarja leértékelni: az életből „hibát”, az e világból pedig „látszatot” akar csinálni. Szembeállítja tehát az élettel a megismerést, a világgal egy másik világot…

152

Fehérló_Filozó_Fia>!

azt akarja, hogy a többiek legyenek gonoszak, szüksége van a gonosz többiekre azért hogy jónak érezhesse magát. Te gonosz vagy, tehát én jó vagyok: ez a rabszolga alapformulája

187

Fehérló_Filozó_Fia>!

Tudjuk, hogy ez hová vezet: az utolsó emberhez, aki inkább nem akar semmit, inkább passzívan kimúlik, mint hogy a semmit akarja.

269


Hasonló könyvek címkék alapján

Georges Minois: Az életfájdalom története
Montaigne: Esszék
René Guénon: Szellemi tekintély és időbeli hatalom
Laurent Gounelle: A nap, amikor megtaláltam a boldogságot
René Guénon: Metafizikai írások II.
Roland Barthes: Beszédtöredékek a szerelemről
Jean-Paul Sartre: Drámák I-II.
Simone Weil: Ami személyes, és ami szent
Blaise Pascal: Gondolatok
Alexandre Dumas – Jean-Paul Sartre: Kean, a színész