Ítélet ​Jeruzsálemben 16 csillagozás

Az Eichmann-per története
Gideon Hausner: Ítélet Jeruzsálemben Gideon Hausner: Ítélet Jeruzsálemben

Az Eichmann-per a 20. század egyik legdrámaibb és egyben legvitatottabb eseményének a hátterébe ad betekintést. Ez a per a világtörténelem szerves része.
Gideon Hausner, aki 1960-ban Izrael állam főügyésze volt, elsőként írja meg a teljesség igényével saját szerepét is a perben. Eichmannt izraeli ügynökök zseniális szervezéssel és titkosszolgálati eszközökkel Argentínából Erecbe, azaz Izrael állam területére csempészik, hogy elszámoltassák a II. világháborúban betöltött szerepéről.
Az Ítélet Jeruzsálemben szerzője részletesen leírja a tárgyalás folyamatát, megfogalmazva szubjektív véleményét is Eichmannról, a hóhérról, aki a magyarországi deportálások kiagyalója és szervezője volt. Az Eichmann-per a világ teljes odafigyelése és kontrollja mellett zajlott.
A könyvben – sajnos – számos magyar vonatkozású tényt találhatunk.

>!
Oliver Games International, Budapest, 2004
750 oldal · ISBN: 9632171446 · Fordította: Balabán Péter
>!
Európa, Budapest, 1984
722 oldal · ISBN: 9630732912 · Fordította: Balabán Péter

Enciklopédia 1


Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

kaporszakall>!
Gideon Hausner: Ítélet Jeruzsálemben

Gideon Hausner: Ítélet Jeruzsálemben Az Eichmann-per története

Tanulságos könyv, mely az Eichmann-per államügyészének tollából származik, a per befejezte után 3-4 évvel. Hausner a kötet első, mintegy hatvan százalékában felvázolja Eichmann portréját és működését a világháború végéig, a hátralevő negyvenben (a kötet harmadik részében) pedig elbeszéli Eichmann bujkálását, elfogatását, és magát a pert.

Az előzmények lényegében a zsidóüldözés minden lényeges fázisát áttekintik, a német faji törvényektől és a Kristályéjszakától kezdve egészen a 45 tavaszán indított halálmenetekig. Végig a főszereplő tevékenysége áll a fókuszban: a gettók megszervezése, a vasúti transzportok, a koncentrációs és megsemmisítő táborok, a keleti front mögötti területeken tevékenykedő Einsatzgruppék mind-mind terítékre kerülnek, s ezek kapcsán Eichmann központi szervező-irányító pozíciója is. Lényegében a vádirat alapjait ismerteti itt a szerző; hogy aztán a per folyamán már csupán hivatkozzon rájuk. Megrendítők az egyes tanúvallomásokból vett idézetek, de ezek a fejezetek a Holocaust pontos mechanizmusát is híven ábrázolják.

Különösen érdekes a 9. (Eichmann, a nagy deportáló: II. Magyarország), 11. (A csizmatalp alatt) és a 12. (A nagyhatalmak és a kisemberek) fejezet. A 9. számunkra azért izgalmas, mert – sajnos – Eichmann egyik 'legsikeresebb' akcióját, a magyar vidéki zsidó lakosság gyors ütemű deportálását beszéli el (amihez persze szükség volt a magyar közigazgatás és csendőrség lelkes, farkcsóváló közreműködésére). A 11. a gettóba illetve lágerekbe zárt zsidók menekülési kísérleteit, küzdelmeit, helyenkénti ellenállását (lásd: varsói gettófelkelés) mutatja be, míg a 12. fejezet a szövetséges nagyhatalmak közönyét, amelyek ugyan megtorlással fenyegették a nácikat, de a menekülni vágyó zsidókat nem fogadták be…

A per leírásakor hangsúlyozza a szerző (a perben a vád képviselője) egyfelől az izraeli bíróság jogát, hogy Eichmann ügyét tárgyalja, és felette ítéletet mondjon (Izraelnek ezt a jogát a védő több ízben kétségbe vonta), másfelől a korrekt eljárás meglétét (melyet a per végén a Nyugat-Németországból érkezett védő maga is elismert). A per folyamán nyomon követhetjük Eichmann próbálkozását, hogy magát szimpla parancsvégrehajtónak, apró fogaskeréknek állítsa be, aki pusztán kényszer hatására cselekedett: a sarokba szorított patkány szokásos érvelése. Tárgyilagos, de inkább a jogászi hajlamú olvasók számára érdekes rész ez a harmadik; tartalmilag az első kettőhöz nem ad sok plusz információt, de jól mutatja be a tárgyalóterem feszült légkörét, vád és védelem küzdelmét.

Akiket konkrétan Eichmann személye érdekel, azoknak a legalkalmasabb forrásmunka; a Holocaust történetéről akad jobb összefoglaló, de a legfontosabb tudnivalók ebből a kötetből is megismerhetők. Olvasni – már csupán mementóul is – érdemes.

2 hozzászólás
Sellita>!
Gideon Hausner: Ítélet Jeruzsálemben

Gideon Hausner: Ítélet Jeruzsálemben Az Eichmann-per története

Elég nehéz olvasmány. Hiszen egy per részletes leírása. Nehéz azért, mert egy borzalmas történelmi korszak eseményeit írja le, és nehéz azért is, mert nekem úgy tűnik, mintha a vádlott nem érezne egy csepp megbánást sem a tettei miatt. Ez pedig indulatokat válthat ki az olvasóból.

KBCsilla P>!
Gideon Hausner: Ítélet Jeruzsálemben

Gideon Hausner: Ítélet Jeruzsálemben Az Eichmann-per története

Nem egy egyszerű olvasmány, de csak a témáját tekintve, mert amúgy nagyon olvasmányosra sikeredett.
Mindannyian tudjuk, tisztában vagyok azzal, miről szól, és hogy annak mekkora súlya van.
De nem fogok beletekeredni most a holokauszt nagy témájába, legyen elég annyi, hogy sose tudnám abbahagyni, ha egyszer elkezdek beszélni róla. Sajnos, lenne mit.
Viszont, ami a lényeg, hogy teljesen véletlenül, amikor elkezdtem olvasni, kaptam egy meghívót AZ EICHMANN SHOW című brit filmdráma díszbemutatójára.
Nagyon várom, majd mesélek!!!

pevike>!
Gideon Hausner: Ítélet Jeruzsálemben

Gideon Hausner: Ítélet Jeruzsálemben Az Eichmann-per története

Töri szakos voltam az egyetemen, amikor olvastam, de nemcsak ezért nyűgözött le. Hausner könyve tele van tényekkel, adatokkal, ami miatt akár nehéz olvasmány is lehetett volna, de nem lett az, mert nagyon jó stílusban van megírva. Letehetetlenül izgalmas volt maga a per, maguk a tények pedig megdöbbentőek. Még én is így éreztem, aki pedig képben voltam a holokauszt történelmével. A korszak iránt érdeklődőknek kötelező olvasmány.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

kaporszakall>!

Végül a világ vezető politikusainak egyike-másika nem óhajtotta, hogy tovább zaklassák a zsidók ügyeivel. „Nem találkozhatom többé dr. Weizmann-nal – mondotta Churchill – , mert minden beszélgetésünk után álmatlanul töltöm az éjszakát, az pedig hátrányos a hadviselésre.” Nem maradt más hátra: békén kellett hagyni Churchillt, hadd aludja át az éjszakáit, így aztán Weizmann az Egyesült Államokban folytatta tevékenységét. 1943. március 1-én kijelentette egy tömeggyűlésen, a Madison Square Gardenban, hogy „a mentőakciók kísérlete nélkül a rokonszenv- és részvétnyilvánítások üresen csengő, gúnyos szavak a haldoklók fülében.” Követelte: jelöljenek ki menedékeket az Egyesült Nemzetek országainak területén, s kérte, nyissák meg Palesztina kapuit. „Stop Hitler now!” – „Most állítsátok meg Hitlert!” – így hangzott a jelszó. De nem támadt visszhangja.

353-354. oldal, 12. A nagyhatalmak és a kisemberek

Gideon Hausner: Ítélet Jeruzsálemben Az Eichmann-per története

Kapcsolódó szócikkek: Winston Churchill
kaporszakall>!

A németek sok helyi „önkéntest” toboroztak segédcsapatokba, különösen a balti államokban és Nyugat-Ukrajnában, és azonnal „munkába állították” őket. Nagy hasznukat vették: ezek az emberek ismerték a környéket, tudták tehát, hol lehet a zsidók rejtekhelye, és kiknél lelhetnek menedékre; mivel beszélték a helyi nyelvet, a nácik bízvást remélhették, hogy továbbadják és végrehajtják utasításaikat. Általánosságban – dr. Stahlecker fogalmazása szerint – „igen megbízhatónak” bizonyultak. Hamarosan ők lettek a zsidó lakosság rémei, a németek pedig a legpiszkosabb „munkát” bízták rájuk, például gyermekek kivégzését ("különítményünk ezeregyszázhét zsidó felnőttet végzett ki, az ukránok pedig ötszázharmincegy gyereket"), emberek halálra botozását, rejtekhelyről való kihurcolásukat. A zsoldjukat gyakran a zsidóktól rabolt pénzből kapták, úgyhogy anyagilag is érdekeltté tették őket az akcióik „sikerében”.
Több „népi német” (Volksdeutsch) – családjaik emberöltők óta éltek Kelet-Lengyelországban, Oroszországban – örömmel üdvözölte a mészárlást. „Egyenesen megrémített bennünket, milyen vérszomjasak” – mondta egy Einsatzgruppe-parancsnok.

115-116. oldal, 6. Mozgó vágóhíd: az "Einsatzgruppé"-k

Gideon Hausner: Ítélet Jeruzsálemben Az Eichmann-per története


Hasonló könyvek címkék alapján

Art Spiegelman: A teljes Maus
Bill O'Reilly – Martin Dugard: Az SS kiiktatása
Hans Mommsen: A nemzetiszocialista rezsim és a zsidóság megsemmisítése Európában
Melissa Müller: Anne Frank, egy lány élete
Rupert Butler: A Gestapo
Edgar Hilsenrath: A náci és a fodrász
David de Jong: Náci milliárdosok
Emanuel Bergmann: A trükk
Rupert Butler: A Gestapo története
Gilbert Sinoué: A pokolra szánt hajó – Nem kitalált történet…